Szerepcsere

Tom csak sétált a kihalt utcán, az esőben. Már nyoma sem volt az órákkal ezelőtti hatalmas őrjöngésnek. Szörnyen érezte magát. Ruhái szakadtak, haja kiengedve, fázott és csurom víz volt. Nehezére esett feldolgozni a történteket. Hogy történhetett ilyen vele? Ő tényleg olyan ember, aki ezt érdemli? Belopódzott a szobájába, és magára zárta az ajtót. Képtelen volt most barátaihoz és testvéréhez menni. Képtelen volt a szemükbe nézni, és elmondani mi történt vele, miután elváltak egymástól. Beállt a zuhanykabinba és megnyitotta a csapot, hogy a rózsából ömlő forró víz lemossa róla a mögötte álló események mocskát.

Minden a koncert után kezdődött. 6 szerencsés lány mehetett a backstagebe, találkozni rajongásuk tárgyával, a Tokio Hotel tagjaival. A srácok két testőrrel érkeztek a külön terembe, ahol a 6 lány már izgatottan várta őket. Amint beléptek Tom és Georg már fel is mérték a felhozatalt. Egyből kiszúrták az egyiket. Magas volt, jóindulattal mondva is túlsúlyos, hosszú, vékony szálú haja az arcába lógott, félig kitakarva régies szemüvegkeretét. Mind a 6 lány kapott autogrammot, ahová kérték. Volt, aki a karjára, és akadt olyan is, aki a hasára kérte. Tomon volt a sor, hogy az imént említett lányhoz lépjen.

-         Hello. – vigyorgott sokatmondóan.

-         Bella vagyok. – mutatkozott be a lány szégyenlősen.

Tom e nevet meghallva nem bírta tovább és elnevette magát. Elég beképzelt volt, hogy emiatt ne szégyellje magát, így csak annyit kérdezett,

-         Hova kéred?

-         Ide. – gombolta szét bő ingjének 3 felső gombját a lány és mellkasa fölé mutatott.

Tom enyhe undorral firkantotta oda flegma aláírását és már lépett is tovább a következőhöz. Ez a lány már sokkal jobb benyomást keltett, és ezt ki is mutatta.

-         Hello szépség. Hova adhatom?

-         Ahová szeretnéd. – felelte a lány szemérmetlenül.

Tom kapva az alkalmon, körbe nézett és látva, hogy a két testőr nem figyel, telefonszámát firkantotta a lány karjára, majd tovább állt.

Miután mind a 6 lány megkapta a neki kijáró autogrammot, a fiúk elköszöntek és elhagyták testőreik kíséretében a helységet.

Közel egy óra múlva már egy kis bár VIP termében koccintottak.

-         Ezt is lenyomtuk. – emelte poharát Georg.

-         Le bizony! – Gustav.

-         És hamarosan társaságunk is lesz. – Tom.

-         Kik? – Bill.

-         Láttátok a dagi mellett azt a magas, szőke bombázót?

-         Még szép! – Georg.

-         Nem rég hívott. Idejön 3 barátnőjével.

-         Ha ezt David megtudja, kitekeri a nyakunkat. – Bill.

-         Ugyan, öcsém! David nem tudja meg, nekünk pedig kijár egy kis kikapcsolódás.

Hamarosan megjelent a VIP terem bejáratánál 4 lány. Tom intett a testőröknek, akik félreálltak és beengedték őket. Köztük volt Bella is. Tom és Georg most sem leplezték véleményüket. Összenézve nevetni kezdtek.

-         Mi olyan vicces? – kérdezte a magas szőke lány.

-         Semmi. Foglaljatok helyet.

A lányok leültek, és neki láttak szórakoztatni a 4 kimerült, de tettre kész fiatalt. Bill és Gustav fáradtságra hivatkozva 2 óra múlva leléptek. Velük ellentétben Georg és Tom nagyon is jól mulatott. Hamar levetkőzték nem létező gátlásukat.

-         Te figyelj Allie. A dagit minek hoztátok? – Tom.

-         A daginak van neve, Bellának hívják. És a barátnőm. Szobatársak vagyunk a kollégiumban.

-         Miért nem magadhoz illő bomba csajokkal barátkozol? Összehozhatnánk egy kellemes éjszakát.

A lány nyelt egyet és mosolyt erőltetett az arcára.

-         Ha benne vagy velem egy éjszakába, lerázom Bellát. – mondta.

-         Nem kell kétszer mondani. Induljunk.

-         Még igyunk egy pohárral. – állt fel a lány és hamarosan két felessel tért vissza.

Miután megitták, Tom felállt és megfogta a lány kezét. Felkapta a napszemüvegét, és magára húzta kapucniját.

-         Haver, én lépek. – fordult Georghoz.

-         Hova mész?

-         Szerinted?

-         Engem itt hagysz?

-         Csak elbírsz két csajjal. Meg egy tehénnel. – súgta a fülébe.

-         Na húzzál! – pacsizott le röhögve haverjával.

-         Mehetünk. – indult el a lányt magával rántva a hátsókijárat felé.

-         Bella, gyere te is. – kacsintott Allie a magába fordult, szomorúan üldögélő barátnője felé.

-         Őt minek hozod? – Tom.

-         Hogy át tudjon cuccolni egy másik szobába.

-         Felőlem.

Úgy 10 perc séta után értek el a kollégium bejáratához. Gondosan felmérve a terepet, belopóztak és felmentek a lányok második emeleti szobájához. Tom gondosan letaperolta Alliet, amíg Bella az ajtó nyitásával bíbelődött és bement rajta. Amint Tom is belépett, már fordult is a kulcs a zárban.

-         Jól vagy? – kérdezte Allie a látszólag kicsit megszédült Tomot.

-         Nem tudom. – felelte és érezte, hogy teste felett kezdi elveszíteni az uralmat.

Szédülni kezdett, a testét valami ismeretlen forró érzés kerítette hatalmába és a kép szépen lassan elmosódott szemei előtt.

A feje hasogatott, szemeit nehezen nyitotta ki, a fény bántotta minden egyes pillantás után. Próbálta eltakarni kezeivel szemeit, de azok nem mozdultak. Körbenézett. Egy ágyon feküdt. Kezei és lábai gondosan az ágy széleihez kötözve.

-         Mi a …

-         Hogy aludtál? – hajolt felé a két lány.

-         Mi a faszt csináltatok velem?

-         Azt hiszed te vagy az isten? Azt hiszed, te tökéletes vagy? Azt hiszed, kiváltságos vagy, csak mert apuci a kezedbe rakott egy gitárt és volt elég lóvéja, hogy benyaljon téged egy kiadóhoz? – Allie.

-         Mi van?

-         Én és a dagi barátnőm megmutatjuk, hogy nem lehetsz mindig válogatós. Be kell érned azzal, amit kapsz. Tessék Bella, a tiéd. – ült le a lány a szoba másik végében lévő fotelbe.

Bella nevetni kezdett, mikor látta, hogy Tom szabadulni próbál.

-         Na milyen, ha röhögnek rajtad? Milyen érzés Tom? Tehetetlennek lenni. Kiszolgáltatottnak. És látni, hogy rajtad nevet valaki bele a pofádba.

-         Szar. De engedjetek el!

-         Nem nem.

-         Figyelj, bocs, amiért röhögtem rajtad. De el kell, hogy engedjetek. Hamarosan úgyis keresni fognak.

-         Nem hinném. Nem tudják, hogy itt vagy. Azt hiszik az éjszakát Allievel töltöd. És nyugi el fogunk engedni. Majd. – nevetett tovább a lány és levette az ingjét.

-         Most mit akarsz?

-         Hogy mit akarok? Pici naiv Tom. Téged. És meg is kaplak. Ugye Allie?

-         Bizony. – hallatszott gonoszan nevető hangja.

Tom szabadulni próbált béklyóiból, de nem ment. Szorosan az ágyhoz volt kötözve mind a négy végtagja. Tehetetlen volt és kiszolgáltatott. Pont, ahogy Bella mondta. Rájött, hogy meztelen. Körbenézett és meglátta földön heverő ruháit.

-         Úgy sem fog felállni, bárhogy próbálkozol. – mondta gúnyos arccal Tom.

-         Dehogynem. – felelte Bella és megmarkolta Tom péniszét.

Nem törődött Tom ficánkolásával, szájába vette a még puha hímtagot és nekilátott kényeztetni. Habár a kényeztetés Tom számára eddig nem igazán ezt jelentette. Nem tudott ellenkezni. Ami jól esik, az jól esik. Nincs mit tenni. Nem ura már férfiasságának, sosem volt az. Pár perc után már kemény is volt, mint szokott.

-         Na ugye. – hajolt Bella önelégült arccal Tom arcához.

-         Szállj le rólam.

-         Nem én! – mondta és lesmárolta Tomot.

Undorítónak érezte ezt az egészet. A lány szája az övén, a nyelve az övével csatázik, és ennél gusztustalanabb dolgot nem igazán tudott elképzelni.

Bella beleharapott Tom mellbimbójába, majd letolta bugyiját és a merev hímtagot magába helyezte. Allie nevetett. Látta Tom arcán azt az elképedt kifejezést. Összeszorította fogait és becsukta a szemét. Tudta, hogy nincs menekvés. Egyszerűen nem bír szabadulni. Bella ütemesen mozogni kezdett és látszólag nagyon is élvezte. Újra és újra lehajolt megharapdálni Tom összeszorított ajkait, néha kicsit fogai közé szorítva pirszingjét. Nem akart élvezni. Esze ágában sem volt. De érezte, hogy hormonjai és hímivarsejtje önálló életet élnek. Egész testét átjárta a forróság, amibe ő is beleborzongott.

-         Nyisd ki a szemed! Nézz rám! – kiáltott Bella. – Látni akarom a szemed! Látni akarom, ahogy élvezel!

Tom nem engedelmeskedett. Megpróbált kikapcsolni. Tudta, ha elélvez, azzal vége a szenvedésnek és elmehet innen. El innen messze és többé vissza se néz.

-         Azt mondtam, nézz rám!!

Tom megrémült ettől a hangtól. Kinyitotta hát szemét és Bella gonoszan csillámló szemébe nézett.

-         És most élvezz! – kezdett Bella egyre gyorsabban és vadabbul mozogni. – Nézz rám és élvezz!

Már nem tudott mit tenni. Szeme könnybe lábadt és szabadjára engedte spermáját. Hangos ordítások kísérték ezt a felszabadulást. Allie felállt és nekiállt kioldozni Tom lábait. Bella röhögve szállt le Tom testéről és felvette a köntösét. Felkapta Tom ruháit a földről és hozzávágta.

Allie kioldozta Tom két karját is eközben.

-         Na hogy tetszett a szerepcsere? – nevetett. – Legközelebb így vigyázz, kit nézel le, és kin nevetsz.

-         És most tűnj innen!! – Bella.

Tom magához vette ruháit, felpattant és kiszaladt az ajtón. Hallotta még a két lány hangos nevetését, míg be nem szállt a liftbe. Becsukódott az ajtó. Tom megnyomta a hatalmas, piros Stop gombot és összerogyott. Összerogyott és sírni kezdett. Nem hitte el, hogy mi történt vele. Belekevertek valamit az italába és megerőszakolták. Őt, Tom Kaulitzot. Fejében tisztán hallotta a lány szavait. Vajon tényleg megérdemelte? Tényleg olyan ember, aki ennyire gonosz és képes átgázolni mások lelkivilágán? Tényleg ennyire felszínes? Ilyen ember vált belőle a híressé válás közben?

Pár perc múlva lenyugodott. Erőt vett magán és elhatározta, ezt soha, senki nem tudhatja meg. Felöltözik és hazamegy, mit sem sejtetve a srácokkal. Felvette néhol kiszakított ruháit, majd megnyomta a „földszint” gombot és végre kiment a levegőre. Hatalmasat sóhajtott. Szabad volt újra. Sosem volt ilyen édes számára a hideg őszi levegő. Az eső hatalmas cseppekben hullott alá, eláztatva Tom egész testét. Hátra sem fordult, elindult. Ment és ment, az utcák csendjét megtörve ütemes lépéseinek halk zajával.