33. r�sz. �tl�tok rajtad!

-        Na ez�rt nem b�zok az emberekben, �s nem keresek minden�ron bar�tokat. Mert ez a v�ge. Hazugs�gok, titkol�z�sok. K�szi sr�cok, most legal�bb m�g biztosabb vagyok abban, hogy nincs sz�ks�gem �lszent emberekre magam k�r�l. – mondtam, besz�lltam a kocsimba �s elhajtottam.

Iszony� d�h�s voltam. Nem az�rt, mert lefek�dtek egym�ssal. Hiszen bar�tok voltunk �s �r�ltem volna nekik. Nem sz�ltam volna bele, �s j� szemmel n�ztem volna a kapcsolatukat m�g �gy is, hogy munkat�rsak.

Ilyen embernek tartanak? Aki k�pes lenne kir�gni �ket emiatt? T�nyleg ilyen ember lenn�k?

-        Mi volt ez a kiab�l�s? – k�rdezte Georg a k�t mag�ba fordult embert, mikor bel�ptek az ajt�n.

-        Elmondtuk neki, ami k�zt�nk t�rt�nt. – Kitty.

-        �s ennyire kiakadt? – Tom.

-        Azon nem. Csak azon, hogy hazudtunk neki. – Gustav.

-        Ebben van valami. – Bill.

-        Mondtam, hogy ne mondjuk el neki. – Kitty.

-        K�s�bb �gyis megtudta volna. �s akkor m�r rosszabb lett volna.

-        Egyb�l el kellett volna mondanotok neki. – Bill.

-        �s most mi van?

-        Azt mondta csal�dott benn�nk, �s hogy eddig bar�tainak tartott minket. Hogy most megmutattuk neki, hogy igaza van �s nincs sz�ks�ge �lszent emberekre, akik bar�tjuknak adj�k ki magukat. – Kitty.

-        Szeg�ny. – Bill.

-        Na az�rt �ll�tsd le magad! – Gustav. - Te sem nagyon ellenezted a dolgot. Nem pr�b�lt�l r�besz�lni, hogy mondjuk el neki. Te is azt mondtad, hogy ki fog akadni, ha megtudja.

-        Bill, besz�lj vele. – Kitty.

-        Persze, most pont r�m van sz�ks�ge.

-        Igen. J�l meg�rtitek egym�st, �s legt�bbsz�r hallgat r�d. Csak mond el neki, hogy sajn�ljuk, �s hogy nem akartunk hazudni neki.

-        Nem az a l�nyeg, hogy nem akartatok, hanem hogy megtett�tek. Most m�r mindegy. Gondolom az esett szarul neki, hogy olyan embernek tartj�tok, aki emiatt k�pes lett volna kir�gni vagy kir�gatni benneteket.

-        Ebben igazad van. – Gustav.

-        Ti besz�ljetek vele. – Bill.

-        Igen, tal�n egyes�vel. De a koncert el�tt mindenk�ppen. – Tom.

-        J�l van. Elmegyek hozz�. – Kitty.

�s �gy is tett. Elj�tt a h�zamhoz. Csengetett, de �n nem voltam otthon. Mikor haz�rtem, �gy egy �ra m�lva, ott �lt a kapualjba.

-        Szia. – �llt fel, mikor megl�tott.

-        Szia.

-        Besz�lj�k meg.

-        J�l van, gyere fel. – nyitottam a kaput.

Felment�nk �s m�r kezdte is.

-        Sajn�lom, hogy hazudtunk. Csak megt�rt�nt �s m�g mi sem tudtuk, hogy mi lesz vel�nk. Ut�na napokig nem is besz�lt�nk egym�ssal. El�bb magunk k�zt akartuk tiszt�zni �s csak ut�na el�js�golni nektek.

-        A fi�k tudt�k?

-        Igen.

-        Na l�tod. Eszetek �g�ban sem volt nekem is elmondani. Ink�bb mind az �ten titkol�ztatok �s �gy adt�tok el�, mintha Georgal t�rt�nt volna meg. M�g agg�dtam is �rted, mert l�ttam, hogy Georgot nem igaz�n �rdekli a dolog. M�rges voltam r�, hogy te miatta ker�l�d a t�rsas�got.

-        Ne haragudj. Nem tudtuk, hogy fogsz reag�lni.

-        H�t most m�r tudj�tok. Csal�dott vagyok �s d�h�s. Most l�tom csak, hogy a k�r�l�ttem l�v� emberek milyennek tartanak. A mel�m�ni�s ty�k, akinek kar� van a segg�ben �s el�t�l minden emberi kapcsolatot. Lehet, hogy nehezen bar�tkozom, �s nehezen mutatom ki az �rz�seimet, de akit bar�tomnak tartok, azt k�pes vagyok el�r�bb helyezni a munk�n�l. S�t, ak�r mindenn�l. – k�nnyezni kezdtem a v�g�n m�r.

Kittynek d�bbenet �lt ki az arc�ra. Nem l�tott m�g s�rni �s tal�n n�ha azt hitte, nem is vagyok k�pes r�. F�leg nem miattuk. Nem tudta, most mit csin�ljon. Azt a megold�st v�lasztotta, hogy most mindent kimond, amit ismerets�g�nk alatt gondolt r�lam.

-        A bar�tod vagyok �s �n is annak tartalak t�ged. Egyszer�en csak f�ltem, hogy csal�dsz benn�nk. Sokszor mondogattad, hogy Gustavval rem�led, nem melegsz�nk �ssze, �s nem hozzuk az irod�ba a mag�n�gyeinket. Igen, �gy ismertelek meg, mint akinek a munka mindenekel�tt �ll. Hiszen ezt hangoztattad te is. �s csak most j�ttem r�, mi is rejlik igaz�n em�g�tt az �lca m�g�tt. Falat �p�tesz magad k�r�, hogy sebezhetetlen maradj. A munk�dban j� vagy, �s azzal takar�zol. Abba temeted el magad, hogy ne kelljen pof�ra esned. De eml�kszel, mit mondtam neked, mikor a pasikr�l besz�lgett�nk? Hogy sokszor csal�dtam m�r, de �llok el�be. Hiszen, ha nem csal�dok, nem is tanulok bel�le, �s sosem tal�lok r� az igazira. H�ly�nek n�zt�l, mert nem �rtetted mi�rt fogadom el, hogy az �letben csal�d�sok is �rhetnek. De n�zz magadra. Csal�dt�l benn�nk �s tot�l ki vagy borulva egy apr�s�gon. Hetek kellenek, hogy elmond a fi�knak, mi t�rt�nt a testv�reddel, mert nem l�thatj�k rajtad, hogy gyenge is tudsz lenni. Nem mered elmondani Billnek, hogy mit �rzel ir�nta, pedig a vak is l�tja, hogy majd meg �r�lsz �rte. A te felfog�soddal van baj, nem a mi�nkkel. Sajn�lom, hogy �gy besz�lek veled, �s ha akarod, ut�lj emiatt. De valakinek m�r �szhez kell t�r�tenie t�ged. Lehet, hogy ezek ut�n sz�ba se fogsz �llni velem, de tudod mit? Ha ez az �ra, hogy v�gre �szre vedd magad, �n bev�llalom. A bar�tn�m vagy �s egy igazi bar�tn� nem csak akkor van ott, ha �r�lni kell, hanem akkor is k�pes �ldozatot hozni, ha ezzel seg�t a m�sikon. Csak r� k�ne j�nn�d, hogy hab�r �gyes taktik�t v�lasztott�l, hogy kiz�rod az �rzelmeket az �letedb�l, m�gis rosszul csin�ltad. Mert te nem vagy k�pes erre. Napr�l napra meglepet�seket okozol nekem, mi�ta ismerlek. El�bb azzal, hogy kedves volt�l m�r els� napomon. Azt�n azzal, hogy komoly feladatot b�zt�l r�m az els� h�ten, pedig csak egy asszisztens vagyok v�gzetts�g n�lk�l. Azt�n azzal, hogy bar�tkozni kezdt�l velem �s sz�pen lassan k�zel engedt�l magadhoz. Azt�n k�pes volt�l egy lak�st venni, csak hogy �n ne egy idegen alb�rlet�ben lakjak. Azt hiszed magadr�l, hogy olyan marha er�s szem�lyis�g vagy, de att�l t�vol �llsz. Csak az szeretn�l lenni �s bevallom j�l megtervezett �lc�d van. De az a baj vele, hogy p�r h�tn�l nem kell t�bb, �s b�rki m�g� l�that.

-        Befejezted? – k�rdeztem.

-        Azt hiszem be.

-        Akkor el is mehetsz. K�sz�n�m a gy�ny�r� l�lekbel�t�st, �s csak azt tudom tan�csolni neked, hogy v�lts szakm�t. A pszichol�gusok k�zt lenne a helyed.

-        Nem megyek el. Addig itt fogok �lni, m�g �rtelmes v�laszt nem kapok. Mit nem reag�lsz azokra, amiket elmondtam.

-        Sok�ig fogsz itt �lni. – mondtam �s bementem a szob�mba.

Kitty le�lt a kanap�ra �s elt�k�lten v�rt.

Reggel, mikor kil�ptem a szob�m ajtaj�n ott fek�dt a kanap�n �s aludt. Eg�sz �jszaka gondolkodtam �s tudtam j�l, hogy igaza van. Szinte mindenben, amit elmondott. �tl�tott rajtam �s bevallom, ez t�nyleg nem olyan neh�z dolog. Csak f�jt, ezt �gy szavak form�j�ban hallani.

-        Kitty… - keltegettem halkan. – Kitty…

-        J� reggelt. – �lt fel.

-        K�rsz egy k�v�t?

-        K�rek.

-        Tess�k. – j�ttem vissza p�r perc m�lva egy b�gr�t ny�jtva neki.

Le�ltem mell�.

-        Bocs, hogy bunk� voltam este. Gondolkodtam �s van, amiben igazad van. Rettegek az emberi kapcsolatok elm�ly�l�s�t�l, mert f�jdalmat okoznak egyszer. Mi�ta Brian meghalt, nem volt senki, akiben megb�ztam csak Peter. De tal�n � is csak az�rt, mert � ott volt velem, mikor megt�rt�nt. Nem j�rok pasikkal, �s nem kezdek kapcsolatba, mert sz�momra csak egy f�rfi l�tezik �s az a b�ty�m. Nem veheti senki �t az � hely�t. Tudom, ez �r�lts�g �s but�n hangzik, de �gy �rzem. Mikor meghalt, el�sz�r magamat hib�ztattam, hogy elh�vtam oda. Azt�n k�s�bb �t hib�ztattam, ami�rt magamra hagyott. Sok�ig a csal�domat sem l�togattam, mert ut�ltam, hogy �k olyan hamar meg tudt�k em�szteni. Azt gondoltam, lemondtak r�la, �s m�r csak nekem sz�m�t. Az eg�sz vil�gra haragudtam, �s magamba z�rk�ztam. Neh�z ezen v�ltoztatni, de pr�b�lok. Ez�rt is bar�tkoztam �ssze veletek. Mert rossz volt egyed�l lenni. T�nyleg t�lreag�ltam a tegnapi dolgot, de gy�l�l�m a hazugs�gokat. Ha belegondolok �n is hazudok magamnak. Ha tudn�d, mit m�velek, mikor egyed�l vagyok. Mintha k�t szem�lyis�gem lenne. Veszekszem magammal, �s list�t �rok, hogy mi j� �s mi nem az. Miben van igazam �s miben nincs. Tudom, hogy ha megny�ln�k, ezeket a list�kat sz�ban �ll�thatn�m �ssze egy bar�ttal, mondjuk veled. Pr�b�lkozom, hidd el, csak neh�z.