73. r�sz. Halloween, szerelem.

A halloween a gyerekeknek a csokik, cukrok �s jelmezek �jszak�ja. Nek�nk feln�tteknek ink�bb a szerelem�. Nincs mel�, nincs gond. A p�rok egy�tt t�ltik az est�t �s v�rj�k a hozz�juk bekopog�, verset k�nt�l� kisfi�kat �s kisl�nyokat. Az utc�k feld�sz�tve, a kertekben t�kl�mp�sok �s k�l�nb�z� f�nyek minden�tt. Sosem tudod, ki van a jelmez alatt. Bekopog vagy csenget. Egyed�l van vagy t�bbed mag�val. El�nekelnek egy dalt, esetleg elmondanak egy verset �s kik�rik maguknak a hatalmas �dess�gadagot az erre alkalmas zs�kjukba. �n nem vagyok az a tipikus gyerek fan. M�rmint im�dom �ket, de azt hogy eg�sz este k�szenl�tben v�rjam, h�nyan vis�toznak m�g levakarhatatlanul az ajt�m el�tt, na azt nem. Ilyenkor sosem maradok otthon. Peterrel szoktunk elutazni ilyenkor h�tv�g�re, lehet�s�g szerint olyan helyre, ahol nem tartj�k a halloweent. De id�n Peter Noahval utazik. �rul�. De nem vagyok r� igaz�b�l m�rges. Neki sokkal nehezebb p�rt tal�lni, hiszen valljuk be, kevesebb a homoszexu�lis f�rfi egyed kis metropoliszunkban, mint a hetero. � most megtal�lta, �s elmegy vele. �n pedig a n�v�rem unszol�s�ra, �tv�llaltam ma est�re Vivient. Szerintem ez egy �jabb pr�b�lkoz�s a r�sz�r�l, miszerint ideje lenne nekem is csal�dot alap�tani. N�ha r�mb�zza Vivient, h�tha r�j�v�k, hogy j� anya lenn�k, �s ez hi�nyzik az �letemb�l. Tudom j�l, hogy ez a h�ts� sz�nd�k vez�rli, �s nem vagyok ez�rt m�rges. Szeretek Viviennel lenni. Megvan benne az a fantasztikus tulajdons�g, hogy �szinte. Hiszen m�g gyerek. Alig 7 �ves �s nincs oka hazudni. �s t�nyleg j� n�ha ketten lenni vele. Mikor elviszem j�tsz�t�rre, vagy vid�mparkba, �llatkertbe, vagy csak �gy v�s�rolni neki valamit, az emberek azt hiszik, az �n l�nyom. �s sosem esik rosszul. De �n nem vagyok az a t�pus. �n ink�bb a nagyn�ni vagyok, aki megveszi, amit anyu nem. Aki megengedi, amit anyu nem. Aki elviszi oda, ahova anyu nem. Aki olyan dolgokr�l mes�l, amir�l anyu nem. �n vagyok anyu ellent�te. �s tal�n ez�rt is szeret engem annyira Vivien. Megvannak a mi kis titkaink anyu el�tt �s ez �gy is van rendben.

Vivien m�r el�re el�rulta, hogy � rock �nekesnek akar �lt�zni. Nem �rtettem mi�rt, mikor eddig hercegn� vagy H�feh�rke szeretett volna lenni. Sebaj. Akkor �n magamnak �lt�z�k. Zenei producer leszek.

A telefonbesz�lget�s�nk ut�n, Clar tiszt�zta a helyzetet Georgal, azt�n ma d�lel�tt visszautazott Ausztri�ba. De �gy b�cs�ztak el, hogy Clar is ideutazik majd, mikor tud �s Georg is elmegy hozz� mindenk�pp. K�zt�k t�nyleg alakul�ban van valami.

A m�sik alakulgat� p�rocsk�m Tom �s Esther. �k holnapra szerveznek egy bulit �s a ma est�t ink�bb kettesben egy meghitt vacsi mellett t�ltik el Esther lak�s�n.

Kitty �s Gustav m�g mindig a m�ltkori kib�k�l�s�k hat�sa alatt vannak. El sem engedik egym�st. A ma est�t �k is �deskettesben t�ltik Kittyn�l. Kivettek egy romantikus filmet �s a puha meleg pl�d al� beb�jva n�zik majd meg egy�tt.

6-ra mentem Vivien�rt.

-        Megj�ttem!

-        Szia! – puszilt meg n�v�rem.

-        Szia. Vivi?

-        M�g �lt�zk�dik. De ne lep�dj meg.

-        Mi�rt? Minek �lt�z�tt?

-        Szia Viki n�ni!!!! – szaladt fel�m az �n pici unokah�gom, aki tet�t�l talpig Bill kik�p�tt m�sa volt. Csak persze 7 �ves kiad�sban.

Fekete hossz� haja oroszl�ns�r�nyk�nt feltup�rozva, rengeteg erre a c�lra kit�n�en alkalmas hajfix�l� term�kkel, kis arca kifestve, szeme feket�vel kih�zva. A l�b�n egy pici fekete csizma volt, piros mint�zattal. Fekete farmernadr�g egy fekete-feh�r kock�s �vvel. Fekete-feh�r b�rdzseki, alatta egy piros mint�s p�l�. Mintha az egykori Billt l�tn�m magam el�tt. Ak�r fel is l�phetne �gy. Annyira �des volt. Im�dom ezt a l�nyt!

-        Nah�t kicsim, te azt�n t�nyleg j�l be�lt�zt�l.

-        �s te mi vagy?

-        �n �n vagyok.

-        Nem �r!

-        De igen. Te �nekes vagy �s �n vagyok a producered. – feleltem.

Niki mosolyogva nyomta Vivi kez�be a kis t�kl�mp�st �s egy nagy zacsk�t, azt�n elindultunk. A k�rny�ken s�t�lgattunk, hab�r Vivi ink�bb szaladg�lt. Nagyon �lvezte. Szinte minden h�zba becsengetett. Mire oda�rtem �n is, m�r a versik�j�t vagy mond�k�j�t mondta. Egy �ra m�lva m�r szinte teli volt a kis szatyra, minden finoms�ggal.

-        Na lassan mehet�nk. Nem tudjuk m�r hova rakni az �dess�geidet.

-        Ne menj�nk m�g!!

-        Kicsim, anyuk�d �gysem fogja megengedni, hogy ezt mind megedd.

-        Akkor megint n�lad dugjuk el a fel�t. – n�zett r�m nagy boci szemekkel.

-        Vivien! Ugye anyu err�l nem tud? Ez a mi titkunk.

-        Ez a mi titkunk. – ism�telte mosolyogva.

-        Na j�. Menj�nk tov�bb, azt�n valahol esz�nk egy pizz�t.

-        Szeretlek! – kiab�lt �nfeledten �s m�r szaladt is a k�vetkez� h�zhoz.

Cs�r�gni kezdett a telefonom.

-        Tess�k?

-        Szia, Tom vagyok.

-        Szia.

-        Akkor �ll a holnapi buli?

-        Persze, holnap 8-kor az �ttermedben.

-        �s minek �lt�z�l?

-        Tess�k?

-        Esther mondta, hogy mindenki jelmezt �lt, nem?

-        H�t ezt az apr� r�szletet elfelejtette.

-        Van m�g id�d venni valamit?

-        Persze, majd reggel elmegyek, keresek. Majd reggel az�rt �rtekezem Kittyvel �s Estherrel, hogy �k minek �lt�znek.

-        Rendben. Esther puszil, j� �jszak�t.

-        Nektek is. Puszi.

Letettem �s gyors�tottam l�pteimet Vivien nyom�ban.

-        Vivi, oda ne … - k�s� volt, becs�ngetett Georg�k h�z�ba.

-        Kicsim, megmondtam, hogy el�bb felh�vjuk Georg b�csit, �s ut�na csenget�nk. – mondtam, mikor oda�rtem.

Ny�lt az ajt� �s ki m�s �llhatott volna a m�sik oldal�n, mint Bill.

-        Bill b�csi!! – ugrott Vivi a nyak�ba, nem kis meglepet�semre.

-        Vivi, szia. – �lelte �t.

-        Szia. – k�sz�ntem �n is.

-        Szia. – n�zett Bill a szemembe. Eddig val�sz�n�leg azt hitte Vivien m�g�tt Niki fog �llni, �gy most � is meglep�d�tt.

-        H�t itt meg … - j�tt Georg az ajt�hoz. – Sziasztok.

-        Csokit vagy csalunk! – ki�ltotta Bill karjaib�l Vivien.

-        Gyere nagyl�ny, keres�nk neked csokit. – vette �t Georg Vivit �s otthagyott minket.

-        Bej�ssz? – Bill.

-        Nem.

-        Gyere m�r be! – kiab�lt Georg.

-        J�v�k. – mondtam �s gyorsan bel�ptem a h�zba.

-        Nah�t, nagyl�ny! Te Billnek �lt�zt�l? – Georg.

-        Igen. �n vagyok Bill Kaulitz. – fordult k�rbe b�szk�n.

-        Csodasz�p vagy. – Bill. – Gyere, adok valamit, amivel m�g feldobjuk. – tartotta a kez�t Viviennek.

Vivien megmarkolta Bill kez�t �s felmentek az emeletre.

-        Mi�rt nem h�vt�l? – Georg.

-        �n akartalak, de ez a kis boszork�ny megel�z�tt.

-        Iszol valamit?

-        Nem. De figyelj, honnan ismerik �k egym�st? M�r azt is furcs�lltam, hogy Billnek �lt�z�tt, de most meg a nyak�ba is ugrott. Vivi szereti �t, de �n �gy tudom, hogy nem is tal�lkoztak m�g.

-        Nem tudom. Ez t�nyleg furcsa, most hogy mondod.

-        Viki n�ni, n�zd mit kaptam! – szaladt hozz�m Vivien.

-        Mit?

-        Bill b�csi nekem adta ezt a nyakl�ncot. – mutatott a nyak�ban l�g� hossz� vastag l�ncra, v�g�n egy mad�rral.

Nagy volt r�, de legal�bb ennyire �r�lt is neki.

-        �gy t�k�letes a szerel�s. – komment�lta Bill.

-        Nem fogadhatjuk el.

-        �n m�r nem hordom.

-        Nem baj. Vivi add vissza l�gy sz�ves.

-        Meg akarom tartani. – k�rlelt.

-        Hagy tartsa meg. – Bill.

-        J�l van. De mi most megy�nk is.

-        K�sz�n�m Bill b�csi. – puszilta meg a hozz� leguggol� Billt Vivien. – Szia Georg b�csi! – k�sz�nt el t�le is �s ki is ment.

-        Sziasztok. – b�cs�ztam el �n is �s ut�namentem.

Nem hagyott nyugodni ez a dolog. Nem is foglalkoztam vele, hogy egy h�nap ut�n l�ttam �jra Billt. Ink�bb az �rdekelt, honnan ismeri Vivient, �s hogy vannak ennyire j�ban?

-        Vivi, kicsim.

-        Tess�k?

-        Honnan ismered Billt?

-        N�lunk aludt p�rszor.

-        Tess�k?

-        �tj�tt a mamihoz �s ott is aludt.