39. r�sz. K�sz�n�m. De nem.

A munk�b�l kor�bban hazamentem, beugrottam v�s�rolni est�re. Otthon �sszedobtam p�r szendvicset, k�sz�tettem ki poharakat �s ehhez hasonl� vend�gv�r� dolgokat. Egy�ltal�n nem a bejelenteni val� miatt izgultam. Hanem ink�bb amiatt, hogy fogunk Billel viselkedni egym�ssal. Hiszen nem besz�lt�nk tegnap �ta �s nem tudom, mi kavarog most a pici fej�ben. Az eny�mben sem tudok igaz�n kiigazodni, de abban biztos vagyok, hogy amint megl�tom majd �t, �rezni fogom, amit kell. Ha semlegess�get vagy d�h�t fogok �rezni, az azt jelenti majd, hogy nekem ennyit �rt ez az eg�sz. Hogy m�r nem kell nekem, mert nem j�tszom tov�bb ezt a j�t�kot. Ha pedig megint �rzem majd azt a bizserget�, h�tamon v�gigfut� hideg�ramlatot, mikor megl�tom, tudom, hogy nem szarozok tov�bb. El��llok �s bep�tolom, amit tegnap f�lbehagytunk. Persze csak akkor, ha Mandy m�r nincs a k�pben.

7-kor meg�rkezett Kitty �s ak�rhogy faggatott nem �rultam el neki, mire k�sz�l�k. Lassan a fi�k is meg�rkeztek.

-        Hell�. – puszilt meg Georg �s egy �veg finom bort nyomott a kezembe.

-        K�szi.

-        Szia. – k�vette �t a puszioszt�sban Tom, majd Gustav is.

-        Bill?

-        K�s�bb j�n. Elment t�rgyalni valami aukci�s h�zzal, �gy n�z ki, elh�z�dik a dolog.

-        Ja j�. Mindegy. A l�nyeg �gysem r� vonatkozik.

-        Na mond m�r.  – t�relmetlenkedett Gustav.

-        J�l van. – t�lt�ttem mindenkinek, amit k�rt. – Sz�val Kitty �r�l�k, hogy a mi c�g�nkh�z hozott a sors. �s pl�ne annak �r�l�k, hogy az �n asszisztensem lett�l. Hat�konyan v�gezted a munk�dat, �s emellett beloptad magad a sz�vembe is. Sajn�lom, hogy v�ge van ennek a ny�rnak. De van egy kis aj�nd�kom a sz�modra. Nem is igaz�n aj�nd�k, csak ink�bb egy meglepet�s. Nem is tudom, mi�rt nem jutott el�bb eszembe, de most m�r mindegy. Sz�val, ez itt a ti�d.

A kez�be nyomtam egy dosszi�t.

-        Mi ez? – k�rdezte.

-        Ez egy h�rom h�napos pr�baid�r�l sz�l� szerz�d�s. R�szmunkaid�ben term�szetesen, hogy a suli mellett is tudd csin�lni. M�r csak al� kell �rnod �s isten hozott a Sam’s Town c�gn�l!

Gustav �s Kitty egym�sra n�ztek. Zavart ez a n�z�s, mert �gy l�ttam, egyik�k sincs t�l elragadtatva az aj�nd�komt�l.

-        K�sz�n�m. De nem.

-        Tess�k? – kerekedtek szemeim hatalmasra.

-        Nem.

-        Nem akarsz n�lunk dolgozni?

-        Nem arr�l van sz�. Nagyon szeretek n�latok, veled dolgozni, de van, ami fontosabb enn�l.

-        �s m�gis mi?

-        Nem szeretn�k besz�lni err�l most. De nem �rom al�. K�sz�n�m az aj�nlatot �s meghat�, hogy ez eszedbe jutott �s elint�zted, de �n nem akarok olyan lenni, mint… - szak�totta f�lbe mondand�j�t.

-        Mint �n, igaz?

-        Nem �gy �rtem. Sok szempontb�l szeretn�k hasonl�tani r�d �s fel is n�zek r�d, de �n nem �ldozom fel a mag�n�letemet. Szerelmes lettem…

-        Gustavba. – folytattam.

Gustav �s Kitty �jra egym�sra n�ztek. Kitty kicsit sz�gyenl�sen, Gustav pedig meglepetten.

-        Igen. �s �gy terveztem, ha majd eltelik a ny�r �s lej�r az ideiglenes szerz�d�sem n�latok, akkor v�gre megpr�b�lhatunk egy kapcsolatot �sszehozni.

-        �n is �gy terveztem. – Gustav.

-        Ink�bb lemondasz egy ekkora lehet�s�gr�l? Ki tudja, mikor kapsz �jat? – �n.

-        Nem sz�m�t. Meg akarom pr�b�lni, ha Gustav is akarja. M�s nem �rdekel.

-        Szeretlek. – fogta meg Gustav Kitty kez�t.

-        �n is t�ged. – n�zett a fi� szem�be �s megcs�kolt�k egym�st.

Boldognak l�tszottak. Erre v�rtak m�r r�g �s most v�gre itt az id�. Igaz, nem �gy tervezt�k, de a szerelem sosem veszi figyelembe az ember terveit.

Kopogtak �n pedig ajt�t nyitottam. Bill �llt ott egy csokorral a kez�ben.

-        Szia. Ezt neked hoztam bocs�natk�r�s gyan�nt. �s szeretn�m, ha �jrakezden�nk.

-        Haver, mi is itt vagyunk. – Georg.

-        Nem �rdekel, �s ha nem haragszol, nem veled besz�lek.

-        �n k�sz�n�m, de most ink�bb gyere be. A t�bbit majd k�s�bb megbesz�lj�k.

Bill zavartan l�pett a lak�sba �s mikor megl�tta az egym�s �lel�s�ben elvesz� Gustavot �s Kittyt, m�r mindent �rtett. �rtette, hogy most �n mi�rt vagyok ilyen, amilyen.

-        Na j�. Besz�lj�nk meg valamit. Mert erre az�rt nem sz�m�tottam. Sz�val, ti �sszej�tt�k, ok�. Rendben �n nem sz�lok bele, a ti mag�n�letetek. De. Ett�l f�ggetlen�l sem akarsz n�lunk dolgozni? Te Gustav miatt nem akarsz �gy ott dolgozni, vagy miattam? Mert engem nem zavar. Egy�ltal�n nem. Persze csak addig, am�g a gondjaitokat �s n�zetelt�r�seiteket az irod�n k�v�l hagyj�tok. �s nincs bent ilyen testi kontaktus, mert az�rt az m�gis egy munkahely. Tudom, ez nem r�m vall, de most hajland� vagyok kompromisszumot k�tni, mert hab�r nem l�tszik rajtam, �r�l�k nektek.

-        Komolyan mondod? – Kitty.

-        T�nyleg nem zavarna? – Gustav.

-        Ha betartj�tok az el�bb eml�tett k�r�seimet, akkor fel�lem nincs akad�lya.

-        K�sz�n�m. – �lelt �t Kitty.

-        Na �rd al�, azt�n igyatok.

-        Te nem?

-        �n csak koccintok. Szeretn�k j�zan maradni. Bill, bej�nn�l a szob�mba?

-        Persze.

-        Akkor gyere. – megfogtam a kez�t �s beh�ztam a szob�mba.

Le�lt�nk az �gyamra egym�s mell�.

-        Sz�val akkor most a mi �gy�nket is tiszt�zzuk.

-        H�ly�n hangzik, de b�szke vagyok r�d. Nem r�d vall, amit most csin�lt�l.

-        Bill! R�lunk!

-        Ez is hozz� tartozik. R�szben.

-        Akkor bocs. Folytasd. – mosolyogtam.

-        Sz�val tudom, hogy p�r h�napja azt mondtam, ut�llak. �s �gy is volt. De szinte nap, mint nap �rnek kellemes csal�d�sok veled kapcsolatban. El�sz�r is gy�ny�r� vagy �s okos. Kedves �s seg�t�k�sz, annak ellen�re, amik t�rt�ntek, �s amiket a fejedhez v�gtam.

-        L�pj�nk ahhoz a r�szhez, ami tegnap t�rt�nt. – s�rgettem, mert m�r r�g �reztem a m�sodik opci�t. Azt, hogy nem adom fel. Ez�rt a sr�c�rt k�pes vagyok k�zdeni, ha kell.

-        Sz�val �n Mandyvel egy okb�l j�ttem �ssze. Hogy t�ged f�lt�kenny� tegyelek. Tudom, gyerekes dolog volt, de ez van. Azt�n teljesen megfeledkeztem r�la. Egyszer csak �jra itt volt �s akkor m�r beugrott mit felejtettem el. Szak�tani vele. De �n nem tudok szak�tani. Nem vagyok k�pes r�. Tegnap meg akartam tenni, mert m�r elegem lett ebb�l, ami k�zt�nk zajlik. Tudom, hogy te miatta nem tett�l fel�m egyetlen egy l�p�st sem. Sz�val �gy volt, hogy tegnap szak�tok vele. De azt�n j�tt�l te, �s az a majdnem cs�k, � pedig kiment a fejemb�l ism�t. �s bocs, hogy ut�namentem, ahelyett, hogy veled maradtam volna, de nem akartam �gy elv�lni t�le. Sz�val ut�namentem �s megmondtam neki, hogy szeretn�k veled lenni. Hogy t�ged kedvellek, �s tal�n lehet is k�zt�nk valami komoly, valami j�.

-        Teh�t szak�tott�l vele?

-        Igen.

-        Akkor meddig v�rsz m�g arra, hogy megcs�kolj? Mert �n att�l a pillanatt�l gondolok erre, mikor megl�ttalak a kifut�n P�rizsban.

Jobb kez�vel arr�bb helyezte az arcomba l�g� hajtincseimet, bal kez�t pedig a combomra tette. M�lyen a szembe n�zett, �s lassan de biztosan k�zel�tett fel�m. �tkulcsoltam kezeimet a nyak�n �s megcs�koltam. Ez m�g a tegnapin�l is jobb �rz�s volt. Sokkal. Na ilyen egy els� cs�k. Ez m�r az. �vatosan d�nt�tt hanyatt az �gyon, de egy pillanatra sem hagytuk abba a cs�kol�z�st. Ezt v�tek lett volna b�rmivel is f�lbeszak�tani.