86. r�sz. A f�lt�keny dal.

Hosszas s�t�l�s ut�n hazamentem, bekapcsoltam a t�v�t �s beb�jtam az �gyba. Reggel arra keltem, hogy m�g mindig megy, �gy most el�sz�r n�ztem meg a kora reggeli h�reket. R� kellett j�nn�m, hogy nem hagytam ki eddig se semmit.

Az irod�ban alig akart telni az id�. A telefonok cs�r�gtek, mindenki a k�sz�l� klipr�l �rdekl�d�tt. �gy t�nt, cs�szik a hat�rid�, mert a rendez�nk elutazott �s elfelejtett id�re hazaj�nni. Nagyon d�h�s voltam. A telefonj�t sem vette fel. Abban Gustavval egyet�rtett�nk, hogy ha b�rmit elbukunk emiatt, beperelj�k azt a rendez�t szerz�d�sszeg�s�rt. Nagyon j�l kezd�d�tt a napom, mondhatom. Szeg�ny Kittyt vagy �tsz�r h�vtuk fel a sulij�ban, hogy seg�tsen. Nem tudtuk hol t�rolja a telefonsz�mokat. Valahogy el kell �rn�nk ezt a megb�zhatatlan barmot, vagy az �gyv�d�nket, aki t�j�koztat benn�nket a jogainkr�l ez �gyben. R�ad�sul a h�t v�g�ig tal�lnunk kell egy m�sik rendez�t is, abban az esetben, ha holnap estig nem ker�l el� az eredetileg szerz�dtetett.

3 �rakor kopogtatott Bill az ajt�n.

-        Gyere! – sz�ltam ki.

-        Sziasztok.

-        Hell� haver. – Gustav.

-        M�r ennyi az id�? – n�ztem az �r�mra.

-        Igen. 3 �ra.

-        Ne haragudj, m�r el is k�sz�l�k, 5 perc.

-        Rendben, addig iszom egy k�v�t. – mondta �s kiment a konyh�ba.

-        Milyen nyugodt. – Gustav.

-        Igen. – n�ztem m�g mindig Bill ut�n meglep�dve.

Gyorsan elint�ztem m�g egy telefont, lez�rtam a laptopomat, �sszepakoltam a holmimat �s m�r k�sz is voltam.

-        Mehet�nk. – mentem Bill ut�n.

-        Helyes. K�s�sben vagyunk. – puszilt meg.

-        �s hova?

-        Megmutatom, hogyan dolgozom �n. – indult el a kij�rat fel�.

-        V�rj!

-        Igen? – fordult vissza.

-        Szia. – mondtam �s megcs�koltam.

-        Hm, szia. – cs�kolt vissza mosolyogva.

-        Na most m�r mehet�nk is.

Egy haszn�laton k�v�li rep�l�g�p hang�rba ment�nk.

-        Egy napt�rat k�sz�t�nk, �gyhogy 12 k�l�nb�z� st�lus� k�pet kell �sszehoznom ma. – magyar�zta Bill befel� menet.

-        �s nekem itt kell �ln�m �s n�znem?

-        Nem kell. Csak ha k�v�ncsi vagy. Gondoltam, megmutatom neked, hogyan dolgozom �n. �n m�r eleget l�ttalak t�ged dolgozni.

-        Ez igaz.

-        Bill! Na v�gre! – sietett fel�nk egy enyh�n sz�lva homokosnak t�n� alak. – Hol a fen�ben volt�l?

-        Hello. � itt a bar�tn�m, Vik…

-        Ok�. Na �lt�zz, mert Ashley m�r k�sz van. – mondta �s m�r ment is el.

-        Nem t�l kedves. – jegyeztem meg.

-        Ilyenkor mindig ideges. � az �lland� fot�som, Bruce.

-        �s ki Ashley?

-        � lesz ma a p�rom a k�peken. De mennem kell. – megcs�kolt �s otthagyott.

Nagy volt a ny�zsg�s. Fel al� rohang�ltak az emberek ruh�kkal, kieg�sz�t�kkel, alkatr�szekkel, d�szletelemekkel a kez�kben. Szinte ak�rhov� �lltam �tban voltam. Nem mondom, hogy leveg�nek n�ztek, de az�rt s�rolta a viselked�si mor�l ezt a hat�rt.

-        Viki? – hallottam a nevem a h�tam m�g�l.

-        Noah? – lep�dtem meg.

-        Szia. Te hogyhogy itt? – k�rdezte egy m� puszi k�s�ret�ben. Az arca egy�ltal�n nem �rt az eny�mhez, de hatalmasat cuppant a sz�ja. Ut�lom az ilyen megj�tszott k�sz�n�si r�tusokat. Rem�lem Bill nem csin�l ilyet.

-        Billt k�s�rtem el.

-        �jra egy�tt?

-        Te honnan tudsz r�lunk?

-        Peter nagyon sokat besz�l r�lad.

-        H�t ahhoz k�pest el�gg� elfelejtett engem.

-        Sz�val Billel j�tt�l? – terelte el�g b�n�n, de nyilv�nval�an a t�m�t.

-        Igen.

-        �n vagyok Bill partner�nek, Ashnek az �lland� fot�sa. Volt�l m�r Billel fot�z�son?

-        M�g nem.

-        Furcsa.

-        Mi?

-        Mi�rt pont erre hozott el?

-        Mi�rt?

-        H�t ez egy amolyan kicsit erotikusabb l�legzetv�tel� napt�r lesz, a Levi’s c�g sz�m�ra.

-        Mire c�lzol ezzel Noah?

-        �n semmire.

-        Na j�. �n le�l�k, te pedig menj a dolgodra.

V�gre ler�ztam. Le�ltem egy sz�kre �s figyeltem a munk�latokat. A fel s al� rohang�l�s nem sz�nt meg. Ellenben a fot�z�s v�gre elkezd�d�tt. 12 f�le h�tt�r, st�lus, ruhadarab. Ashley vagy ahogy Noah h�vta, Ash nem volt agyon�lt�ztetve a ny�ri h�napokra k�sz�l� k�peken. Egy sz�l pici farmerszoknya, vagy kant�ros r�vid farmernadr�g falatnyi toppal, esetleg melltart�val. Bill is volt, mikor csak egy nadr�got kapott csup�n. Hi�ba, ez egy farmer rekl�m lesz. Egy magasak voltak, eg�sz j�l n�ztek ki egy�tt, hab�r a l�ny bek�pzeltebb volt, mint �n lettem volna az � test�vel �s adotts�gaival. De az is lehet, hogy ezt a f�lt�kenys�g mondatja velem. Mindenesetre Noah �gyesen el�ltette bennem a k�telked�s gonosz kis magj�t. Mi�rt pont erre a fot�z�sra hozott, ahol ezzel a l�nnyal �lelkezik, simogatj�k egym�st, etetik a m�sikat �s ehhez hasonl� utas�t�sokat k�vetve p�zolnak? De m�st is megfigyeltem, ami tal�n az igazi oka lehet. Be kell l�tnom, ez a munka sem le�ny�lom. Ugr�ltatj�k, utas�tgatj�k, egy percet nem tud pihenni, egyfolyt�ban a maximumot kell ny�jtania �s mindig mosolyogva t�rni mindent. N�ha persze kifejezte nemtetsz�s�t. Tetszett, ahogy dolgozik. Nem l�ttam m�g �gy. Magabiztos, t�k�letes munk�t v�gez. Nem hagyja abba, am�g nem �rzi a legjobbnak a teljes�tm�ny�t. Nem adna ki a kez�b�l olyan fot�t, amiben nem biztos 100%-ig. B�szkes�get �reztem, hogy � az �n p�rom. A v�g�n ki is k�vetelt p�r farmert a sr�coknak, mondv�n, hogy j�r. �des kis gondoskod�.

-        Na, mit sz�lsz? – k�rdezett Bill, mikor v�gzett.

-        Meglept�l. Nem sz�m�tottam egy ilyen randira, �s meg kell mondjam, al�becs�ltem a munk�dat. �r�l�k, hogy elhozt�l. Hab�r az elej�n nem �rtettem, mi�rt pont egy ilyen fot�z�sra.

-        F�lt�keny vagy? – mosolygott.

-        Nem. Dehogy. �n csak…

-        F�lt�keny vagy! – n�zett r�m, mintha leleplezett volna �s ennek baromira �r�lt.

-        J�, tal�n egy kicsit az vagyok.

-        Ash �s �n csak haverok vagyunk. Kiz�r�lag munkakapcsolat, nem is az esetem.

-        Az�rt kamuzni nem kell.

-        T�nyleg nem. De nem is kamuzom. Gyere, egy�nk valamit. Itt ilyenkor rengeteg kaja van �s m�g meg akarom n�zni a terveket.

-        Teh�t m�g nem megy�nk haza?

-        M�g nem. De ha akarsz, hazamehetsz.

-        Ink�bb maradok.

-        �s az�rt, hogy ellen�rizhesd, mit csin�lok Ashel? – g�nyol�dott.

-        Na j�, hogy l�sd, ez nem igaz, �n hazamegyek.

-        Bill, sz�vem! – j�tt fel�nk affekt�lva Ashley.

-        Tess�k.

-        Bekapunk valamit? Farkas �hes vagyok, �s ut�na megn�zz�k a k�peket. Hab�r �n mondtam Noahnak, azok a k�pek, amin te �s �n vagyunk, nem lehetnek rosszak. Csakis t�k�letesek.

-        Ash, � itt a bar�tn�m, Viktoria Nolting. De sajnos menni k�sz�l.

-        Dehogy k�sz�l�k menni! Nem azt mondtad, hogy esz�nk valamit?

-        De igen. – mosolygott diadalittasan. – Bocs Ash, de m�r van vacsipartnerem.

-        H�t j�l van. �r�ltem Viktoria. Bill, k�s�bb l�tjuk egym�st.

-        F�lt�keny vagy, f�lt�keny… – dalol�szta egy sz�m�ra nagyon j�l hangz� dallammal egybek�tve.

Mosolyogva �nekelte nekem a r�gt�nz�tt kis dalocsk�j�t �s k�zben �tkarolta a derekamat.

-        �r�lten. – feleltem �s megcs�koltam.

-        Akkor mostm�r elmondom, mi�rt hoztalak ide.

-        Na v�gre.

-        Ha v�gezt�nk a munk�val, csin�ltathatn�nk p�r k�pet magunkr�l, magunknak. Mit sz�lsz?