52. r�sz. Szeretem a magabiztoss�god.

K�s�bb Tom elment. �n rendet raktam, azt�n befek�dtem az �gyamba. Nem igaz�n j�tt �lom a szememre. Csak arra tudtam gondolni, mi lesz most vel�nk Billel. Rem�lem, helyre tudom hozni a dolgokat. Ahogy Tom is mondta, j�, hogy mi egy�tt vagyunk. Nem akarom elsz�rni.

Reggel Kitty h�v�s�ra keltem.

-        J� reggelt!

-        Neked is.

-        El vagy ken�dve? Hallottam, hogy mi volt tegnap.

-        H�t igen. Egy idi�ta vagyok. �s Bill szerint r�mes bar�tn�.

-        Ezt � mondta?

-        Igaz�b�l �n mondtam, de � nem nagyon ellenkezett.

-        Nem vagy te r�mes bar�tn�, csak kicsit m�s az �rt�krended, mint egy norm�lis kapcsolatban az lenni szokott.

-        H�t ez az. K�t hete vagyunk egy�tt �s a kapcsolatunk kor�nt sem mondhat� norm�lisnak. �s �n �szre sem vettem. M�rmint tudtam, hogy ez �gy Billnek nagyon rossz volt, de �n term�szetesnek vettem, hogy dolgozom ugyan�gy, mint azel�tt, � pedig ezt meg�rti.

-        Na j�, ne szomorkodj! Menj�nk el este sz�rakozni. Gustav is j�l van m�r, a sr�cok is sz�vesen buliznak egyet.

-        Nem tudom. Ink�bb hazamegyek a h�tv�g�re anyu�khoz. �gyis van mit megbesz�lnem apuval.

-        Biztos?

-        Igen. Ma m�g tal�lkozom Estherrel, azt�n elindulok.

-        T�nyleg, mi van most veletek? Vagyis ink�bb vele, Tommal �s veled?

-        Nem tudom. L�tom rajtuk, hogy szeretn�nek egy�tt lenni, �s �n sem �rzem m�r �gy, hogy ez r�mes lenne. Tegnap besz�ltem err�l Tommal �s megk�rt, mondjam el Esthernek, hogy fel�lem ok�, ha �k �ssze akarnak j�nni.

-        Na j�, most mennem kell. De figyelj, keddig Bill biztos megenyh�l. Hagyd, hogy � h�vjon t�ged. �s pr�b�lj meg kicsit t�bb id�t szak�tani r�. H�tf�t�l m�r teljes lesz a l�tsz�m az irod�ban, �gyhogy megoldod, ha akarod.

-        Tudom.

Megreggeliztem, majd felh�vtam Esthert �s megbesz�ltem vele, hogy �tj�n. D�l k�r�l �rt hozz�m.

-        Szia. Gyere be. – pusziltam meg.

-        Szia. Nem gondoltad meg magad? Biztos nem j�ssz vel�nk ink�bb ma este valahova?

-        Nem. Apuval van egy p�r megbesz�lni val�nk, �s jobb az ilyet szem�lyesen.

-        Charles m�g mindig olyan makacs �s �nfej�, mint…

-        Mint Brian.

-        �s mint te. – mosolygott.

-        H�t igen. Na de nem ez�rt h�vtalak, �lj�nk le.

-        J�l van.

-        Sz�val tegnap j�rt n�lam Tom. �s besz�lgett�nk r�latok. �gy �rzi, te kicsit visszah�z�d� vagy vele kapcsolatban.

-        J�l �rzi.

-        Ugye ennek nem �n vagyok az oka?

-        Nem tudom. Te is Brian is. �s nem szeretn�k hirtelen kapcsolatba m�szni vele. Ink�bb el�bb szeretn�m megismerni. Neh�z beleszeretnem valakibe.

-        De �gy �rzed, hogy bel� tudn�l szeretni?

-        Tal�n igen. N�ha �gy �rzem. Sokat tal�lkoztunk az ut�bbi id�ben, �s akkor nagyon j�l �reztem magam. S�t �lland�an fel akarom h�vni �s �jra vele lenni.

-        Figyelj. Ha arr�l van sz�, engem nem zavarna, ha �sszej�nn�tek.

-        Biztos?

-        Igen. Szeretem �t is �s t�ged is. Brian m�r nem j�n vissza, �s te nem v�rhatod �t �r�kk�. El kell engedned, �s �jra beleszeretned valakibe. Sosem lesz ugyanaz, de az�rt meg lehet pr�b�lni.

-        Csak n�ha gusztustalannak �rzem magam. Hogy Brian meghalt, �n meg m�ssal kezdek kapcsolatot. Mintha megcsaln�m �t. Pedig tudom, hogy nem.

-        Szerintem � sem akarn�, hogy z�rd�ba vonulj. Azt akarn�, hogy boldog legy�l, m�g akkor is, ha n�lk�le.

-        Gondolod? – k�rdezte k�nnybe l�badt szemekkel.

-        Biztos vagyok benne. – �leltem magamhoz. – �s ne s�rj, mert akkor �n is s�rni fogok.

-        K�sz�n�m. Annyira hi�nyozt�l az �letemb�l.

-        Te is nekem. De m�r �jra itt vagyok �s te is itt vagy. Legy�nk boldogok �s ne sirassuk a m�ltat �lland�an.

-        Igazad van.

Besz�lgett�nk m�g egy �r�t kb, azt�n hazament. �n bepakoltam n�h�ny holmit �s elindultam haza, Magdeburgba.

Ek�zben Esther otthon �lt �s azon gondolkodott felh�vja-e Tomot most azonnal, vagy v�rjon az esti tal�lk�ig. V�g�l �gy d�nt�tt nem v�r addig.

-        Igen?

-        Szia.

-        Szia.

-        Tudom, hogy este tal�lkozunk, de szerettem volna el�bb besz�lni veled valamir�l.

-        �rtem. J�, mikor �s hol?

-        Mondjuk gyere �t hozz�m. Mikor tudn�l j�nni?

-        F�l �ra �s ott vagyok.

-        V�rlak.

-        Sietek. Szia.

Tom bezsongva tette le a telefont. Fel�lt�z�tt �s m�r be is pattant a kocsij�ba. F�l �ra m�lva kopogtatott Esther lak�s�nak ajtaj�n.

-        Szia. – nyitott Esther mosolyogva ajt�t.

-        Szia. Ezt neked hoztam. – ny�jtott �t egy sz�l vir�got.

-        K�sz�n�m. Gyere be. Nos, az�rt h�vtalak, hogy kett�nkr�l besz�lj�nk.

-        �s ez amolyan j� besz�lget�s lesz, vagy ink�bb rossz?

-        Szerintem j�.

-        Rendben. Arra mindig fel vagyok k�sz�lve.

-        Szeretn�m, ha tudn�d, hogy nagyon kedvellek. �r�l�k, hogy megismertelek �s szeretn�lek m�g jobban megismerni. Szeretn�k t�bb id�t veled t�lteni, �s tal�n hagyni, hogy kibontakozzon k�z�tt�nk valami komoly dolog.

-        H�t, ha rajtam m�lik, �n nem �llok ennek �tj�ba.

-        De valamit az�rt tudnod kell. Nagyon fontos embert vesztettem el az �letemb�l, aki eddigi legnagyobb szerelmem volt. �n nem akarlak ezzel elijeszteni, csak �gy �rzem, �szint�nek kell lennem. Nem tudom, hogy bel�d tudok-e szeretni, de �gy �rzem, nincs akad�lya. Vagyis Brian elveszt�se nem fog k�z�nk �llni. �s nem akarom, hogy azt hidd, hozz� hasonl�tlak, vagy hogy �lland�an rajta j�r az eszem. S�t. Te vagy az els� pasi az�ta, akivel �gy tudok egy�tt lenni, hogy Brian szinte eszembe sem jut.

-        �n �g�rem, megpr�b�lom elfeledtetni veled. Hab�r tudom, ezt nem lehet, de tal�n siker�lhet valami nagyon j�t l�trehoznunk kett�nknek, ami tal�n �bereli majd az eddigi �sszes pasit a m�ltadb�l.

-        Szeretem a magabiztoss�god.

-        H�t abb�l van nekem el�g. F�leg, ha el akarok �rni valamit. �s csak �gy mell�kesen megjegyzem kedves Esther, hogy amit �n akarok, azt el is �rem. �gyhogy k�sz�lj fel, mert meg fogod ismerni a legellen�llhatatlanabb f�rfit az orsz�gban. �s ha majd menthetetlen�l bel�mszeretsz, �n csak annyit mondok, �n megmondtam.

-        Most m�r �llj le. – tapasztotta sz�j�t Esther Tom meg�ll�s n�lk�l dum�l� ajkaira, hogy v�gre elhallgattassa.

V�gyott arra a cs�kra, f�leg mi�ta Tom belekezdett a magabiztos �s sokak sz�m�ra ellen�llhatatlan st�lus� monol�gj�ba. �s nem b�nta meg. Tom eszm�letlen�l j�l cs�kolt.

Mikor sz�juk elv�lt egym�st�l, mindketten csak mosolyogtak. Nem kellettek szavak. Mindketten tudt�k, hogy most �s itt elkezd�d�tt valami. Valami nagyon j�. Amib�l tal�n t�nyleg l�trej�het egy mindent els�pr� szerelem.

Ek�zben Kitty �s Gustav m�r k�sz�ltek az esti bulira, a k�dban fekve.

-        Szerinted mi lesz? – Kitty.

-        Mivel?

-        Vikivel �s Billel.

-        Nem tudom. Minden nap l�tom Billt, �s amennyire boldog volt, mikor megismerte Vikit �s mikor v�gre �ssze is j�ttek, most annyira boldogtalan mellette. �s Bill nem szokott sok�ig egy olyan helyzetben maradni, amiben boldogtalan.

-        Szerinted Bill szak�t Vikivel, ha hazaj�n?

-        Nem tudom. L�tok r� es�lyt.

-        De h�t szereti. Szerelmes bel�. �s nem k�zd? Nem ismerem m�g annyira Billt, de ez akkor sem r� vallana.