81. r�sz. „Gyenge pr�b�lkoz�s volt.”

-        Sz�val te vagy a titokzatos l�ny, akinek az �szt�nd�jat k�sz�nhetj�k. – egyik pasi.

-        H�t �n ezt az�rt nem �ll�tan�m. Ti mind Georg munkat�rsai vagytok?

-        Igen.

-        Ennyi pasi tan�t ott? Ha ezt tudom, mindig �n viszem Vivit suliba. – pr�b�ltam oldani ezzel a fesz�lt hangulatot.

R�g voltam m�r 4 f�rfival egyszerre. Peter t�rsas�g�ban el�fordult, de azok t�bbnyire melegek voltak �s nem �reztem, hogy rajtam legeltetik a szem�ket. Tal�n egy kev�sb� kir�v� ruha c�lszer�bb lett volna.

-        J� est�t! – j�tt az asztalhoz Bill.

-        Hello haver! – �llt fel Georg. – � itt Ben, a t�bbieket m�r ismered.

-        Igen. Sziasztok. Hozzak valakinek valamit inni?

-        Nem, k�szi. – sr�cok.

-        Viki?

-        �n m�g egy ilyen kokt�lt szeretn�k.

-        Azonnal. – mosolygott �s m�r ment is rendelni.

-        �szrevetted, hogy viselkedik velem? – s�gtam Georgnak.

-        Szerintem csak zavarban van. �gy tesz, mint ha t�nyleg egy j� haverja lenn�l.

-        Na j�, ez nekem m�gsem fog menni. Ink�bb hazamegyek.

-        Ne menj m�r! Gyere, t�ncoljunk. – markolta meg a kezem �s odah�zott a t�nct�rre.

Bill ezalatt vissza�lt az asztalhoz. �gy 4-5 sz�m erej�ig t�ncoltunk, azt�n mi is csatlakoztunk.

-        Itt az italod. – tett el�m egy poharat Bill.

-        K�szi.

-        Na milyen volt a bemutat�, haver? – Georg.

-        Nagyon j�l siker�lt. Hoztam neked �s Gustavnak p�r p�l�t onnan.

-        K�ssz. Milyen j�, ha az ember legjobb haverja vil�gh�r� m�rk�k ruh�iban p�zol, �s m�g haza is hozhat bel�l�k p�rat.

-        Ugye. Mondtam �n, hogy mentek m�g velem valamire a banda ut�n is.

-        Ezt ink�bb mi mondtuk neked.

-        Igaz. – mosolygott elismer�en.

A hangulat Georg k�zrem�k�d�se ut�n kicsit old�dott. Megismerkedtem a m�sik h�rom fick�val is �s v�g�l eg�sz j�l �reztem magam. Fogytak a kokt�lok is, de az �ta a k�nos „becs�p�s” �ta odafigyelek a helyes mennyis�gekre. F�leg nem akarok Bill t�rsas�g�ban ber�gni. Na az �rdekes lenne. Vele nem sokat besz�lgettem. �s � sem nagyon sz�lt hozz�m. Georgal �gy 20 percenk�nt lel�pt�nk t�ncolni, mikor meghallottunk valami j� sz�mot. Hasonl� az �zl�s�nk vele is zene t�ren. A v�g�n �gy t�nt, Bill kicsit unatkozik. Georg 3 bar�tja �jf�l el�tt egy�tt t�vozott.

-        Hallom elk�sz�lt a Nolting �s Sch�fer els� lemeze. – Bill.

-        Igen. Violet Fisher a mi felfedezett�nk. Ha minden j�l megy � lesz 2008 hangja. – vigyorogtam bek�pzelten. – Legal�bbis mi azt csin�lunk bel�le. Akkora rekl�mot �s h�rver�st szervez�nk a kiscsaj k�r�, amivel lefedj�k az eg�sz zenei piac ezen r�sz�t.

-        Vakmer� tervek. – Georg.

-        De k�zel sem lehetetlen.

-        Mindent el�rsz, amit akarsz. – tartotta koccint�sra a pohar�t fel�m Bill.

-        Nagyj�b�l. – viszonoztam er�tlen�l.

-        Na j� sr�cok, �n szerintem megyek. Ti maradtok? – Georg.

-        Mi�rt m�sz? – �n k�ts�gbeesve.

-        F�radt vagyok.

-        Szerintem akkor megyek �n is.

-        H�t legyen. – egyezett bele Bill is.

A k�nos kettesben marad�st meg�szva h�vtam egy taxit �s hazamentem. Tudtam j�l, hogy Georg egy�ltal�n nem olyan f�radt, mint azt el�adta. �tk�zben egy smst is �rt.

„Gyenge pr�b�lkoz�s volt. Bocs, de nem hagyhattam ki =) J� �jt!”

Vigyorogtam ugyan, de meg tudtam volna fojtani.

-        Direkt akart�l minket kettesben hagyni? – Bill.

-        Dehogy!

-        Georg! Mi�ta ismerj�k mi egym�st?

-        Csak pr�b�lkoztam.

-        Figyelj, nem kell. Csak k�nos szituba hozol mindkett�nket. Alakulnak a dolgok magukt�l. Nem kell er�ltetni.

-        Hogy �rted, hogy alakulnak? Mi alakul?

-        H�t a bar�ts�g. Neh�zkesen megy, mert neh�z megfelel� t�m�t tal�lni, de id�vel old�dunk.

-        Haver, te most taktik�zol, vagy t�nyleg a bar�tja akarsz lenni?

-        Nem taktik�zom. Meg akarom pr�b�lni. A kapcsolat nem j�tt �ssze, de szerintem m�r mindketten t�l vagyunk rajta. Viszont, mint embert, nagyon szeretem. J�l �rezz�k magunkat egy�tt, akkor mi�rt ne lehetn�nk bar�tok?

-        H�t, ha ezt t�nyleg �gy gondolod, ok�. De biztos vagy benne, hogy Viki is ezt akarja?

-        Azt mondta, hi�nyzom neki �n is �s �t az is boldogg� teszi, ha besz�lget�nk. Ebb�l azt sz�rtem le, hogy neki ennyi el�g. Teh�t � is bar�tkozni akar velem.

-        �gy m�r �rtem! – esett le Georgnak a helyzet. Mostm�r � is �tl�tta, min cs�szott el a dolog. Bill nem �gy �rtette, ahogy �n azt k�z�lni szerettem volna.

-        Mi�rt? Viki nem �gy gondolta?

-        De, de! Persze, csak k�v�ncsi voltam. – magyar�zta ki mag�t.

A szombati reggelem nem �gy siker�lt, ahogy elterveztem. Nem igaz�n tudtam rendesen kialudni magam. �gy reggel 9 k�r�l cs�rg�tt a telefonom. Georg gondolta �letbev�g�an fontosnak, hogy k�z�lje, ma reggel Ausztri�ba utazik. �jszaka meg�lmodta, hogy neki meg kell lepnie Clart. J� �rz�s, hogy k�r�l�tt�nk mindenki boldog. T�nyleg, nem vagyok f�lt�keny. F�leg az esik j�l, hogy p�ld�ul Georg is, velem osztja meg az ilyen kis boldog dolgait. Igaz �n a hely�ben ezt nem szombat hajnali 9-kor tenn�m, de h�t ez van.

Kin�ztem az ablakomon �s igen. Elj�tt a december �s elj�tt a legszebb �vszak. Mikor odakint kor�n s�t�tedik, csend van, csak a h� hull�s�t hallod, �s ahogy ropog az arra t�ved� s�t�l� emberek l�ba alatt. Ilyenkor im�dok nagyokat s�t�lni. Sokkal f�nyesebb �s nyugodtabb minden.

De kivel fogok �n s�t�lgatni? Ez az els� telem a b�ty�m n�lk�l. 11 h�napja hagyott magamra. Azel�tt korunkkal dacolva lement�nk a parkba �s hatalmas, h�embernek nem igaz�n mondhat� k�pz�dm�nyeket �p�tett�nk. A t�l, a h� a gyerek lelk�nket hozza ki bel�l�nk. Vagyis mostm�r csak bel�lem.

Elfogott a rosszkedv. �gy el�g kil�t�stalannak t�nt az esti lehets�ges programom. Nekil�ttam f�zni valamit, azt�n anyuk�m h�vott. Meg�rezte, hogy most sz�ks�gem van r�. K�zel f�l �r�t besz�lgett�nk, hogy kicsit megvigasztaljon. Nem mondhatn�m, hogy nagy sikerrel, de az�rt afel�l megnyugtattam, hogy j�l leszek, ne agg�djon �rtem annyit.

Niki is h�vott, hogy megk�rdezze, nincs-e kedvem vele �s Vivivel egy kicsit lemenni a j�tsz�t�rre. Ezt most ink�bb kihagytam. Nem biztos, hogy j� t�rsas�g lenn�k most.

4 �ra k�r�l m�r s�t�tedni kezdett mikor kopogtak az ajt�mon. Esther volt az.

-        Szia nagyl�ny! – puszilt meg.

-        Szia. Gyere be.

-        H�t te? Mi�rt kuksolsz itt a s�t�tben egyed�l szombat este?

-        Kivel kuksoln�k? – �ltem vissza az ablakba.

-        Rossz kedved van?

-        El�gg�.

-        Mi a baj? Bill?

-        Brian jutott eszembe.

-        Mikor megl�ttam, hogy esik a h�, nekem is eszembe jutottak a r�gi t�li est�k, mikor megt�madtuk a parkot �s �jszak�ba ny�l�an boh�ckodtunk.

-        Nagyon hi�nyzik.

-        Nekem is. – �lt le mell�m �s megfogta a kezem. – De att�l nem lesz, jobb, hogy itt �lsz mag�nyosan.

-        Kivel �ln�k?

-        Billel ez m�r nem fog �sszej�nni?

-        Nem hiszem. Annyira j� volt, miel�tt megismertem. Sosem �reztem magam ennyire mag�nyosnak.

-        Figyelj, gyere el vel�nk. Tommal elmegy�nk bowlingozni. Lehet, hogy Kitty�k is csatlakoznak. Bill is tuti elj�n.

-        Nem k�szi. Ink�bb elmegyek, s�t�lok egy nagyot, azt�n lefekszem aludni. Holnap dolgoznom kell.

-        H�t te tudod.

-        Az�rt k�sz�n�m.