62. r�sz. Mail vita.

�

„Szia! Biztos megleplek ezzel a mail-lel, de gondoltam �gy a legegyszer�bb mindenkinek. F�leg nekem persze… sz�val �n csak agg�dtam �rted. Anyu valamit titkol a betegs�gedr�l �s ilyet ok n�lk�l nem szokott. Rem�lem nincs nagy baj. Tudom, hogy semmi k�z�m hozz�, csak akartam, hogy tudd, ha kell valami, sz�lj b�tran. Ja �s Bill itt �l mellettem, csesztet, hogy �rjam le azt is, �dv�z�l t�ged. Tom”

Meglepett. Persze, hogy meg. Betegs�gem… nem tudtam sok�ig, mit v�laszoljak neki. Simone nem �rult el �s tudtam, ha v�laszolok neki, akkor �jra elkezd�dik az, amit v�gre befejezt�nk. 3 h�ttel az esk�v�m el�tt, ez nem lenne t�l okos l�p�s.

A nagy nap el�tti egy hetet Maxszal a nagymam�m unszol�s�ra k�l�n t�lt�tt�k. �ll�t�lag ez �gy szok�s. Egy h�tig nem l�thatjuk egym�st, legk�zelebb csak majd az olt�rn�l.

�gy maradtam �n a h�zban, Max pedig egy sz�llod�ba k�lt�z�tt.

Ezen a mag�nyosan t�lt�tt egy h�ten d�nt�ttem �gy a laptopom el�tt �lve, hogy vissza�rok Tomnak.

„Szia. Meglept�l bizony. Sajn�lom, hogy ennyit v�rattalak a v�laszad�ssal, de nem tudtam, mit �rhatn�k. Nem kell agg�dnotok �rtem, �s k�rlek, mond meg Billnek v�gre, hogy az �jul�som nem az � hib�ja. Ne em�ssze m�r mag�t. Nincs baj, nem vagyok beteg. �s most �n is szeretn�k egy fontos dolgot �rni neked. �szint�n sajn�lom, hogy �gy alakultak a dolgok. Soha nem akartalak b�ntani, csak �sszezavartam a saj�t �letem, amibe azt hittem, te nem f�rsz bele. Rem�lem egyszer tal�n lehet�nk bar�tok. Tudom, hogy kihaszn�ltalak �s tudom, hogy vissza�ltem a szereteteddel. Egy h�t m�lva f�rjhez megyek �s tudod megfordult a fejemben, hogy ne tegyem meg. Nem tudom, mi�rt �rom ezt le neked, de �gy d�nt�ttem �szinte leszek hozz�d, mert meg�rdemled. Azt k�v�nom, tal�ld meg azt a l�nyt, aki meg�rdemel t�ged. Egy�rtelm�, hogy �n nem. Fogalmam sincs, hogy k�sz�njek el, mit �rjak a levelem v�g�re. �gyhogy azt �rom csak hossz� vacill�l�s ut�n, hogy puszillak, Viki”

�szinte voltam. Teljesen �szinte �s nagyon j�l esett. Mikor r�nyomtam az elk�ld gombra, �gy �reztem, tal�n p�r dolgot kihagyhattam volna, tal�n p�rat m�shogy is fogalmazhattam volna. De most ilyen hangulatom van. Reggel Max elcuccolt a sz�llod�ba, egyed�l maradtam, terhes vagyok, eg�sz d�lel�tt a visszak�sz�n� reggelimet l�ttam t�bb r�szletben, szombaton f�rjhez megyek, �s egyre val�s�gosabbnak t�nik az eg�sz.

Mikor idej�ttem, csal�dot akartam. Biztos h�tteret, f�rjet, gyerekeket. Most, hogy mindezt meg is kapom, nem olyan egyszer�. T�l v�gleges, t�l bizonytalan.

Noi k�t nap m�lva �rkezett hozz�m, hogy velem legyen az esk�v�ig. �gy legal�bb m�r egyed�l nem voltam. Term�szetesen ahogy megj�tt, meg akarta ismerni Kittyt, hogy felm�rje a helyzetet. Szerinte ugyanis Max az�rt viselkedik olyan furcs�n vele, mert t�rt�nt k�zt�k valami. Szerinte Max megcsalt Kittyvel �s ez�rt ker�li �t az�ta. Persze Noi mindig is bizalmatlan volt a f�rfiakkal szemben. Szerinte mindegyik egyforma, sosem v�ltoznak, �s nem okoznak kellemes csal�d�st. De �n hiszek abban, hogy Max nem lenne k�pes megcsalni. Tudom, hogy az ut�bbi id�ben nem vagyok t�k�letes p�r, makul�tlan menyasszony, nem maxim�lis a kapcsolatunkhoz val� hozz��ll�sunk, de mindketten tudjuk, hogy �sszetartozunk. M�g aznap este �t akart menni hozz�, de Kitty nem volt otthon. Nem tudom, hogy szerencs�re-e.

-�������� Te Tommal mailezel? – kiab�lt a konyh�ba Noi.

-�������� Mi van?� - j�ttem ki �s l�ttam, hogy a laptopom el�tt �cs�r�g.

-�������� Noi! Az mag�n�gy.

-�������� Aha ok�. Sz�val nem olvashatom el csak miut�n m�r te is. Akkor olvasd gyorsan, mert k�v�ncsi vagyok.

-�������� M�r elolvastam.

-�������� Ez itt egy most �rkezett olvasatlan �zenet k�rlek sz�pen.

-�������� T�nyleg? – �ltem le mell� �s megnyitottam.

„�szinte leszek, ha m�r te is az volt�l… Tot�l feleslegesen �rtad nekem, amiket �rt�l. Sajn�lod, jobbat �rdemlek, �sszezavarodt�l blabla… Lehet, hogy �n jobbat �rdemeln�k, de ezt honnan tudhatn�m? Te honnan tudhatn�d? Es�lyt sem adt�l r�, hogy megtudjuk. Ne �rj nekem ilyeneket, mert felesleges. Ne k�rj bocs�natot semmi�rt, hisz te csak magadat adtad. Az �sszezavarodott, �nz� �s makacs n�t, aki k�pes hozz�menni valakihez csak az�rt, mert az a valaki ismerte a sz�leit. Tudod, sajn�lom, hogy �n nem ismerhettem �ket. Mert akkor tal�n lett volna es�lyem arra, hogy komolyan vegy�l. Csak Emm�t ismerhettem �s v�gign�zhettem, mennyire szenvedsz vele egy�tt. Csak vigasztalhattalak �s agg�dhattam �rted, mikor elment. De ez nem sz�m�tott. �n ezt sajn�lom. Ne �rd nekem, hogy n�ha �gy �rzed, nem akarsz hozz�menni Maxhoz. Hisz �t v�lasztottad helyettem. Szerinted ez norm�lis? Neked az a c�lod, hogy soha az �letben ne tudjalak elfelejteni? J� hogy nem k�rsz meg konkr�tan arra, hogy akad�lyozzam meg az esk�v�det. Tudod, ak�rmennyire szeretlek, fogalmam sincs, hogy tudlak t�ged szeretni.”

Nincs elk�sz�n�s, nincs semmi ut�irat. Csak nyersen a v�lem�nye, amit Noi szerint meg�rdemlek. J� bar�tn�…

„�nz� vagyok, bek�pzelt, kihaszn�ltalak, �s nem t�r�dtem az �rz�seiddel. Nem voltam hajland� elengedni t�ged, mert nagyon is j�l esett, hogy szeretsz engem. Ehhez k�t ember kellett �s tudod, te hagytad. Te j�tt�l mindig vissza, �s te volt�l mindk�tszer az, aki kezdem�nyezett. Te is kihaszn�ltad a helyzetet �s te is megel�gedt�l annyival, hogy megcsaljam veled Maxot. Ne add nekem a m�rt�rt, mert egyik�nk sem az. �n nem akarom, hogy megakad�lyozd az esk�v�met. Sosem k�rn�lek meg erre. Gusztustalan, ahogy az eg�dat f�nyezgeted az �n leal�z�sommal, de tudod mit? Szerettelek. Lehet, hogy k�s�n j�ttem r�. Sokadszorra csup�n, de ez van. Nem hinn�m, hogy ez�rt hib�ztathat� vagyok. Most is te �rt�l nekem el�sz�r. Te �rdekl�dt�l a hogyl�tem fel�l, �n csak v�laszoltam neked. De jellemz�, hogy t�madsz, �s k�zben h�tr�lsz. Hamar tal�lsz te magadnak megfelel� p�rt, hisz nem vagy t�l v�logat�s, ami az egyalkalmas kapcsolataidat illeti. �rezzem magam megtiszteltetve, hogy �n nem csak annyira kellettem? Rendben. Annak �rzem. K�sz�n�m sz�pen a lehet�s�get. Majd ha feln�sz, tal�n megadod m�snak is, �s tal�n r�j�ssz, hogy nem kaphatsz meg tapsra mindent, amit csak akarsz, mert te vagy Tom Kaulitz…”

Felh�zott el�gg�, de k�zben m�gis �gy �reztem, ha itt lenne, megcs�koln�m �s levezetn�m vele a fesz�lts�get. Noi csak vigyorgott �s r�zta a fej�t. Azt mondogatta, ti nem vagytok norm�lisak.

„Lehet, hogy �n mentem hozz�d �s �n kezdem�nyeztem, de egyszer sem kellett meger�ltetnem magam, hogy a bugyidba ny�lhassak. Sosem jutunk semmire, csak vit�zunk tot�l feleslegesen. Sz�val, ha esetleg �gy d�ntesz, nem m�sz hozz� mr. dugok a szomsz�d l�nnyal, tele vagyok l�v�val, b�rmit megkaphatok a p�nzem�rt faszfejhez, akkor h�vj fel b�tran. Ha m�gis megteszitek, sok boldogs�got �s az a bar�ti tan�csom, hogy k�lt�zzetek m�shov�. Ennyi volna.”

-�������� Noi!

-�������� Mi az? Csak besz�lgettem vele �s kics�szott.

-�������� Most erre mit reag�ljak? V�djem meg Maxot, hogy � biztos nem csalt meg?

-�������� Ne reag�lj semmit. �gysem lesz sosem v�ge, ha belekezdtek �s �gyis egy�rtelm�, hogy mindkett�t�knek igaza van.

-�������� De szerinted ink�bb neki.

-�������� Szerintem szombaton f�rjhez m�sz, nem mellesleg gyereket v�rsz, �gyhogy ideje m�r v�gre erre koncentr�lnod. Ne Tommal foglalkozz, hanem a j�vend�beli csal�doddal.

-�������� Igazad van. De akkor is ideges�t, hogy…

-�������� Hogy igaza van, �s hogy nem tudsz ki�br�ndulni bel�le ak�rmilyen tapl� m�d viselkedik. Tudom.

Nem �rtam vissza. Noinak igazat adtam. Mert fogalmam nem volt, mi zajlott a h�tam m�g�tt �s nem voltam hajland� ak�rmekkora es�lyt adni annak a lehet�s�gnek, hogy Max megcsalt. Kiz�rt dolognak tartottam. Eg�szen az esk�v�m napj�ig. Addig a percig, am�g meg nem t�rt�nt az, amire �lmomban sem sz�m�tottam volna…