.

40. r�sz. Georg helyrer�zza a band�t.

-        Akkor nagy tapsot a klipp rendez�j�nek �s a t�rt�net �r�j�nak! Nick, f�radj be, k�rlek!

Nick bej�tt �s �t�lelt.

-        J�l n�zel ki! – mondta.

-        �r�l�k, hogy l�tlak! – te.

-        Foglaljatok helyet. – Ben.

-        Nos, akkor el is mondan�m, mi�rt vagyok itt.

-        Meg�l a k�v�ncsis�g!

-        A klipp hatalmas siker�n felbuzdulva, �rtam egy forgat�k�nyvet a folytat�snak. Egy m�sodik r�sz. Nagy meglepet�s lesz, �s szerintem tetszeni fog. �r�ln�k, ha elv�llaln�d, mert csak veled lenne hiteles.

-        Hogy utas�thatn�m vissza? – adt�l neki egy hatalmas puszit. – K�sz�n�m!

-        Ez nem csak neked volt �m meglepet�s. A fi�k sem tudtak id�ig err�l az eg�szr�l. De k�v�ncsiak vagyunk, mit sz�lnak hozz�. Fi�k, k�rlek, gyertek be. – Ben.

Bej�ttek, te fel�llt�l, hogy v�gre Billt is k�sz�ntsd. Odal�pett hozz�d �s mag�hoz szor�tott. A szemed k�nnybe l�badt, annyira �r�lt�l most neki.

-        Hi�nyozt�l! – s�gtad a f�l�be.

-        Te is nekem! – v�laszolta, de � rendes hangnemben.

-        �ljetek le, k�rlek. – Ben. – L�tom, ti ketten nagyon �r�lt�k egym�snak.

-        H�napok �ta nem l�ttuk egym�st. – te.

-        Mit sz�ltok Nick �tlet�hez?

-        A fi�k nev�ben is mondhatom, hogy nagyon meglep�dt�nk, �s j� �tletnek tartjuk a folytat�st. – Bill.

-        Nick m�r m�sodszor okoz nek�nk kellemes meglepet�st …(neved)-el kapcsolatban. – Gustav.

-        �s mikor v�rhat� a forgat�s?

-        Ezt m�g egyeztetn�nk kell az eg�sz st�bbal, de janu�r elej�n gondoltam. – Nick.

-        Akkor �n most megk�sz�n�m, hogy elj�ttetek, �s k�v�ncsian v�rjuk a k�vetkez� klippet.

Kezet fogott veletek, elk�sz�ntetek �s kimentetek. Ahogy kil�ptetek a sz�nfalak m�g�, magadhoz h�ztad Billt �s meg�lelted. Percekig �gy maradt�l volna, de Gustav odahozta bemutatni neked Dettit.

-        …(neved), hagy mutassam be neked a bar�tn�met. – mondta Gustav. Te kezed ny�jtott�l a l�nynak.

-        Szia. …(neved) vagyok.

-        �n pedig Bernadett, de a Dettit jobban szeretem.

-        Sokat hallottam m�r r�lad. – mondtad kicsit szemreh�ny�an.

-        �n is. – felelte �s kihallatszott a f�lt�kenys�g a hangj�b�l.

-        �s meddig maradsz? – Tom.

-        Hogy mondhattad azt a baroms�got? Siker�lt megint kellemetlen helyzetbe hoznod. – fakadt�l ki.

-        Mit kellett volna mondanom, hogy bel�d szerettem �s megcsaltalak? – menteget�z�tt.

-        �rtan�k az imidzsednek ugye? H�t k�szi sz�pen.

-        H�, �lljatok le! – teremtett le titeket Bill.

-        M�g meg k�ne besz�ln�nk egy-k�t dolgot. – Nick.

-        Akkor menj�nk az �lt�z�mbe, meg akarok mosakodni k�zben. – te.

Bementetek �s le�ltetek az �lt�z�dben. Detti elment, mert � az�rt m�gsem lehetett ott. �gy sem igaz�n �rtetted ide minek j�tt el.

-        Janu�r els� het�ben szeretn�m elkezdeni a forgat�st �s k�t-h�rom nap alatt szeretn�m is, ha lezajlana. Rajtam nem m�lik az id�pont, csak rajtatok.

-        Nek�nk a janu�r, az laza lesz. Nem koncertez�nk, majd febru�rban kezdj�k az �j albumot. - Tom

-        Nekem ma kezd�d�tt a t�li sz�net �s eltart eg�szen janu�r 10-�ig. – te.

-        Na, akkor az els� h�ten �ssze is tudjuk hozni. Olaszorsz�gban fogunk forgatni. A hegyekben b�relek majd egy h�zat, ahol lakhattok.

-        Akkor t�nyleg s�el�nk. – kacsintott r�d Gustav.

-        Hogyhogy t�nyleg? – Bill.

-        Ja, csak m�r r�g szeretn�k. – mentette ki mag�t.

-        H�t, akkor �n most megyek is. …(neved), felh�vlak a j�v� h�ten, �tk�ld�m a forgat�k�nyvet, �s egyeztetj�k az id�pontokat meg az utaz�st.

-        Rendben. V�rni fogom.

-        Sr�cok, mi �gyis tal�lkozunk.

Elk�sz�nt �s elment.

-        �n is megyek fi�k. – �llt�l fel �s pakoltad �ssze a t�sk�d tartalm�t.

-        Nem csak k�s�bb m�sz? – Bill.

-        De. Elmegyek, m�g eszem valamit, azt�n indulok is a rept�rre. – nagyon nem akart�l vel�k lenni. Nem olyan volt m�r a hangulat, mint azel�tt. Tom hideg volt, �s nagyon bosszantott, amit mondott. Gustav el volt var�zsolva a bar�tn�j�t�l, Georg a szok�sos semleges sr�c volt. Bill pedig, h�t � m�shogy viselkedett veled. Nem igaz�n mert semmit sem mondani, nem tudta hogy kezelje a helyzetet, ahogy te sem.

-        �r�l�k, hogy tal�lkoztunk, majd janu�rban s�el�nk egyet. – l�pt�l Gustavhoz egy puszi k�s�ret�ben. – Georg, �r�ltem. – pusziltad meg �t is. – Tom… – mondtad, de nem adt�l puszit neki. Szinte r� se n�zt�l. – Szia. – nyomt�l egy kis puszit Bill arc�ra �s elindult�l az ajt� fel�.

-        Na j�l van. Van m�g 10 perced nem? – Georg.

-        De van.

-        Akkor megbesz�litek a dolgaitokat. Mi van veletek? Tom, te ism�t megb�ntottad, gratul�lok, de …(neved) igaz�n megszokhattad volna m�r. Gustav nagy szerelme pedig nek�nk is az agyunkra megy, mert Detti mindenhol ott van, ahol mi, de meg kell �rteni, mert Gustav boldog. Bill pedig kicsit jobban kedvel, mint k�ne, de te is �t, �gyhogy j� lenne, ha nem tenn�tek �gy, mintha ez egy megoldhatatlan probl�ma lenne. Mind a bar�taid vagyunk, ezek pedig apr� kik�sz�b�lhet� probl�m�k. – mondta v�gig monol�gj�t Georg, ami led�bbentett titeket, de tudt�tok mind, hogy igaza van.

-        Bocs. – mondt�tok mind a n�gyen egyszerre egym�snak, mint az oviban a b�nti ut�n.

-        Nem akartalak megb�ntani. – Tom.

-        Pedig siker�lt. Valahogy sosem akarsz b�ntani, de el�bb ut�bb �sszehozod az�rt. De hagyjuk. Nincs �rtelme veszekedni ezen. – te.

-        Azt hiszem, szeretem Dettit, de nem sz�p t�lem, hogy elhanyagoltalak emiatt. – Gustav.

-        �n pedig, azt hiszem f�lt�keny lettem r�. � itt van veled, �n pedig nem tudok. A helyemre l�pett.

-        Dehogy l�pett. Csak � m�shogy van itt velem, mint te.

-        Nem zavar, hogy ritk�bban h�vsz csak az, amikor egy�ltal�n nem h�vsz hetekig.

-        Igyekszem t�bb id�t szor�tani r�d. – meg�lelt.

-        �s te, Bill? – n�gatta Georg.

-        Ez egy hosszabb besz�lget�s lenne, �s n�gyszemk�zt sikeresebb kimenetel�.

-        Elj�ssz velem eb�delni? – k�rdezted.

-        Igen, el. – mosolygott r�d meglepetten.

-        Na, akkor menjetek, mi pedig elk�sz�n�nk. Janu�rban tal�lkozunk. – Georg.

-        Ok�, de hagyd ezt a komoly ap�skod� st�lust, annyira nem �ll j�l neked. – nevett�l r�.

-        Musz�j volt m�r valakinek helyrer�zni a band�t. – lenyomott egy puszit �s elindult. A t�bbiek is k�vett�k.