68. r�sz. Anyu, ezt elsz�rtam.

-        Na, hogy ment? - v�rta egy puszi k�s�ret�ben Gustavot Kitty a lak�s�n.

-        Eg�sz j�l. Viki rengeteg embert ismer, �s �gy n�z ki, rengeteg sz�vess�ggel tartoznak neki.

-        Tal�ltatok irod�t?

-        P�rat igen. De majd holnap �ssze�l�nk �s kiv�lasztjuk.

-        �s mit gondolsz, menni fog?

-        H�t �n �gy �rzem Vikinek ez egy p�tcselekv�s. Min�l el�bb �ssze akarja hozni a c�get, mert szerintem, ha nem tud mit kezdeni mag�val, bele�r�l mindabba, amit mostan�ban elvesz�tett.

-        Dr�g�m ne menj bele, ha nem vagy biztos.

-        Nem hagyom megint cserben. �s szerintem menni fog. Egy�bk�nt holnap reggel a bankban kezdek. 10.000 Eur� kell fejenk�nt az indul�shoz.

-        10.000?

-        Igen. 12.000 a c�galap�t�s, bejegyeztet�s, n�vlev�det�s. �s m�g be is kell rendezni a helys�get, kezd�t�ke ugye. Kital�ltuk, hogy Violet Fisher lesz az els� felfedezettje a c�gnek. � lesz a rekl�marcunk.

-        De �t m�g Sam c�g�n�l fedezt�tek fel.

-        De � nem hajland�, csakis Vikivel dolgozni, �gy felbontja a szerz�d�s�t a Sam’s Townal �s leszerz�dik vel�nk. De ehhez min�l el�bb meg kell alap�tanunk a c�get. Ma Viki int�zkedik, holnap m�r k�sz is, csak a p�nz kell.

-        Az�rt te is rendesen r�p�r�gt�l.

-        Viccelsz? Saj�t c�gem lesz! Mindig erre v�gytam! R�ad�sul Vikin�l jobb t�rsat keresve sem tal�lhatn�k.

-        Ez igaz. �s van erre 10.000 Eur�d?

-        Hidd el, akad. – mosolygott sejtelmesen. – �n olyan p�nzf�lretev�s pasi vagyok. M�g mindig van a bankban olyan p�nzem, amit m�g a Th-val kerestem.

-        B�szke vagyok r�d.

Ami azt illeti �n is nagyon r�p�r�gtem erre az �j tervre. Egyr�szt mert nem tudom elk�pzelni, hogy nem jutott ez eddig eszembe. M�sr�szt pedig t�nyleg benne volt a p�tcselekv�s is. Ha itthon k�ne �ln�m �s �ll�shirdet�seket karik�zgatnom az �js�gokban, �lland�an a c�gre �s Billre gondoln�k. Most nem lesz id�m ezekre. Gustav �s �n saj�t c�get alap�tunk. M�g el sem hiszem. 10.000 Eur� nem kis p�nz, de �r�l�k, hogy Gustav r�sz�r�l sem jelent probl�m�t.

L�ssuk, a p�nz reggel meg lesz, Violet holnap szint�n k�szen �ll majd a vel�nk val� szerz�d�sk�t�sre, azt�n m�g ki kell v�lasztanunk a megfelel� helysz�nt, ahol a Nolting �s Sch�fer felvir�gozhat �s els�p�rhet mindenkit, aki az �tj�ba ker�l. Azt�n min�l el�bb tal�n m�r p�ntek reggel be lesz�nk jegyeztetve, �gy kiakaszthatjuk a saj�t n�vt�bl�t.

Felh�vtam az �gyv�demet �s ezzel kapcsolatosan is mindent megt�rgyaltam vele.

Reggel miut�n Gustav v�gzett a bankban m�r h�vott is engem. Elment�nk megn�zni az utols� lehets�ges telephelyet. �s igen, meg is tal�ltuk. A telepen egy k�temeletes h�z volt �s mellette egy kisebb �p�let. El is tervezt�k, hogy fog kin�zni. A nagyobb h�z als� szintj�n lesznek a meghallgat�sok �s Kitty recepci� szer� kis irod�ja. Fel�l pedig a mi szob�nk, t�rgyal�terem �s term�szetesen mosd� �s egy kis konyha, ha ott enn�nk.

A m�sik �p�letet st�di�nak rendezz�k majd be. �gy egy helyen h�rom dolgot is le tudunk majd bonyol�tani, �s nem kell a v�rosban furik�zgatni napk�zben. Az �ra is megfelel� volt �s miut�n konzult�ltam a bels��p�t�sszel, aki meg�g�rte, hogy a h�ten m�r k�szen v�r majd r�nk az �p�let, �gy d�nt�tt�nk, ezt meg�nnepelj�k. Tom �tterm�be �lt�nk be egy k�s�i eb�dre.

-        Sziasztok! – fogadott minket Tom az ajt�ban.

-        Szia. – k�sz�ntem neki, de kicsit furcs�n �reztem magam.

Le�lt�nk h�t Gustavval az egyik asztalhoz.

-        Eddig fel sem t�nt, hogy �k ketten mennyire hasonl�tanak egym�sra.

-        Hi�nyzik?

-        Nem is tudom elmondani mennyire. De azt hiszem j�, hogy elmondta azokat nekem legut�bb. �gy k�nnyebb lesz tov�bbl�pni. �s most itt a kett�nk c�ge, �gyhogy nincs okom szomorkodni, nem igaz?

-        Az�rt nem kell magadra er�ltetni semmit. Ha szar kedved van, mutasd ki nyugodtan. Mi itt vagyunk neked. Billnek is ugyan �gy, mint neked.

-        Na j�. Hagyjuk is. Ink�bb igyunk kett�nkre. Pinc�r! – intettem. – Hozzon egy sz�raz feh�r pezsg�t.

-        Ayala? – k�rdezte mosolyogva Gustav.

-        Legyen Ayala! – feleltem �s a pinc�r m�r sietett is az italunk�rt.

Hamar meg is �rkezett �s t�lt�tt nek�nk egy-egy poh�rral.

-        H�t akkor igyunk a k�z�s c�g�nkre! – Gustav.

-        Igyunk egy sokkal szebb j�v�re! – emeltem poharam �s koccintottunk.

Megeb�delt�nk, azt�n megittuk m�g a marad�k pezsg�t, �s elk�sz�nt�nk Tomt�l.

-        Szia, mi megy�nk. – pusziltam meg.

-        Hogy vagy?

-        Voltam m�r jobban is. – er�ltettem magamra egy mosolyt. – K�szi. Te �s Esther?

-        J�l vagyunk. Agg�dik �rted.

-        Mond meg neki, hogy nem kell. �s ha r��r, h�tv�g�n �sszefuthatn�nk.

-        Buli?

-        Olyasmi.

-        �tadom.

Kedves volt t�le, hogy �rdekl�d�tt. Nem sz�m�tottam r�. Gustav �s �n is elk�sz�nt�nk egym�st�l, majd hazament�nk. M�snapra nem volt saj�t kez�leg elint�zend� dolgunk, �gy nem besz�lt�nk meg tal�lkoz�t. Sz�momra elj�tt az ideje, hogy tal�lkozzak a sz�leimmel. Nem voltam oda ez�rt, de el�bb vagy ut�bb t�l kellett tennem magam ezen is.

Reggel �tnak indultam Magdeburgba. Azt tudt�k, hogy Sam kir�gott, de semmi m�st nem tudtak. �n pedig azt tudtam, hogy anyu meg�rt� lesz, de hogy aput�l mire sz�m�tsak, fogalmam sem volt.

-        Megj�ttem! – l�ptem be az ajt�n.

-        Szia kicsim! – k�zeledett is anyuk�m f�lig �r� mosollyal �s �t�lelt. – Ap�d m�g nincs itthon.

-        Nagyon d�h�s?

-        Nem tudom kicsim. Persze nem �r�l neki, hogy igaza lett, de az�rt besz�ltem a fej�vel. De egy valamit nem tudtam elker�lni.

-        Mit?

-        Besz�lt Billel.

-        Mit csin�lt?

-        Felh�vta azt a sr�cot �s beolvasott neki.

-        Nem hiszem el, hogy ezt tette megint! Mindig ezt csin�lja!

-        H�t � m�r csak ilyen. Nem fogja fel, hogy m�r 24 �ves vagy.

-        �s mit mondott neki? Bill mit sz�lt?

-        H�t Bill �riember volt. V�llalta minden�rt a felel�ss�get �s megk�rte ap�dat, hogy vigy�zzon r�d, mert most biztos neh�z id�szakon m�sz kereszt�l. Ap�dat el�gg� meglepte ezzel, �gy miut�n megbesz�lt�k a l�nyegesebb dolgokat, elk�sz�ntek egym�st�l.

-        Megk�rte, hogy vigy�zzon r�m? – k�rdeztem vissza meghatva.

-        Igen.

-        Jaj anyu, ezt most nagyon elsz�rtam.

-        Iszol egy cs�sze te�t, amit �desany�d csin�l neked, �s k�zben besz�lget�nk egy j�t.

-        K�szi anya.

Nem tudtam kiverni a fejemb�l ezt az eg�szet. Amit Bill apunak mondott. Nem �rtem. Hiszen most ut�lnia k�ne, de � m�gsem teszi ezt. Nem kiab�lt velem, csak azt mondta, v�ljunk el csendben. Azt�n aput megk�ri vigy�zzon r�m.

K�s�bb apu hazaj�tt. Nem �rj�ng�tt. D�h�s volt, de nem kiab�lt �s ink�bb le�lt meghallgatni. Mikor el�js�goltam neki a nagy h�rt, �t�lelt. Nagyon b�szke volt r�m �s azt mondta, ha b�rmi kell, seg�t nek�nk.

K�s� d�lut�n indultam hazafel�. Nem akartam m�g hazamenni. Lementem a tengerpartra �s s�t�lgattam. El�g hideg volt, de nem igaz�n foglalkoztatott ez engem. Nem tudtam, mihez kezdjek. Fel k�ne h�vnom �t? Amit apunak mondott, azt jelenti, hogy m�g szeret, csak id� kell neki? Vagy t�nyleg nem szeret m�r, de az � Billes �des, gondoskod� m�dj�n csak agg�dott �rtem �s semmi t�bb? V�g�l �gy d�nt�ttem, v�rok. Ha most �rn�k neki egy �zenetet, azt v�rn�m minden percben, hogy vissza�r-e. Ha felh�vom, tal�n nem is veszi fel nekem, vagy ha igen, tal�n jobban fog f�jni hallani a hangj�t �s az elutas�t�st.