.32. r�sz. Pont itt??

-        Nem tudom, te hogy vagy vele, de �n nagyon meg�heztem. – Tom.

-        �n is. – kelt�l ki az �gyb�l.

-        Hova m�sz?

-        Sms-em j�tt, megn�zem. – megkerested a telefonod �s elolvastad. – Bill �rja, hogy �k is itt vannak a hotelben, lent az �tteremben eb�delnek, menj�nk, ha akarunk.

-        J� id�z�t�s. Menj�nk. – pattant ki Tom az �gyb�l.

-        Ok, de ez most olyan fura. Tudj�k, hogy mi itt vagyunk �s azt is, hogy mi�rt. Most pedig lemegy�nk �s? Mi lesz?

-        Mit szeretn�l?

-        Nem gondolni arra, mi lesz k�s�bb.

-        Ezzel �n is �gy vagyok. Szerintem nem kell megbesz�ln�nk, hogy viselkedj�nk m�sok el�tt. J�n mag�t�l.

-        Akkor tehetj�k, mondjuk ezt is? – megcs�koltad.

-        S�t ezt is. – cs�kolt meg er�teljesebben.

-        Menj�nk le most, mert k�t perc m�lva m�r nem engedlek ki a szob�mb�l.

-        Nem b�nn�m. De most nagyon �hes vagyok.

-        Akkor k�s�bb folytatjuk. – adt�l m�g egy puszit, azt�n fel�lt�ztetek �s lementetek. A fi�k ott �ltek egy asztaln�l, ti pedig le�ltetek mell�j�k.

-        Na sziasztok. �hen halok. – Tom.

-        Rendeltetek m�r? – te.

-        Mi van, mit vigyorogtok? – k�rdezte Tom, mert mind a h�rman n�ztek titeket �s f�lig �rt a sz�juk.

-        J� l�tni ezt, hogy k�zen fogva j�tt�k ide kivirult arccal. – Bill.

-        Te fogtad a kezem? �szre sem vettem. – fordult�l Tomhoz.

-        Te fogtad az eny�m! �n csak nem ellenkeztem.

-        Pr�b�ltad volna meg.

-        Ok�, akkor rendelhet�nk? – Georg.

-        �s k�zben elmes�litek mi a fene van veletek! – Gustav.

Megrendelt�tek a kaj�itokat.

-        Sz�val? – Gustav.

-        Semmi. – te.

-        Mire vagy k�v�ncsi? – Tom.

-        H�t arra, hogy k�pzelt�tek el ezt az eg�szet? Csak lefekszetek egym�ssal? Vagy t�vkapcsolat? Vagy mi?

-        Err�l nem besz�lt�nk m�g. – te.

-        Igaz�b�l semmir�l nem besz�lt�nk. Arra m�g nem volt id�nk. – mosolygott r�d Tom.

-        De ink�bb besz�lj�nk most is m�sr�l. Ez majd elv�lik. Addig ne er�ltess�k a dolgot.

-        �rezz�k j�l magunkat. – adott egy puszit.

-        Tegnap t�nyleg a szaun�ban iz�ltetek? – k�v�ncsiskodott Bill.

-        De m�g milyet! – b�szk�lkedett Tom, erre te oldalba b�kted. – A�, most mi van? Nem volt j�? – n�zett r�d boci szemekkel.

-        Jaj, ne n�zz �gy, ne haragudj. – puszilgattad finoman a sz�j�t. � pedig elmosolyogta mag�t.

-        Ez t�l k�nny� volt. – mondta.

-        Hogy lehetsz ilyen szem�t? Kihaszn�lod, hogy im�dlak, �s nem akarlak megb�ntani? Gratul�lok sz�p viselked�s! Hihetetlen, hogy ilyen vagy! – emelted fel a hangod, amire igencsak kikerekedtek a fi�k szemei.

-        J�l van, bocsi, csak ugrattalak. Olyan �desen megr�m�lt�l, hogy b�ntott�l. – megfogta a kezed �s k�zelebb �lt hozz�d.

-        H�t nekem sem volt neh�z dolgom. Mind a n�gyen olyan fejet v�gtatok. – mosolyogt�l rajtuk.

-        �gyes, nem mondom. De m�g van mit tanulnod t�lem. – megcs�kolt. Te is �t. Azt�n nem is akart�tok abbahagyni.

-        Az�rt m�giscsak �tteremben vagyunk! – sz�lt �t egy id�s n�ni a m�sik asztalt�l. – Fiatalok, any�tok tudja, hogy �gy viselkedtek? Mit k�pesek egyesek megtenni nyilv�nos helyen!? – h�b�rg�tt.

-        Tudja hogy mit k�pesek m�g? – k�rdezted �s v�gignyaltad Tom nyak�t a f�l�ig.

-        S�t, n�ni kedves! – a combodra tette a kez�t �s lassan felcs�sztatta a szokny�d al�.

-        Ez felh�bor�t�. – mondta a n�ni, fel�llt �s �t�lt egy m�sik asztalhoz.

-        Most ez mire volt j�? – k�rdezte Bill, de ti nem nagyon figyeltetek r�. Eg�sz belej�ttetek a kis sz�nj�t�kba �s szinte ott egym�snak estetek az asztaln�l. Tom szemb�l az �l�be h�zott �s �ssze-vissza cs�kolt�tok egym�st.

-        Nem essz�k meg fent a vacsit? – k�rdezted Tomot.

-        Elvissz�k! – mutatta a pinc�rnek Tom a t�ny�rjaitokat. – Felk�lden� a szob�nkba?

-        Persze uram. Letessz�k az ajt� el�.

-        H�t sr�cok, k�s�bb l�tjuk egym�st. – k�sz�nt el Tom, fel�lltatok �s felmentetek a szob�dba.

-        Ha m�s nem is, a h�tv�g�j�k tuti nagyon j�! – Georg.

-        �n akkor is rosszat sejtek. – Bill.

-        Ez nem lehet ilyen egyszer�, mint ahogy el�adj�k. Most nem foglalkoznak vele, azt�n Tom m�rgel�dni, …(neved) pedig s�rni fog. – Gustav.

-        Megl�tjuk. Mi az�rt egy�nk v�gre. �s besz�lj�k meg, mit csin�ljunk �desh�rmasban. – Georg. - Van egy olyan �rz�sem, hogy ma m�r nem kell sz�m�tanunk Tom�k t�rsas�g�ra.

M�sf�l �ra m�lva Tom kiment a vacsor�tok�rt az ajt�hoz �s behozta.

-        Tetszik ez a p�r �r�nk�nti m�ka, de ma m�g nem ett�nk semmit. – mondta.

-        Akkor egy�nk v�gre.

Neki�lltatok enni ott az �gyon.

-        �n megyek, lezuhanyzom. – te.

-        Megyek �n is. Ut�na visszaj�jjek, vagy �tj�ssz? Vagy megk�rdezz�k Bill�ket, merre j�rnak?

-        H�vd fel �ket, azt�n majd megyek, ha k�sz vagyok.

-        Rendben, de siess. – adott egy puszit �s �tment a saj�t szob�jukba.

Lezuhanyozt�l �s m�r fel is �lt�zt�l, mikor kopogtak. Ajt�t nyitott�l �s Brian �llt ott egy sz�l r�zs�val a kez�ben.

-        Szia. – nyomott puszit az arcodra �s �tadta a vir�got.

-        K�sz�n�m. ���… Szia. – vetted �t zavartan.

-        Nem r�m sz�m�tott�l? Megkaptad az �zenetem?

-        Megkaptam, k�sz�n�m. Csak tudod kiment a fejemb�l.

-        De ciki helyzet. Bocs. Akkor �n most megyek.

-        Nem, dehogy csak v�rj egy p�r percet lent az aul�ban. El kell int�znem valamit, azt�n megyek.

-        Nyugodtan mond meg, ha nem alkalmas.

-        De, az. T�nyleg. 5 perc �s j�v�k. – mondtad.

Brian lement, te pedig �tkopogt�l Tomhoz.

-        Azt hittem m�r sosem j�ssz. – �r�lt neked.

-        Megyek is csak sz�lni j�ttem, hogy elmegyek. K�s�bb j�v�k.

-        Hova m�sz?

-        Brian lent v�r az aul�ban. Elfelejtettem sz�lni neki, hogy nem megyek, �s egyszer csak kopogott. Nem k�ldhetem el.

-        Majd �n elk�ld�m.

-        Nem. Figyelj, tal�n jobb is �gy. Menj Bill�k ut�n, �n pedig megyek Briannal. K�s�bb h�vlak titeket.

-        Tudod mit? Menj. – mondta �s becsukta az ajt�t.

-        Tom! – kiab�ltad �s kopogt�l.

-        Mondom, menj! H�vj, ha r��rsz majd! – sz�lt ki.

-        Akkor szia!

Lement�l Brianhez. Egy sz�rakoz�helyre vitt a hotel k�zel�ben. Le�ltetek egy asztalhoz �s folytatt�tok az ismerked�st. Neked nem igaz�n ment a koncentr�l�s, mert nem tudtad, mire v�ld Tom viselked�s�t. Brian l�tta rajtad, hogy fesz�lt vagy, �gyhogy rendelt magatoknak egy-egy er�sebb kokt�lt. A m�sodik k�r ut�n, kezdted elengedni magad, �s �gy d�nt�tt�l Brianre koncentr�lsz. � meg�ll�s n�lk�l udvarolt neked, hasonl� pimaszs�ggal, mint Tom szokott. Ez nagyon impon�lt neked. M�r elr�p�lt egy �ra, mikor Brian az ajt� fel� mutatott.

-        Te, azok nem a haverjaid, akik most j�ttek?

-        Pont itt? – l�ttad meg a n�gy fi�t bej�nni az ajt�n. Te h�ttal �lt�l nekik, �gy volt es�lyed, hogy ne vegyenek �szre.

Le�ltek egy t�volabb es� asztaln�l. Tom �s Gustav �ltek nektek h�ttal, Bill �s Georg pedig szemben veletek.

-        Az ott nem… - n�zett fel�tek Georg.

-        De igen. …(neved) �s Brian. – vett �szre titeket Bill is.

-        Nem mondj�tok, hogy itt �lnek a h�tam m�g�tt? H�t nincs m�s hely ebben a v�rosban? – m�rgel�d�tt Tom, de nem n�zett h�tra.

-        Eg�sz j�l �rzik magukat. – figyelt meg titeket Gustav.

-        Helyes. �rezz�k is. Hisz randiznak nem? – mondta Tom, majd fel�llt �s odament a pulthoz. P�r perc m�lva egy hatalmas t�lc�val j�tt vissza, n�gy kors� s�rrel �s p�r felessel.

-        Nem k�ne innod. Ha f�lt�keny vagy mi�rt nem mondod el neki �s k�red meg, hogy ink�bb veled randizzon? – Bill.

-        �t v�lasztotta. Mit mondjak m�g neki? – s�rt�d�tten.

-        Akkor menj�nk �t m�sik helyre? – Gustav.

-        Nem. J� ez a hely. – Tom.

-        Nem fogsz balh�zni? – Bill.

-        Mi�rt balh�zn�k? Mondom, hogy nem �rdekel.

-        �n viszont most sz�vesen elvern�m ezt a majmot. – Georg.

-        Hagyd. …(neved) azt fogja hinni, �n k�ldtelek r�. Legal�bb v�rd meg, h�tha besz�l �s ad r� okot. Akkor �n is seg�tek.

-        Maradjunk itt, de ne provok�lj�tok �ket.

-        Nyugi, �szre se fogj�k venni, hogy itt vagyunk. – jelent meg gonosz mosoly Georg arc�n.

-        Na h�zzuk le. – emelte fel kors�j�t Tom.

-        Ne menj�nk m�shova? – k�rdezte t�led Brian.

-        Nem. Minek? Nem zavarnak. – f�llentetted.

-        Akkor elj�ssz velem t�ncolni?

-        Sz�vesen. – mondtad �s leh�ztad az eg�sz kokt�lod egyszerre.