47. r�sz. A lak�skulcs.

-        Hol vagytok m�r? – vette fel Tom a telefont.

-        Vikin�l.

-        �cs�m, mi�rt most szexeltek?

-        Eg�sz h�ten alig voltunk egy�tt, most egy kicsit bep�toltuk.

-        Na j�, de mikor j�tt�k?

-        Nem hiszem, hogy megy�nk. Kij�ttem a f�rd�be, �s mire visszamentem a szob�ba, Viki elaludt. Most ink�bb hagyom aludni. R�f�r a pihen�s.

-        �s te sem j�ssz?

-        Itt maradok vele.

-        J�l van. – felelte Tom belet�r�dve. – Akkor holnap tal�lkozunk.

-        Ok�, szia.

-        J� �jt.

Bill letette a telefont, majd betakart �s beb�jt mell�m.

Reggel felh�vtam Esthert �s bocs�natot k�rtem, hogy kihagytuk a tegnap est�t.

-        Semmi gond. Meg�rtem. Mondta Bill, hogy elaludt�l �s nem akart felkelteni.

-        Igen. De �g�rem j�v� h�tv�g�n �ssze�t�nk valami k�z�s programot. Bill elutazik, �gyhogy ak�r csajos bulit is csin�lhatunk.

-        Rendben.

-        �s volt valami eml�t�sre m�lt�?

-        Bili�rdoztunk, iszogattunk. Georg udvarolgatott egy l�nynak, de azt�n nem j�tt �ssze. De mi sem maradtunk sok�ig, mert Tom ma reggelt ment dolgozni. Viszont holnap egy�tt vacsor�zunk n�lam.

-        Na erre voltam k�v�ncsi.

-        Gondoltam, de h�ztalak egy kicsit.

-        Mindenk�pp �rtes�ts a fejlem�nyekr�l.

-        Foglak.

-        Na megyek, csin�lok valami reggelit �s miel�tt Bill felkel, behozom a lemarad�somat.

K�zel f�l �ra m�lva Bill fel�bredt �s kicsoszogott a nappaliba.

-        J� reggelt. – mosolyogtam r�, olyan �des volt, k�cos hajjal �s m�g alig kiny�lt szemekkel.

-        Neked is. – �lt le mell�m. – Megint dolgozt�l?

-        Csak egy 20 percet, de m�r k�sz vagyok. Sajn�lom, hogy ez a h�tv�ge nem �gy s�lt el, ahogy tervezted. �s azt is sajn�lom, hogy h�t k�zben is ilyen keveset tal�lkozunk. De van valami, amivel tal�n kicsit kiengesztellek �s egyben meg is mutatom neked, mennyire komolyan gondolom a kapcsolatunkat. Egy perc. – fel�lltam, bementem a szob�mba �s m�r j�ttem is vissza. – Ez a ti�d! – huppantam vissza mell� a kanap�ra �s a kez�be nyomtam egy kulcscsom�t.

-        Eny�m?

-        Igen. A lak�som p�tkulcsai.

-        Egy h�t ut�n adsz kulcsot a lak�sodhoz? – k�rdezte, gondolatban az �ll�t keresve valahol a padl�n.

-        Korai? Nem kell? Nem akarod ezt m�g?

-        Dede! Csak… meglept�l. K�sz�n�m. – cs�kolt meg. – Ez nagy dolog. – cs�kolt �jra. – �s �n nagyon szeretlek. – cs�kolt �jra �s �jra.

-        Miii? Te kulcsot adt�l a lak�sodhoz??? – akadt ki apum, miut�n alig cserfes �desany�m el�rulta neki, amit csak �s kiz�r�lag neki mondtam el, nem v�letlen.

-        Igen, apu. De mi van ebben?

-        Kisl�nyom! El�sz�r is, nem is ismered ezt a fi�t m�g. Alig egy hete vagy vele. Nem hiszem el, hogy kulcsot adsz az els� j�ttmentnek, aki azt mondja, szeret t�ged!

-        Nem j�ttment! �s �n is szeretem! Az pedig, hogy kinek adok kulcsot a saj�t – �s ezt a sz�t er�teljesen kihangs�lyoztam – lak�somhoz, senkinek semmi k�ze az �gvil�gon!

-        Azt hiszem, ezt a k�rt m�r lefutottuk p�r �ve, mikor annak a senkih�zinak is adt�l egy kulcsot. �s mi lett a v�ge? Odahordta a haverjait, �s mikor szak�tottatok volt k�pe k�vetelni r�szt a lak�s �r�b�l.

-        Az r�gen volt. M�g szinte gyerek voltam. Most m�r tudom, kiben b�zhatok meg, �s Billben megb�zom. Szeretn�m, ha akkor j�nne ide, amikor csak akar.

-        Felel�tlen vagy! Mi lesz? J�v� h�ten hozz�m�sz feles�g�l? A gyereket mikorra v�rj�tok?

-        Sz�llj m�r le r�lam! El tudom d�nteni, mikor minek van itt az ideje. �s az, hogy kulcsot adtam Billnek, j� d�nt�s volt. Feln�tt n� vagyok m�r, nem a pici buta l�nyod, akit mindenki �tverhet �s kihaszn�lhat.

-        Mi�ta ezeket a fi�kat ismered, tot�l kifordult�l �nmagadb�l. El�sz�r a h�tam m�g�tt sz�lt�l annak a Tomnak, hogy ellen�rzik az �tterm�t! Azt mondtam, legyen, eln�zem, mert te tudod, mit mi�rt csin�lsz. Ez ut�n f�lig saj�t p�nzedb�l �sszehozol egy koncertet, hogy ezek a sr�cok egy est�re boldogok legyenek. Arra gondoltam, nem sz�lok, mert ez a te p�nzed, te rendelkezel felette. De ez m�r az�rt kicsit sok.

-        Elt�lzod a dolgot, apu! Tom �tterm�vel egy�bk�nt m�r minden rendben van. Csak adtam neki egy es�lyt, hogy bebizony�thassa, tisztess�gesen is tud vezetni egy ilyen �ttermet. A koncert anyagi �gyeivel meg ne foglalkozz! Van el�g p�nzem, nem fogom hi�nyolni azt a kisebb �sszeget, amit belefektettem. Ugyanis, meg�rte. Boldog vagyok! �s nyugodj meg, ha neked nem tetszik, hogy kivel j�rok, �s kivel bar�tkozok, nem kell megismerned k�z�l�k senkit. Most pedig lefekszem, mert a te felel�tlen l�nyod a vas�rnap d�lut�nt lesz�m�tva eg�sz h�ten dolgozik, hogy megfeleljen az elv�r�soknak. J� �jt! – csaptam le a telefont.

Ez�rt nem akartam elmondani apunak ezt a kulcs dolgot. De az �n dr�ga anyuk�m, nem tudja mag�ban tartani azokat a titkokat, amiket �gy k�zl�k, hogy „apunak l�gy sz�ves ne mond el!”.

Bill nyitott be saj�t kulcs�val az ajt�n.

-        Megj�ttem. – vigyorgott.

-        Szia. Gyorsan megj�rtad.

-        Egy p�r perce m�r itt �lltam az ajt� el�tt, de hallottam, hogy kiab�lsz �s nem akartam zavarni.

-        Mit hallott�l?

-        Apud nem �r�l nek�nk t�lzottan.

-        Nem �rdekel. Vagy elfogadja, hogy m�r nem sz�lhat bele az �letembe, vagy elfogadja. Ez a k�t eshet�s�ge.

-        Sajn�lom. Nem �r�l�k, hogy miattam veszekszel vele.

-        Nem sz�m�t. Nem csak miattad veszeksz�nk. K�pes mindenen �sszeveszni velem, ha �gy v�li, nem �gy cselekszem, ahogy azt � tenn�. Na de hagyjuk is. Hozt�l ruh�kat magadnak?

-        Igen. Egy p�rat. – mutatott egy kisebb b�r�ndre.

-        Akkor pakolj ki, addig �n letusolok.

-        �s ha egy�tt tusoln�nk, �s egy�tt pakoln�nk ki? – �lelt mag�hoz.

-        Akkor a tusol�s elh�z�dna, a pakol�s pedig k�s�n kezd�dne, nekem pedig aludnom k�ne.

-        Akkor kipakolok holnap. – oldotta meg a helyzetet frapp�nsan.

-        Ez esetben, dobd le a ruh�id �s gyere velem. – cs�koltam meg.

Reggel 7-kor keltem ki az �gyb�l. Gyors zuhany, forr� k�v�, hideg reggeli �s m�r indultam is dolgozni.

Els� dolgom volt felh�vni Gustavot, hogy megtudjam, hogy van. Azt mondta ezen a h�ten tal�n m�r be tud j�nni, de az is lehet, hogy m�r csak j�v� h�t h�tf�n �ll �jra munk�ba.

Akkor ez a h�t megint hossz� lesz. Kitty csak d�lut�nonk�nt j�n, Peter pedig m�g mindig nyaral.

3-kor �rt be Kitty.

-        Na szia. – j�tt be a szob�mba.

-        Szia. J� hogy j�ssz. Ezeket be k�ne g�pelni, ezeket pedig h�vd fel �s egyeztess id�pontokat, kedd �s szerda d�lut�nra, ha lehets�ges. – mutattam egy nagyobb paksam�t�ra, amit az asztalom sz�l�n hevert, rajta h�rom n�vjegyk�rty�val.

-        El vagy m�g mindig havazva?

-        Behozzuk. Csak igyekezni kell. Cs�t�rt�k�n mikor tudsz legkor�bban bej�nni?

-        H�t, ha nagyon kellek, el tudom int�zni, hogy 1-re ide�rjek.

-        Rendben. Mivel Gustav nincs, elj�hetn�l velem egy k�rnyezettanulm�ny f�les�gre egy �j st�di�nkba.

-        Ok�. Akkor most ezeknek neki is �llok. – vette kez�be a pap�rokat.

-        Figyelj, nem dolgozol most Gustav asztal�n�l? Legal�bb �n sem vagyok egyed�l.

-        De.