.

33. r�sz. A legjobb megold�s.

-        Az mennyire sz�m�t provok�ci�nak, ha t�ncolnak? – cukkolta Tomot Georg.

-        Nem mondod, hogy t�ncolnak? – Tom, de m�g mindig nem fordult h�tra.

-        Fejezz�tek m�r be! Nem hi�nyzik a felt�n�s. – Gustav.

-        Te meg ne ideges�tsd Tomot! Csak t�ncolnak egym�s mellett, m�g csak egym�shoz sem �rnek. – tud�s�tott Bill.

10 perc ut�n le�ltetek. J�l elbesz�lgettetek. J� fejnek t�nt a sr�c, kedves volt, k�zvetlen �s egyfolyt�ban udvarolt. Kezdted elfelejteni, hogy Tom�k ott �lnek t�led nem messze.

-        �r�l�k, hogy v�gre l�tom az igazi �nedet. Eddig nem igaz�n engedted el magad.

-        J�l �rzem magam veled.

-        H�t m�g �n veled. – mondta �s a kezedre tette a kez�t.

-        Te, ez megfogta a kez�t! – k�zvet�tett Georg.

-        Mit gondoltok …(neved) tudja, hogy itt vagyunk? – Tom.

-        Szerintem igen. Brian mi�ta le�lt�nk rengetegszer n�zett ide. – Bill.

-        Bizony. Direkt cukkol! Ez provok�ci�! – kapott az alkalmon Georg.

-        Na j�. Menj�nk m�shova. Ez m�r sok. Sz�lljatok le a mag�n�let�r�l! – Gustav.

-        Nem megy�nk sehova. Tudod mit? Lesz�llunk r�la. – fel�llt �s bement a t�ncol� emberek k�z�. Egy csajjal t�rt vissza. – �k a bar�taim �s a testv�rem, gyere �lj le. Hozzak inni valamit?

-        Igen egy poh�r pezsg�t k�rek. – csaj.

-        Hozom is. – odament a pulthoz.

-        Tom, ugye? – �llt mell� Brian.

-        Seg�thetek? – mondta Tom flegm�n.

-        J�l l�tom, hogy t�ged, meg a hossz� haj� haverodat zavarja, hogy …(neved)-del randizunk?

-        Kev�s vagy te ahhoz, hogy agg�djunk emiatt. Es�lytelen, hogy ak�r megcs�kold, nemhogy akarjon t�led valamit. �s ezt randinak sem mondan�m.

-        J�l sejtem, hogy te meg � egy�tt voltatok?

-        Na, legal�bb eszed az van.

-        Te k�tekszel velem?

-        Baj? – �llt vele szembe �s n�zett a szem�be.

-        Tudod mit? Megl�tod, …(neved)-nek jobban tetszem, mint gondoln�d.

-        Megl�tjuk. – megkapta a pezsg�t �s visszament.

-        Mi volt ez? – Georg.

-        Semmi, csak pattogott. Ma m�g le�t�m. Itt a pezsid gy�ny�r�s�g. – adta a csaj kez�be a poharat.

Brian is vitte neked az italod. Mikor letette, azzal a lend�lettel ki is bor�totta. A fele a ruh�dra �ml�tt. Fel�llt�l, �s szalv�t�val kezdted t�r�lgetni. Odan�zt�l a fi�k asztal�hoz �s megl�ttad, hogy ott �l az a csaj szorosan Tom mellett �s vihor�szik.

-        Tudod mit? Nem sz�m�t, megsz�rad. Ink�bb �lj�nk vissza.

-        Ok�.

-        �szinte leszek veled. Az�rt lep�dtem meg, mikor ma megjelent�l az ajt�mban, mert teljesen kiment a fejemb�l lemondani a randit. Igaz�b�l m�st szeretek. Nem j�runk �s nem is fogunk, csak �rzelmileg m�g k�t�d�k hozz�. �gyhogy nem hinn�m, hogy �sszej�nne k�zted �s k�ztem valami.

-        Huh. Ez kem�ny volt. K�szi, hogy �szinte volt�l. Ezt becs�l�m. Ugye Tom az?

-        Igen �.

-        Figyelj, �n felfogtam, �s nem nyomulok tov�bb. Csak szeretn�m hozz�f�zni, hogy amit ebb�l a sr�cb�l eddig l�ttam, nem �rdemli meg, hogy b�rmir�l lemondj �rte.

-        Aranyos vagy, de most nem baj, ha elk�sz�n�k? – fel�llt�l.

-        H�t csal�dott vagyok, de �r�l�k, hogy megismerhettelek. – �llt � is fel.

-        �n is �r�ltem.

-        �s ha valaha Londonban j�rsz, a sz�momat tudod.

-        Ok.

Adott egy puszit is elment. Te vissza�lt�l az asztalotokhoz �s folytattad az utols� italodat.

-        Figyeljetek m�r! Itt j�n a kisherceg. – mondta Georg fennhangon, mikor Brian elment mellett�k. Mikor ezt meghallotta meg�llt.

-        Minek nevezt�l? – k�rdezte.

-        Te hozz�m besz�lsz? – �llt fel Georg peckesen.

-        Neked mi a fene bajod van velem? – k�rdezte Brian �s nagyon ideges lett.

-        Nem b�rom a k�ped.

-        Ami azt illeti �n sem. – �llt fel Tom is.

-        Te meg ink�bb �r�lj magadnak. Itt egy gy�ny�r�, okos �s kedves l�ny, aki r�ad�sul szeret t�ged. Te pedig gyerekesen f�lt�kenny� pr�b�lod tenni egy ilyen r�szeg pl�zacic�val? �gyhogy nyugodj meg, �n sem b�rom a te k�ped.

-        Azt aj�nlom, k�rj eln�z�st a bar�tomt�l! – Georg.

-        Te kis sz�nalmas p�cs! Elfelejtette, hogy randija van veled. �s tudod mi�rt? Mert egy l�zer vagy.

-        �lljatok le. Tom fejezd be, Brian te meg menj el. Nincs erre sz�ks�g! – �llt b�k�t�nek Bill.

-        Nyugi, �n megyek. Nem �llok le verekedni ovisokkal. Sz�p est�t sr�cok. – mondta �s elment.

-        Basszus, mi�rt nem verhettem meg? – �lt le s�rt�d�tten Georg.

-        Mi �rtelme lett volna? – Bill.

-        Odamegyek hozz�. – Tom.

-        �s velem mi lesz? – ny�vogott a csaj.

-        Kit izgat?

-        �n itt maradok sz�ps�gem. – kacsintott r� Georg.

-        Szia. – �lt le mell�d Tom.

-        Szia.

-        Elment a randid?

-        Elk�ldtem.

-        Bocs, hogy olyan h�ly�n viselkedtem, mikor mondtad, hogy elm�sz vele. F�lt�keny lettem. Azt hittem egy�tt t�ltj�k az est�t.

-        �n is �gy terveztem. De nem akartam bunk� lenni vele.

-        Szerintem besz�ln�nk k�ne kett�nkr�l.

-        Figyelj Tom. Semmi �rtelme ennek. Mindketten tiszt�ban vagyunk azzal, hogy am�g m�s orsz�gban �l�nk, nem m�k�dik a kapcsolat. Ezen viszont nem tudok v�ltozatni egyenl�re. L�pj�nk v�gre t�l ezen az eg�szen �s �rezz�k j�l magunkat. Ne j�tszadozzunk egym�ssal f�lt�kenny� tev�sdit. Ny�ltan megmondom, szeretlek, �s jelenleg nem kell m�s nekem csak is te. �gyhogy t�lts�k kellemesen ezt az est�t, azt�n holnap v�ljunk el egym�st�l, mint k�t ismer�s, akik tetszenek egym�snak �s ennyi.

-        �n is valami ilyesmire gondoltam. Te vagy a legjobb fej l�ny, akit ismerek.

-        Igyekszem re�lisan gondolkodni. �s most gyere velem t�ncolni. M�g csak egyszer t�ncoltunk.

-        �s annak is mi lett a v�ge. – mosolygott.

-        Na gyere! – fogtad meg a kez�t.

Fel�lltatok �s t�ncolni kezdtetek. Szorosan egym�shoz simulva, te �tkaroltad �s r�hajtottad a fejed a v�ll�ra, � pedig a fenekedet fogta. Georg ek�zben k�zelebbr�l ismerkedett a csajjal, akit Tom vitt oda. Gustav �gy d�nt�tt t�ncolni szeretne veled, legal�bb Bill tud v�gre besz�lni b�tyj�val.

-        …(neved), szabad egy t�ncot nekem is?

-        Persze. – mondtad �s elengedted Tomot egy puszi k�s�ret�ben. � pedig le�lt az asztalukhoz Bill mell�.

-        Na mi a helyzet?

-        Semmi. R�j�ttem, hogy az eszemre kell hallgatnom nem mindig csak a sz�vemre. Tom is �gy gondolkodik, ahogy �n, �gyhogy kompromisszumot k�t�tt�nk.

-        Mes�lj. – k�v�ncsiskodott, te pedig elmondtad, amit megbesz�ltetek.

-        Ez j�l hangzik. �r�l�k, mert f�ltem, hogy rosszul v�gz�dik megint.

-        Annyira j�l esik, hogy te �s Bill ennyire t�r�dt�k velem. Mint k�t f�lt� b�ty.

-        Szeret�nk t�ged �s Tomot is. K�ls� szemmel is ez a megold�s, amit ti kital�ltatok.

-        Csak ne szeretn�m �t ennyire.

-        Hidd el, minden f�jdalom elm�lik egyszer.

-        Rem�lem. – s�hajtott�l egy nagyot �s �t�lelt�tek egym�st.

-        Na, �csi. L�tom az arcodon, hogy valamit nagyon mondani akarsz nekem. �s azt is tudom, hogy …(neved)-el kapcsolatos. Elmondom mit besz�lt�nk meg �s ut�na mond el a v�lem�nyed.

-        Hallgatom. – Bill.

Tom is felv�zolta a helyzetet.

-        V�gre mindketten r�j�ttetek, mi a lehet� legjobb megold�s. Ett�l m�g k�s�bb, tal�n �vek m�lva m�g �jra megkereshetitek egym�st. Addig elm�lik a szerelem �s a f�jdalom is. De a szerelmet �jra lehet �leszteni. Ha akarj�tok.

-        Tal�n. De most az a l�nyeg, hogy nem �gy v�lunk el holnap, hogy nekem lelkifurdal�som van, � meg depis. Nem b�ntjuk meg egym�st.

-        Na ez az �n b�ty�m. – koccintottak.

Miut�n el�gg� elf�radtatok, visszamentetek a hotelba �s a fi�k szob�j�ban besz�lgettetek. Tom �l�be �lt�l, nagyon j� volt felh�tlen�l j�l �rezni magad. Cs�rg�tt a telefonod.

-        Hall�.

-        Szia. – sz�lt bele Viki.

-        Na szia, mi�rt h�vsz ilyen k�s�n?

-        Anyu hazaj�tt. – szipogta.

-        Mi a baj? – pattant�l fel Tom �l�b�l.

-        Nagyon m�rges. Apu m�g csak most sz�lt neki, hogy elment�l. Nagyon �sszevesztek, f�l �r�ja csak ordib�lnak.

-        De hogyhogy hazaj�tt? Hol volt?

-        Nem tudom, de apu olyan dolgokat v�gott a fej�hez, hogy elt�nt egy h�napra �s m�g csak nem is h�vott t�ged se.

-        Veled besz�lt?

-        Igen, de azt mondta semmi baj, csak dolga van, �s majd j�n haza.

-        Hugi tarts ki. Holnapn�l el�bb nem tudok hazamenni.

-        Tudom csak, nagyon rossz most. Bez�rk�ztam a szob�mba �s v�rom, hogy elcsendesedjenek.

-        Pr�b�lj megnyugodni. Reggel az els� g�ppel hazamegyek. Most foglalok is helyet.

-        Szeretlek. – szipogta, de kicsit m�r megnyugodott.

-        �n is. – h�vj�l, b�rmi van.

-        Ok.

-        Szia.

Letett�tek.

-        Mi a baj? – �ltetett Tom vissza az �l�be.

-        Otthon valami nagyon nincs rendben. – mondtad �s elmes�lted, hogy anyuddal nem is tal�lkozt�l, mi�ta hazament�l, hogy Vikivel ugyan besz�lt, de nem mondta el, hol van. Most meg hazaj�tt �s csak veszekszenek.

-        �s Viki? – Bill.

-        Bez�rk�zott a szob�j�ba. – s�rtad el magad. – Haza kell mennem hozz�. Reggel az els� g�ppel hazamegyek.

-        Felh�vom a repteret. – mondta Gustav �s m�r h�vta is. – Reggel 10-kor indul egy k�p Budapestre. Rakattam f�lre jegyet.

-        K�sz�n�m.

-        Most pr�b�lj megnyugodni baba. – �lelt mag�hoz Tom.

-        Azt mondtad, baba? – mosolyogt�l r�.

-        Bocs, csak kics�szott.

-        Nagyon j� volt hallani. – megcs�koltad.

-        Ha ezen m�lik, hogy mosolyogni l�ssalak. Baba. Baba. Baba. Baba. – mondogatta �s mindegyik ut�n adott egy puha finom puszit a sz�dra.

-        Nem alszol velem ma? – k�rdezted t�le kicsit szomork�san.

-        De igen, nagyon sz�vesen.

-        Na, akkor fek�dj�nk is le. Reggel elk�s�r�nk a rept�rre. – Bill.

-        M�g sz�p! – Gustav.

-        K�sz�n�m fi�k.

Elk�sz�ntetek �s Tommal �tmentetek a szob�dba. Befek�dtetek egym�s mell� �s �sszeb�jtatok.

-        Nem akarom, hogy holnap legyen. – mondtad.

-        �n sem. Olyan j� volt megint veled lenni.

-        Nem akarok hazamenni. – k�nnybe l�badt a szemed.

-        Baba, ne s�rj. Minden rendben lesz, megl�tod. – nyugtatott meg.

-        Rem�lem igazad lesz.