98. r�sz. Te mit keresel itt?

Nagyokat s�t�ltam, ha kicsit jobb volt az id� �s a szob�mban �lve olvasgattam, ha odakint megeredt az es�. A telefonom be volt kapcsolva, de senki sem h�vott. A sr�cokkal �rthet�en k�z�ltem, hogy t�bb� nem vagyok k�v�ncsi r�juk, �gy nem is sz�m�tottam a h�v�sukra. Esther �s Kitty pedig nagyon j�l tudt�k, majd �n h�vom �ket, ha sz�ks�gem van r�juk. Gustavot sem h�vtam. Nem �rdekelt, mi folyik otthon a c�ggel. Ha valami van, �gyis felh�v. De megb�zom benne, megold mindent n�lk�lem is. Nem is gondoltam semmire. Kikapcsoltam �s �tv�ltottam csakis magammal t�r�d� �zemm�dra. Kedd este j�tt el az ideje, hogy megosszam anyuval a probl�m�imat. Elmes�ltem neki mindent, ami csak eszembe jutott. Nem foglalt �ll�st. � nem olyan. Ha kell, meghallgat �s ennyi. �t�lel, megfogja a kezem �s hagyja, hogy s�rjak az �l�be fekve, mint mikor m�g kisl�ny voltam. Apu azt hiszem, anyu hat�s�ra egy sz�t sem sz�lt. Elj�tt velem szerda d�lut�n s�t�lni �s v�gighallgatott. A maga saj�tos st�lus�ban az�rt megfogalmazta v�lem�ny�t, miszerint Billen a kezdetek �ta l�tszik, hogy nem hozz�m val�. De ennyi. Ezzel lez�rtnak is tekintette a t�m�t, ami�rt baromi h�l�s voltam.

Sz�val cs�t�rt�k reggel.

Felkeltem �s lementem reggelizni. Apu m�r elment dolgozni, anyu pedig g�z�lg� te�val v�rt.

-        Jobban vagy? – c�lzott el�z� esti rosszul l�temre.

-        Igen.

-        R�j�ttem �m, mi bajod.

-        Na �s mi az? – mosolyogtam.

-        A k�v� az oka. J� ideig nem ittad azt a l�tty�t �s a szervezeted le�llt r�la. Most pedig d�nt�d �jra magadba, n�ha ev�s n�lk�l. �gy nem engedlek haza �desem.

-        Jaj anyu. Nem kell agg�dni.

-        Ezt majd ha a l�nyod mondja neked, akkor megt�rgyaljuk.

Am�g anyu az eb�det csin�lta, �n nekil�ttam takar�tani.

-        Anyu! Csengetnek!!

-        Akkor nyisd ki! – ki�ltott vissza a konyh�b�l, mire �n kikapcsoltam a porsz�v�t �s ajt�t nyitottam.

-        Szia. – k�sz�nt Bill az ajt� m�sik fel�n.

-        Te mit keresel itt?

-        Ki az? – hallottam anyumat.

-        Senki! – ki�ltottam �s becsuktam magam m�g�tt az ajt�t. – Menj el, Bill.

-        Nem. Hallgass meg. Besz�lj velem.

-        �s mit mondhatn�l? Hogy sajn�lod? Hogy h�lye volt�l? Hogy az nem te vagy? De te vagy Bill. Legal�bbis a te nyelved l�ttam annak a l�nynak a sz�j�ban.

-        �n azt hittem…

-        Hogy megcsaltalak. Tudom. Ez azt�n a ments�g. Elvetted a fakock�mat, �n is a ti�det. – mondtam ny�vogva. – Nem �rdekel Bill!

-        De �n sz…

-        Ki ne mond! Ne merd azt mondani, hogy szeretsz. �n elviseltem egy eg�sz est�t, m�g te egy buta lib�val p�zolgatt�l f�lmeztelen�l. �n elmentem any�dhoz j�pofizni. �n v�gig�ltem ap�d d�gunalmas partij�t, mert azt akartad. �n a legjobb bar�tod mag�n�let�n akartam seg�teni. �s mindezt az�rt, mert szerettelek. Te mit csin�lt�l Bill? Megismerted a sz�leimet? Nem. B�zt�l bennem? Nem. Megcsalt�l? Igen!! �gyhogy t�nj innen! Te �s a bar�taid mind t�njetek el az �letemb�l! Soha t�bb� nem akarlak l�tni! Soha! Itt �s most v�ge mindennek, �rted ezt? V�ge!

-        Komolyan ezt akarod?

-        Van ennek �rtelme szerinted? A bar�tod megk�r, tartsam titokban el�tted, amit megoszt velem. �n titokban tartom, erre � egy pillanat alatt bel�d magyar�zza, hogy megcsallak. Te el is hiszed term�szetesen, mert mi m�st n�zn�l ki bel�lem. K�tszer Bill. K�tszer hitted el, hogy megcsallak �s �n ebb�l egyszer sem tettem meg. Mind�ssze annyit kellett volna tenned, hogy megk�rdezel, kicsim, mi t�rt�nik val�j�ban. Te egyszer sem tetted meg ezt.

-        Sajn�lom.

-        Tudom. �n is.

-        Nem akarlak elvesz�teni.

-        M�r k�s�.

-        Nem szeretsz m�r?

-        De igen. Nagyon is. Ez�rt hagyj engem b�k�n. Nek�nk ez nem megy, l�ssuk be. Csak b�ntjuk egym�st �s f�jdalmat okozunk a m�siknak.

-        Nem hagyom, hogy ler�zz.

-        Pedig hagyni fogod. Mert nincs m�s v�laszt�sod. �s most menj el, l�gy sz�ves. Nem akarok olyat mondani, amivel megb�ntalak. Nem fogok olyan dolgot mondani, ami nem igaz csak az�rt, hogy �reztessem, mennyire f�j, amit tett�l. Csak azt szeretn�m, ha elfelejten�l.

-        Nem fog menni.

-        Pr�b�ld meg. – mondtam �s visszafordultam az ajt� fel�, mert tudtam, ha most nem megyek be, Bill el�tt fogom els�rni magam.

Bill elkapta a kezem �s mag�hoz h�zott.

-        Ne csin�ld ezt.

-        Te ne csin�ld. K�rlek, menj el. – k�rleltem, k�nnyeimet szabadon engedve.

Bill ezt megl�tva mag�hoz �lelt. �t�lelt �s szor�tott.

-        Sz�vem… - j�tt ki anyuk�m. – Eln�z�st. – mondta, mikor megl�tott.

Kib�jtam Bill szor�t�sa al�l.

-        Anyu, � Bill. Bill, � az anyuk�m. Eva Nolting.

-        �r�l�k Bill. Bej�ssz? – anyu.

-        Nem. Bill �pp menni k�sz�lt. Ugye Bill? – n�ztem r�.

-        Igen. – felelte n�mi haboz�s ut�n. – Megyek. – mondta m�lyen a szemembe n�zve.

-        Akkor viszl�t Bill. – mosolygott r� anyum kedvesen �s bement.

-        �g veled Bill. – k�sz�ntem �n is el t�le.

-        Ezt ne mond.

-        Nem tudok m�st mondani. – feleltem �s bementem az ajt�n.

Neki d�nt�ttem a h�tam �s s�rtam. Anyu odaj�tt �s �t�lelt.

-        Ha �gy �rzed, �gy lesz a legjobb, csakis akkor engedd �t el.

-        �gy lesz a legjobb. – szipogtam, �s felmentem a szob�mba.

Apum is haza�rkezett hamarosan.

-        Viki?

-        A szob�j�ban. Itt j�rt Bill.

-        �s?

-        A l�nyod teljesen olyan, mint te. Bemagyar�z mag�nak valamit, �s ahhoz tartja mag�t.

-        Elk�ldte?

-        Igen.

-        Helyes. Az a sr�c, nem �rdemli meg a l�nyomat.

-        De igen Charles, �s ezt te is tudod nagyon j�l. Az a sr�c boldogg� tette a l�nyunkat.

-        �s meg is b�ntotta.

-        De szereti �t.

-        Majd elfelejti. Ne pr�b�ld meg befoly�solni.

-        �n nem te vagyok. Ha Viki �gy d�nt, nem sz�lok bele. De �n l�ttam ezt a fi�t �s szereti a l�nyunkat.

-        T�ved�s. Ha szerette volna, akkor Viki most nem itt lenne n�lunk.

-        Na j�. Nem bocs�tkozom vit�ba ez �gyben.

-        Szia apu. – j�ttem le a l�pcs�n a t�sk�mmal.

-        Szia sz�vem. Elm�sz?

-        Igen. Hazamegyek. Holnap premier.

-        Egy�l valamit, miel�tt elm�sz. – anyu.

-        Nem k�rek anyu. J�l vagyok, nyugi. Semmi baj.

Meg�leltem �ket �s elmentem. Besz�lltam a kocsimba �s hazafel� vettem az ir�nyt.

Otthon kicsomagoltam �s felh�vtam Gustavot. Megbesz�ltem vele a holnapi nap esem�nyeit, azt�n k�t agg�d� bar�tn�m sz�m�t is felt�rcs�ztam. El�bb Kittyt nyugtattam meg, hogy j�l vagyok, itthon vagyok, �s holnap tal�lkozunk. Azt�n Esthert k�rtem meg, hogy k�s�bb j�jj�n �t Bill itt l�v� holmij��rt �s vigye el neki.

J�l �lc�ztam, de nagyon szarul voltam. Min�l el�bb v�get akartam vetni szenved�semnek �s ez csakis �gy j�hetett l�tre, ha minden, ami Billre eml�keztet, elt�nik a lak�somb�l. A k�vetkez� l�p�s pedig a munka. Holnap nagy nap v�r r�nk. Violet deb�t�l, �s vele egy�tt a Gustavval k�z�s c�g�nk is beker�l a nyilv�noss�g tudat�ba.

Lefekv�s el�tt m�g anyu unszol�s�ra felh�vtam az orvosomat �s id�pontot k�rtem t�le. Tudtam, hogy mivel anyu ismeri, musz�j elmennem, hogy megnyugodjon, semmi bajom. A v�rnyom�som rakonc�tlankodik, ennyi az eg�sz.