.15. r�sz. Tom n�lk�l.

M�snap reggel felkelt�l �s lement�l elk�sz�nni a mam�d�kt�l. A pap�d n�zte a tv-t, a mam�d pedig m�r a reggelidet k�sz�tette.

-        J�reggelt. – te.

-        Gyere, mindj�rt k�sz a reggelid, a te�d pedig az asztalon v�r.

-        K�szi, mami.

-        Kicsim, ez nem a bar�tod a Tv-ben? – pap�d.

-        De � az. Tom. – le�lt�l a tv el�. – �l�ben adj�k a h�zt�zn�z�st. Az egyik ifj�s�gi magazin riportere elment a fi�khoz, hogy megn�zze, hol t�ltik a szabadnapjaikat. Tomot m�r ismeritek, � az ikertestv�re, Bill, az a hossz� haj� sr�c, Georg, a sz�ke pedig a legjobb bar�tom, Gustav. – magyar�ztad nekik.

A szob�k bemutat�sa ut�n a riporter a nappaliban interj�volta a fi�kat.

-        P�r rajong� aj�nd�kokkal halmozta el a szerkeszt�s�g�nket, melyeket nektek c�meztek. Ezt most elhoztam �s �t is adn�m nektek.

Egy hatalmas dobozt vett el� �s odaadta a fi�knak. �k megk�sz�nt�k �s elkezdt�k n�zegetni a doboz tartalm�t. Pl�ss�k, rajzok voltak benne, de a legt�bb helyet f�nyk�pekhez csatolt bugyik foglalt�k el. Erre a nagysz�leid �rdekes pillant�st vetettek az arcodra, majd egym�sra.

-        Mivel t�ltitek a szabadnapjaitokat itt a tengerparti h�zik�ban? – riporter.

-        V�s�rl�ssal. – Bill.

-        Alv�ssal. – Georg.

-        Ps-ez�nk. – Gustav.

-        Tom, te gondolom t�bbnyire csinos l�nyok t�rsas�g�ban t�lt�d ezt az id�t. – riporter.

-        M�g sz�p! – Tom.

Erre a kijelent�s�re nagysz�leid hasonl�an reag�ltak. Te fel�llt�l a tv el�l, �s ink�bb hozz�l�tt�l a reggelidhez az eb�dl�asztaln�l. A nagyid�k sem n�zt�k v�gig. Kikapcsolt�k �s �sszeszedt�k a cuccaikat, amiket vittek haza.

-        Na kisl�nyom, hagytunk p�nzt, ha van valami h�vj�l, p�nteken j�v�nk. Vigy�zz magadra �s egy�l rendesen. – sorolt�k, majd �ssze-vissza puszilgattak �s elmentek. Egy �ra m�lva cs�rg�tt a telefonod. Tom volt az.

-        Szia, mit csin�lsz?

-        T�ged v�rlak, mikor j�ssz m�r?

-        Ez�rt is h�vlak, nem tudok m�g �tmenni, d�lre el kell mennem egy fot�z�sra.

-        Ne m�r, ez a pihen� heted nem?

-        Annak indult, de erre most el kell mennem.

-        Egyed�l?

-        Gustavval �s Georgal.

-        Mikor v�gzel?

-        Nem tudom. Elvileg 5 k�r�l fogok haza�rni.

-        Nagyszer�. �gy v�rtam m�r, hogy egy�tt lehess�nk.

-        �n is baba, de nem tehetek r�la.

-        Tudom. – duzzogva.

-        Indulnom kell. Majd h�vlak, ha lesz id�m.

-        J�.

-        Szeretlek!

-        �n is! – szomor�an �s letetted a telefont. Egy p�r perc m�lva �jra cs�rg�tt.

-        Igen?

-        Szia, Bill vagyok. Nincs kedved elj�nni velem v�s�rolgatni? �n is egyed�l maradtam.

-        Nem tudom, nincs t�l sok kedvem.

-        Na, gyere! – k�rlelve – Megl�tod, j�l ellesz�nk.

-        H�t j�!

-        Helyes! F�l �ra �s ott is vagyok �rted.

-        Ok�, gyere.

-        Puszi.

Ahogy Bill �g�rte, f�l �ra m�lva j�tt is �rted. Elmentetek egy pl�z�ba.

-        Na, akkor v�s�roljunk. – Bill bezsongva.

Bementetek egy csom� boltba. Ruh�kat pr�b�lgattatok, napszem�vegeket, cip�ket, m�g t�sk�kat is. Nagyon j�l elvoltatok. Sokmindent vettetek. N�h�ny lesifot�s felismerte Billt �s p�r k�pet is k�sz�tettetek r�latok.

-        Ne foglalkozz vel�k. Meg lehet szokni �ket. – nyugtatott Bill, mert l�tta, hogy t�ged nagyon ideges�t a dolog.

-        Gyere, menj�nk enni valamit. Van itt egy kellemes �tterem.

-        Benne vagyok.

Be�ltetek egy kis eldugott sarokba. Megrendelt�tek a kaj�tokat, �s besz�lget�sbe kezdtetek.

-        Mondta Viki, hogy otthon nincs t�l sok bar�tod. Ez t�nyleg �gy van?

-        H�t igen, de m�r megszoktam.

-        Hogyhogy?

-        �n magamnak val� vagyok. �br�ndozok, t�rt�neteket tal�lok ki, amiket n�ha pap�rra vetek. Nem k�vetem az �lt�zk�d�semmel a divatot �s nem t�rekszem n�pszer�s�gre. Emellett el�g j�l tanulok �s a suli legn�pszer�bb pasij�val j�rtam egy �vig. �gyhogy volt, aki furinak tartott, volt aki f�lt�keny volt r�m.

-        Ismer�s. Tudod a suliban nekem egy bar�tom volt, Tom. Mindenki fura figur�nak tartott a hajam meg a ruh�im miatt.

-        Most pedig Eur�pa egyik legn�pszer�bb tinije vagy. �s suliba sem kell j�rnod. Nekem m�g van egy �vem.

-        De igaz bar�tom m�g �gy is csak h�rom van.

-        Ez pont h�rommal t�bb, mint nekem. Hab�r Gustavval nagyon j�l �sszebar�tkoztunk, de az�rt olyan r�g nem ismerj�k egym�st.

-        �sszeill�nk. K�t elvont l�lek. – Bill.

-        Bizony.

-        De ne csak szomor� dolgokr�l besz�lgess�nk. Miel�tt elment�l, azt mondtad, rem�led t�bb id�t fogunk egyszer egy�tt t�lteni. Most itt az alkalom. Est�t�l m�r csakis Tommal leszel.

-        Igazad van. Szeretn�lek megismerni.

-        Akkor ebben is hasonl�tunk. – mosolygott �desen.

�r�kon �t besz�lgettetek. Rengeteg dologban egyforma v�lem�nyen voltatok �s �gy hamar egym�sra is hangol�dtatok. M�r f�l 5 volt mikor Tom h�vott.

-        Na szia, otthon vagy? – k�rdezte.

-        Nem. Billel egy�tt eb�delt�nk. Itt vagyunk a pl�z�ban.

-        �s mikor �rsz haza?

-        Nem tudom, te mikor?

-        F�l �ra �s ott vagyok.

-        Akkor �n is. Siess!

-        Rohanok.

-        Puszi.

Letett�tek.

-        Na, Tom f�l �ra m�lva �r hozz�m, �gyhogy lassan el kell indulnom.

-        Hogy elszaladt az id�.

-        T�nyleg. M�r f�l �t. J�t besz�lgett�nk.

-        Akkor gyere, hazaviszlek. Nem buszozhatsz ennyi csomaggal.

Haza vitt.

-        Rem�lem, m�g tal�lkozunk, am�g itt vagyok.

-        Ne csak Tomra sz�nd ezt a kis id�t.

-        Megl�tjuk. K�szi ezt a sz�p napot.

-        �n is. – meg�lelt�tek egym�st. Bill hazament, te pedig beszenvedted a csomagjaid a h�zba. Egyb�l eresztetted a vizet a k�dba �s befek�dt�l. Kicsit el is szund�tott�l.

-        Baba! – keltett Tom. – A k�dban alszol, az ajt� meg nyitva van. Mi van, ha nem �n j�v�k be?

-        Annyi cuccom volt, hogy alig b�rtam bej�nni. Billel felv�s�roltuk az �sszes boltot. Azt�n gondolom elfelejtettem becsukni. De ink�bb adj m�r egy puszit, �gy hi�nyozt�l.

-        Te is nekem. – �lt a k�d sz�l�re. – Hulla vagyok.

-        Akkor nem kapom meg a puszimat?

-        De, ak�r sz�zat is. – hajolt fel�d. �tkaroltad �s megcs�koltad.

-        Tal�n annyira az�rt nem vagyok hulla. – kezdett kib�jni a cip�j�b�l �s k�zben egyre hevesebben cs�kolt. – Olyan finom vagy.

-        Gyere, sz�llj be mell�m.

Nem kellett k�tszer k�rni. Egy pillanat alatt lekapta a ruh�it �s bem�szott. Be�lt m�g�d, te r�d�lt�l, �s egy�tt szieszt�ztatok.

-        �s mit csin�ltatok Billel?

-        V�s�roltunk, �s egy�tt eb�delt�nk. Nagyon �des sr�c. Nem gondoltam volna.

-        Az j�. – mondta elkalandozva.

-        Figyelsz r�m?

-        Persze, Billel volt�l. – hebegte.

-        Valamit baj van? Mondani akarsz valamit?

-        Igen, de nem fogsz �r�lni.

-        Mondd el.

-        Az az igazs�g, hogy holnap is lesz egy kis dolgunk. Nem tudtuk a fi�kkal befejezni a fot�z�st �s fel kell vennem egy git�rsz�l�t a Magdeburgi st�di�ban.

-        Most csak szivatsz ugye? – fordult�l fel�. – Mond, hogy viccelsz!

-        Sajnos nem. De meg kell ezeket csin�lnom m�g a turn� el�tt.

-        Mikor lesz�nk egy�tt v�gre?

-        Most is egy�tt vagyunk.

-        De holnap?

-        H�t egyre megy�nk fot�zni, onnan n�gyre megyek a st�di�ba. 7k�r�l fogok v�gezni.

-        Nem akarom, hogy megint elmenj. – b�jt�l hozz� szomor�an.

-        El kell. Figyelj ide �n im�dlak, de a zen�l�s az �letem �s banda. Az az els� mindenekel�tt. �gyhogy ne ny�vogj, nincs mit tenni.

-        Ok�. Abbahagytam. – kisz�llt�l a k�db�l �s felvetted a k�nt�s�d. – �n lefekszem! J��jt!

Tom is kisz�llt �s ut�nad ment. Te az �gyadban fek�dt�l a takar�d al� burkol�zva. Lefek�dt m�g�d.

-        Baba, ne haragudj! Nem �gy �rtettem. Nem akartalak megb�ntani. De tudod j�l, hogy a band�val kapcsolatos elint�zni val�m a k�teless�gem is egyben. Nem mondhatom a menedzsernek, hogy hagyjon l�gva �n most szerelmes vagyok. Csak k�rber�h�gne.

-        De �n annyira szerettem volna veled lenni, te meg ezt �rtsd meg.

-        Veled vagyok, amikor csak tudok. L�tod a fot�z�sr�l is egyb�l ide j�ttem. Gyere, fordulj m�r ide. – k�rlelt.

-        Nem. – mondtad durc�san.

-        �gyis ide fogsz. – nevetett a hangodon.

-        Nem.

-        Fogadjunk? – leh�zta r�lad a takar�t �s elkezdett puszilgatni minden�tt. Minden puszi ut�n azt mondta, szeretlek. Igaza volt. Nem b�rtad sok�ig �s fel�fordult�l.

-        Ut�llak! – mosolyogt�l �s megcs�koltad.

-        Haragszol m�g?

-        Nem, csak eg�sz nap veled akartam lenni.

-        Majd szerd�n j�?

-        Rem�lem.

-        De mostm�r aludjunk. Nagyon f�radt vagyok.