66. r�sz. Ki vagy r�gva.

-        Sz�vem? – Kitty.

-        Igen?

-        Alszol?

-        Nem.

-        Mit�l gondoltad meg magad ilyen hirtelen?

-        El�sz�r is, mert azt hittem m�r lassan bele�r�l�k a hi�nyodba. M�sr�szt pedig n�lunk j�rt ma Viki. �s besz�lt Billel.

-        �s ezt csak most mondod? Mi volt? Ugye kib�k�ltek v�gre?

-        Nem volt alkalmam elmondani. – mosolygott.

-        Igaz, bocs.

-        Sz�val �tj�tt �s elmondta, hogy nem t�rt�nt semmi Nate �s � k�zte. Vagyis id�ig alig jutott el, mert Bill nem akarta meghallgatni. Azt mondta neki, ne keresse t�bbet. Viki csak mondta egym�s ut�n, hogy szeretlek, szeretlek. Erre Bill azt felelte, hogy � m�r nem szereti. �s akkor r�j�ttem valamire. Hogy �n mennyire szeretlek t�ged, �s b�rhogy is reag�lt�l volna r�, ide kellett j�nn�m, hogy ezt elmondjam neked. Viki is ezt tette. Nem sz�m�tott Bill miket mondott, � akkor is elmondta, mennyire szereti �t.

-        Csak szeg�ny nem j�rt szerencs�vel.

-        De szerintem Bill igenis szereti �t. Csak nem akarja szeretni.

-        Ha m�r eljutott od�ig hogy nem akarja szeretni, az m�r fel�r azzal, hogy nem szereti.

-        Igaz.

-        De mostm�r elhiszitek, hogy nem csalta meg Billt?

-        Billen k�v�l mindenki. �gyhogy �n is bocs�natk�r�ssel tartozom fel�. Mit gondolsz �tmenj�nk hozz�?

-        Szerintem ne. Most ne. Majd h�tf�n az irod�ban besz�lsz vele.

-        Gondolod, hogy bej�n?

-        Elvileg Esther helyrerakta.

-        �csi, t�nyleg ezt akarod? Es�lyt sem adsz nektek? Magadnak? – �lt le Tom Bill mell� a f�ldre.

-        Ha most megbocs�tan�k, �jra elkezden�k hinni magunkban, azt�n �jra pof�ra esn�k.

-        Ennyi er�vel, ne menj ki az utc�ra, mert ak�rmikor elg�zolhatnak, fejedre eshet valami egy �p�tkez�sr�l vagy elrabolhat egy �r�lt divatim�d�.

-        Jobban esne, ha nem g�nyol�dn�l.

-        Nem g�nyol�dom, csak pr�b�lom m�s megvil�g�t�sba helyezni a t�rt�nteket. Szeretitek egym�st, nem csalt meg. K�pes megal�zkodni, s�t k�ny�r�gni neked. Az �ll�s�val j�tszik pedig el�tted az volt neki a legfontosabb az �let�ben. Te pedig a szem�be hazudod, hogy nem szereted �s nem akarod t�bb� l�tni. Mit akarsz ezzel el�rni?

-        Pontosan azt, amit el is �rtem. Azt hiszi, nem szeretem m�r, �gy nem fog keresni �s kev�sb� fog f�jni m�g elm�lik.

Amint elhajtottam Bill�k h�za el�l nem tudtam, merre induljak. T�rsas�gra nem v�gytam. Haza nem akartam menni. Telitankoltam a kocsit a legk�zelebbi benzink�tn�l �s elindultam valamelyik ir�nyba. C�l n�lk�l csak mentem. Betettem a kedvenc The Killers albumomat, �s meg�ll�s n�lk�l vezettem. Vezettem a c�ltalans�gba. Szinte az utat is alig figyeltem. Elkalandoztam. Arra gondoltam, amit aznap reggel Bill mondott. Hogy �gy t�nik minket nem a sors hozott �ssze, csakis a v�letlen. �n ezt eddig nem �gy gondoltam. K�t teljesen k�l�nb�z� ember vagyunk. Ami k�z�s benn�nk, az a sz�let�si hely�nk, �s tal�n a zene ir�nti szeretet�nk. M�s a st�lusunk, a gondolkod�sm�dunk, az �rt�krend�nk. �s m�gis szinte els� pillant�sra egym�sba szerett�nk. Ez csakis a sors lehetett. Egy fura j�t�kot j�tszik, amiben mi most k�t b�b� voltunk. K�t es�lyes volt a dolog. Egy�tt �r�nk be a c�lba, vagy tal�n sosem �rj�k el azt. �sszej�n-e avagy sem. H�t nem j�tt �ssze. �n mindig is racion�lis gondolkod�nak tartottam magam. Nem figyelek a m�sok �ltal jeleknek titul�lt t�rt�n�sekre. Nem tulajdon�tok jelent�s�get ezeknek, mert sz�momra minden, ami megt�rt�nik, az megt�rt�nik �s k�sz. Nem az�rt szak�tottunk Billel mert ezt valaki �gy akarta, hanem az�rt, mert nem vagyunk egym�snak val�k. Nos igen. Ez voltam �n eddig. Most pedig �gy gondolom, lehet, hogy nem vagyunk egym�shoz ill�ek. Lehet, hogy k�t teljesen m�s ember vagyunk. De ez tesz minket egy p�rr�. Kieg�sz�tj�k egym�st. N�ha �gy �rzem, nem v�letlen az, hogy akkor az �n k�zrej�tsz�somra a Tokio Hotelnek v�ge lett, de ennek ellen�re �vek m�lva tal�lkoztam Billel. Megtehettem volna, hogy nem foglalkozom a s�rt�d�tts�g�vel �s a m�g el nem m�lt haragj�val, de nem tudtam megtenni. A r�gi Viki nem t�r�d�tt volna Bill lelkivil�g�val. De az �j Viki, aki akkor v�ltozott meg, mikor r�j�tt szerelmes Billbe, nem hagyhatta ezt annyiban. �s ez�rt jutottunk el id�ig. Egy�tt voltunk, sz�p volt �s m�g sem sz�p. Im�dtuk egym�st �s ut�ltuk. �sszeb�jtunk �s veszekedt�nk. �s ez mind egy h�nap alatt. M�sok ennyi t�rt�n�st hossz� h�napok alatt �lnek meg. �s tal�n ez volt az oka a szak�t�snak. A sok szar, ami t�rt�nt vel�nk, k�zt�nk. �s ha sz�mszer�s�tenem k�ne, 10-b�l 9-szer az �n hib�m �s ostobas�gom vezetett a veszeked�sekhez, s�rt�d�sekhez. Teh�t most is nekem kell helyrehozni. Nem fogadhatom el, hogy Bill nem szeret. De tal�n csak nem akar szeretni. Az m�g rosszabb, nem? Tal�n le k�ne mondanom err�l �s ink�bb helyre hozni az �letemet.

M�r hajnalodott, mikor hazafel� vettem az ir�nyt. P�r �r�t aludtam, azt�n �jult er�vel keltem ki az �gyamb�l. Nekil�ttam takar�tani. Amit egy hete nem tettem m�r meg. K�s�bb elmentem v�s�rolni is. A szok�sos h�t�t megt�m� nagybev�s�rl�s. Ez nem csak a h�t�mre, r�m is r�mf�rt m�r.

Tal�n d�l lehetett, mikor r�j�ttem, hogy tegnap reggel �ta nem aludtam. H�t igen, a k�v� n�lk�li �letem valahogy m�s. Hi�nyzik, de an�lk�l is fent tudok maradni �szrev�tlen�l. Beb�jtam az �gyba, bekapcsoltam a t�v�t �s p�r perc m�lva m�r aludtam is.

M�snap kor�n reggel keltem. Tal�n t�l is aludtam magam, de sebaj, mert dolgozni kellett mennem. Nem tudtam, mire sz�m�tsak Samt�l, Gustavt�l, aput�l. Csak azt tudtam, hogy �n mit akarok. Vissza akarok menni dolgozni, �jra csak arra koncentr�lni �s a lehet� legkevesebb szenved�s �r�n elfelejtkezni Billr�l.

8-kor m�r az irod�ban voltam. Gustav m�g sehol sem volt �s mivel egy h�t lemarad�som volt, nem igaz�n tudtam, most mit csin�ljak. De nem is akarok belefolyni olyanba, amit esetleg Gustav elkezdett �s � is szeretne befejezni. �tmentem h�t Peterhez.

-        Szia nagyl�ny! – k�sz�nt�tt.

-        Szia.

-        Na mi a helyzet?

-        Semmi. V�rom Gustavot.

-        Kitty hagyott itt neked p�r �zenetet. Itt dolgozott a h�ten n�lam �s itt vette fel a neked sz�l� telefonokat. – mondta �s a kezembe nyomott p�r pap�rt.

Violet Fisher h�vott, aki azt �zente csak velem akar dolgozni, �gy ink�bb megv�rja, m�g fel�p�l�k a betegs�gemb�l.

T�bbek k�zt �t is visszah�vtam, �s elint�ztem p�r fontosabb �gyet.

10 ut�n nem sokkal Sam kopogott az irod�m ajtaj�n.

-        J� reggelt.

-        Hogyhogy itt? Meggy�gyult�l?

-        Mindketten tudjuk, hogy nem voltam beteg Sam.

-        Sajnos igen. �rt�kelem, hogy nem hazudt�l, de azt egy�ltal�n nem, hogy sz� n�lk�l itt hagyt�l a szarban kerek egy h�tre. Ide se sz�lt�l. Gustavt�l kellett megtudnom, hogy igaz�b�l mi is a probl�m�d. Mindaddig rem�nykedtem benne, hogy t�nyleg egy hirtelen j�tt betegs�g fogott ki rajtad. Nem tudom eml�kszel-e a m�ltkori kis besz�lget�s�nkre, melynek sor�n te biztos�tott�l engem afel�l, hogy a kis bar�tod nem fog h�tr�ltatni a munk�dban. Azut�n lel�pt�l vele a h�t k�zep�n Hannoverbe, a fesztiv�lt lemondtad, amire Peter a p�rj�t vitte helyetted. Azt hitt�tek nem fogom megtudni. Most meg egy eg�sz h�tig fel�nk se n�zel. Szerintem nyilv�nval�, hogy ez �gy nekem nem megfelel�. S�t. Nincs �gy sz�ks�gem r�d.

-        Ugye most nem akarsz kir�gni?

-        Azt hitted, b�rmit megtehetsz, �gysem r�glak ki. De t�vedt�l. Ap�ddal is besz�ltem m�r err�l nem egyszer, nem k�tszer �s arra jutottunk, hogy a mi bar�ts�gunk miatt �n nem vagyok k�teles t�ged itt tartani a c�gn�l.

-        J� reggelt. – l�pett be Gustav. – Mi folyik itt?

-        Gustav. Holnap Peterrel �ljetek �ssze �s keressetek �j t�rsat magad mell�, Viki hely�re.

-        Tess�k?

-        Viki ezt a hetet m�g ledolgozza, de j�v� h�tt�l nincs sz�ks�gem a k�zrem�k�d�s�re.

-        Ezt mi�rt nem a szemembe mondod Sam?

-        Ki vagy r�gva. – taglalta sz�r�l sz�ra a szemembe. - �n �szint�n sajn�lom, de az�rt ami sok, az sok. Nem fogom bepiszk�tani az aj�nl�leveled ezzel az utols� kis aff�rral, ennyit m�g megtehetek. Holnap gyere fel, addigra a titk�rn�m elk�sz�ti a kil�p� pap�rjaidat.

-        Ez most komoly?

-        Igen az.

-        Ugye tudod, hogy ha �n innen elmegyek, viszem magammal az �sszes �gyfelemet, szponzorokat �s mindenkit, akit �n szerezetem ennek a c�gnek?

-        Gustav, akkor szerd�ra v�rom a jelentkez�k anyag�t az asztalomra. – engedte el a f�le mellett, im�nti megjegyz�semet.

-        Nem.