101. r�sz. El kell mennem.

Esther nem pr�b�lt meg gy�zk�dni. Ink�bb a helyembe k�pzelte mag�t. Tudta, hogy fogalma sincs, mit tenne. Nehezen, de meggy�z�tt, hogy menj�nk fel a lak�somba. A besz�lget�st a nappalimban folytattuk.

-        Azt ugye tudod, hogy nem titkolhatod el Bill el�l? Itt lakik nem eg�sz 10 percre t�led. Eddig is l�pten, nyomon �sszefutottatok. �n Tommal j�rok, �gy biztos lesz r� alkalom, hogy tal�lkozz vele. Georg a legjobb bar�tod, hab�r most te nem �gy �rzed. Gustav pedig a munkat�rsad.

-        Igazad van. El kell mennem.

-        Mi?

-        El innen. Megszak�tom a kapcsolatot mind a n�ggyel �s elmegyek. Messzire.

-        Ezt te sem gondolod komolyan.

-        De igen. �s te �bresztett�l r�. Bill nem tudhat a bab�r�l. �s ez csak �gy lehets�ges, ha rajtad �s Kittyn k�v�l senki m�snak nem �rulom el.

-        �s Niki? �s a sz�leid?

-        Niki �s anyu�k nem fogj�k elmondani. �s ti sem.

-        Minket is itt hagysz? �s Vivient is?

-        Igen. Musz�j. Ezt kell tennem.

-        Mond el Billnek. Mond el neki, �s azt is, hogy n�lk�le akarod v�gigcsin�lni.

-        Nem hagyn�. �s ezt te is tudod.

-        Persze, hogy tudom. De ne menj el.

-        Most menj el l�gy sz�ves.

-        De mi�rt?

-        Egyed�l akarok lenni. K�rlek.

-        Nem hagylak �gy itt. Sz� n�lk�l lel�pn�l meggondolatlanul.

-        Nem l�pek le, �g�rem. De most menj el.

-        Rendben. De h�vj �s �n is h�vni foglak. Ne csin�lj butas�got.

Erre m�r nem feleltem. R� sem n�ztem, csak v�rtam, hogy csuk�djon m�g�tte az ajt�.

Esther ahogy kil�pett m�r h�vta is Kittyt.

-        Igen?

-        Szia, �n vagyok.

-        Szia. Vikivel vagy?

-        Figyelj. Viki terhes. Megtartja, �s el akarja titkolni Bill el�l. Azt tervezi, hogy elmegy innen valahova. Gyere �t hozz� �s besz�lj vele. �n pr�b�ltam, de elk�ld�tt.

-        V�rj. Mi van?

-        Figyelj. �n most hazamegyek. Te pedig gyere �t Vikihez �s a sr�coknak egy sz�t se.

-        De most itt vagyok n�luk.

-        Hazudj valamit. �n is azt tettem. – mondta �s letette a telefont.

-        Ki volt? – Gustav.

-        Esther.

-        Nem Vikivel van?

-        De igen. ���… megk�rtek, menjek �t Vikihez.

-        De minek?

-        Mert…h�t mert ez ilyen csajos dolog. K�s�bb h�vlak. – cs�kolta meg Gustavot �s elment.

-        Ez fura. – Tom.

-        Mi? – Gustav.

-        Esther nem azt mondta, hogy valami �tterembe mennek ketten?

-        De. – Georg.

-        �s most m�gis Vikin�l vannak. – Tom.

-        Lehet meggondolt�k magukat. – Gustav.

-        �s amilyen hirtelen l�pett le Esther, olyan hirtelen rohan el Kitty is? – folytatta.

-        Igaz.

-        Na ezt fejezz�tek be. El�g nagy szart kavartatok a m�ltkori kis k�pzelg�setekkel. Meggondolt�k magukat, �s Vikihez �th�vt�k Kittyt is. Ennyi az eg�sz. – sz�lt r�juk d�h�sen Gustav.

-        Viki! – sz�lt be az ajt�n, miut�n kopogott �s csengetett is.

-        Nem vagyok itthon.

-        Ne csin�ld! Engedj be. Esther sz�lt, hogy besz�ljek veled.

-        Menj el, k�rlek!

-        Eszem �g�ban sincs.

P�r perc csend ut�n kinyitottam az ajt�t.

-        L�gy sz�ves. Egyed�l akarok lenni. Nincs kedvem besz�lni r�la.

-        Biztos?

-        Tot�l biztos.

-        De k�s�bb lesz.

-        Nem tudom.

-        Ha lesz, h�vj fel. �s �n is h�vlak, ha te elfelejten�l.

-        Rendben. – mondtam �s becsuktam az ajt�t.

A h�tv�ge h�tral�v� r�sz�t mag�nyosan t�lt�ttem. Csendben �s egyed�l. Nem kapcsoltam ki a telefonom, mert tudtam, ha valamelyik bar�tn�m keres, �s nem tud el�rni, egyb�l idesiet.

-        Na ki vele, mi bajotok? – Tom a k�t l�nynak szegezve a k�rd�st.

-        Semmi. – felelt�k egyszerre.

-        Tegnap �ta, alig besz�ltek. Ha cs�r�g a telefonotok, m�r pattantok is, azt�n csal�dottan teszitek le, mintha m�s h�v�s�t v�rn�tok. – Gustav.

-        Vikivel van valami, ugye? – Tom.

-        Nem. – v�gt�k r� egyszerre.

-        Mi�rt nem mondj�tok el? – Gustav.

-        Semmi baja. Szarul van, de egyed�l akar maradni. Ennyi. – Esther.

-        �s mi agg�dunk �rte. – Kitty.

-        De mi�rt kell agg�dni? Nem csin�l semmi �r�lts�get. – Tom.

-        Na szevasztok. – j�tt ki Georg a szob�j�b�l �s az ajt� fel� indult.

-        Te hova m�sz? – Tom.

-        Vikihez. Besz�lek vele. Bocs�natot k�rek.

-        Ne!

-        Ne!

-        Mi van veletek? – Georg.

-        Ilyen napjuk van. – Tom.

Georg megvonta a v�ll�t �s elj�tt. A k�t l�ny �sszen�zett �s r�j�ttek, ez a titkol�z�s nem igaz�n fog menni. �s m�g 8 h�napig. �s ut�na is. Nem �rtes�thetnek engem Georg �rkez�s�r�l, mert azt nem tudn�k kimagyar�zni. Oda kell figyelni�k magukra, mert lebuknak. Neh�z volt ez �gy sz�mukra. Ott van vel�k k�t szerelm�k, akikkel nem tudnak besz�lgetni, nem tudnak sz�rakozni, mert mindkett�nek ugyanaz j�r az esz�ben. Hogy mit tervezek.

Georg hamar �t�rt hozz�m. Gondolta, hogy m�g nem alszom, hisz 8 �rakor m�g nem igaz�n szoktam. Felcsengetett.

-        Ki az?

-        Georg vagyok. Besz�lni szeretn�k veled.

-        Gyere. – nyomtam meg a kapunyit� gombot, majd kinyitottam az ajt�t.

-        Szia. – j�tt be rajta.

-        Szia.

-        Azt hittem, nehezebb dolgom lesz.

-        Csak mond el, mit akarsz, azt�n mehetsz is.

-        Sajn�lom. Irt� nagy fasz voltam. Csak itt �llt�l egy sz�l t�r�lk�z�ben �s furcs�n viselkedt�l. �n nem akartam semmi rosszat, csak d�h�s lettem. Bill a legjobb bar�tom.

-        Azt hittem, �n is az vagyok.

-        Az is vagy.

-        Nem hinn�m.

-        De �gy van. Csak neked mondtam el, mit tervezek Clarrel. Te t�bbet tudsz r�lam, mint �k, mert a bar�tom vagy. �n feld�lt voltam �s te elk�ldt�l. Tot�l egy�rtelm�nek t�nt a helyzet.

-        Georg, �n most ezt a besz�lget�st nem akarom.

-        De csak beengedt�l. Sz�ks�ged van valakire, tudom. Tudom, hogy ki vagy, �s ez r�szben az �n hib�m. De itt vagyok, �s ha sz�ks�ged van valakire, �n itt is maradok. Nem vagy egyed�l. m�g akkor sem, ha Bill a legjobb bar�tom. � hib�zott most.

-        De igen. Egyed�l vagyok. – s�rtam el magam.

-        Sajn�lom. – mondta �s mag�hoz �lelt.

P�r perc m�lva le�lt�nk a kanap�mra.

-        Jobban vagy?

-        Igen. K�szi.

-        Sajn�lom, ami t�rt�nt. �n nem akartam rosszat.

-        Tudom. De ne besz�lj�nk most err�l. Ink�bb mond el, mi van Clarrel �s veled. Sajn�lom, hogy olyan m�don k�z�ltem veled a titk�t.

-        Felh�vott valamelyik nap. Holnap elmegyek hozz�, hogy megismerjem Kevint.