106. r�sz. Idek�lt�z�m.

-        Mi itt maradunk neki. – Tom.

-        �s szerintem Viki is hamarosan jobb bel�t�sra t�r. Meg fog enyh�lni, csak id� kell neki. – Gustav.

Elj�tt a Szilveszter este. Az eg�sz napom rossz hangulatban telt, de most est�re m�g ha lehet, rosszabb lett. Nem tudtam nem az egy �vvel ezel�tt t�rt�ntekre gondolni. Felh�vtam d�lut�n Esthert �s legal�bb f�l �r�t besz�lgett�nk. J�l esett. Felemlegett�k a m�ltat, �s j�kat nevett�nk. Kibesz�lt�k magunkb�l a dolgokat. De este anyu arc�ra n�ztem a vacsor�n�l �s tudtam, mekkora f�jdalom van benne. Apuban is, de rajta nem l�tszik. N�ha szeretn�k olyan lenni, mint �. Az �rzelmei nem �lnek ki az arc�ra, csak ha d�h�s. De s�rni eddig csak anyu l�tta. Egyetlen egyszer. Brian temet�se ut�n. � m�shogy dolgozza fel.

Apu m�r bemutatott ismer�seivel vacsor�ztunk. Az �jf�li koccint�s ut�n sms-em �rkezett.

„Boldog �j �vet! Hi�nyzol.”

Ennyi volt. Csak annyit �rtam v�laszul: „Neked is!”

Hazudn�k, ha azt mondan�m, nem hi�nyzik. De ebben m�r j� vagyok. T�k�letesre fejlesztettem a magammal szembeni hazudoz�st.

Az este folyam�n a m�r eml�tett k�z�pkor� �s val�ban j�v�g�s� f�rfival besz�lgettem. Amsterdam legnevesebb lapj�nak f�szerkeszt�je, Alex Klein. Mes�ltem neki r�gi �js�gn�l bet�ltend� kritikusi �ll�somr�l �s arr�l is, milyen cs�fos v�get �rt. Hiszen engem kir�gtak a Tokio Hotellel t�rt�nt „aff�rom” ut�n. Felh�bor�t�nak tartotta, hiszen err�l az �gyr�l � is hallott �s azon a v�lem�nyen volt, hogy ha engem a kritik�im�rt fizettek, akkor k�teless�gem volt megjelentetni a r�luk sz�l� negat�v v�lem�nyemet is.

M�snap a reggelin�l apu nem b�rta sz� n�lk�l.

-        L�ttam, eg�sz j�l meg�rtett�tek magatokat Alexel.

-        Charles.

-        Igen. Szimpatikus.

-        Ennyi? – kezdte anyuk�mat is �rdekelni a dolog.

-        Felaj�nlott egy �ll�st az �js�g�n�l.

-        De te nem fogadtad el, mivel N�metorsz�gban �lsz.

-        Saj�t rovatot kaphatok, amivel �n rendelkezem.

-        Milyen rovat? – apu.

-        Zenei �s film kritika.

-        �s mennyit fizet?

-        Eleget. – b�logattam.

-        Charles, hagyd abba. Ez itt Hollandia. Hogy j�rna ide minden nap?

-        Idek�lt�z�m. – jelentettem ki magabiztosan.

-        Tess�k? – anyu.

-        Elv�llaltam. Tudja, hogy terhes vagyok, azt mondta nem jelent gondot. Az els� p�r h�napban sz�ll�st is biztos�t, am�g nem �llok talpra. Nagyon j� p�nzt aj�nlott �s saj�t rovatom lehet.

-        De otthon saj�t c�ged van. Most indultatok. Mi lesz azzal? A bar�taid mind ott vannak, itt nem ismersz senkit.

-        Ez a legjobb az eg�szben. Itt kezdek �j �letet. Nem kell annyit g�rc�ln�m, de sok p�nzt kapok. Im�dtam �js�gn�l dolgozni, �s j� lenne �jra azzal foglalkozni. A c�get Gustavra �s Kittyre b�zom. Bar�taim pedig itt is lesznek majd. K�nnyen alkalmazkodom.

-        Te m�r mindent eltervezt�l igaz? – mosolygott apu.

-        Eg�sz �jjel ezen j�rt az agyam.

-        �n t�mogatlak sz�vem.

-        K�sz�n�m apu. Anyu?

-        H�t ha t�nyleg ezt szeretn�d �s nem csak menek�l�s, amit majd k�s�bb megb�nsz, akkor �n term�szetesen t�mogatlak.

-        K�sz�n�m.

-        �s mikor kezden�l? – apu.

-        Ak�r a j�v� h�ten. Elint�zem a c�g pap�rjait, �t�rok mindent Gustavra. A lak�somat majd egy ingatlan iroda eladja, a kocsim pedig Niki�.

-        De c�lszer� terhesen �j orsz�gba k�lt�zni? Nincs m�g orvosod sem itt.

-        Majd lesz anyu, ne agg�dj.

Cs�rg�tt a telefonom.

-        Ez Alex. – vettem fel.

-        Dr�g�m, ez a mi l�nyunk. Talpraesett �s magabiztos. Boldogulni fog itt, hidd el.

-        De te nem csak az�rt t�mogatod, hogy t�vol legyen Billt�l?

-        Dehogy. Az csak egy plusz j� az eg�szben. Hagyd �t, feln�tt m�r.

-        Igazad van. Csak f�ltem.

-        �n is, de l�ttad milyen boldog.

-        Igen.

-        Na ennyi el�g is.

M�snap reggel indult vissza a g�p�nk N�metorsz�gba. Az aut�m a rept�r parkol�j�ban v�rt r�nk, �gy hazavittem anyu�kat.

�tk�zben elk�sz�ntem t�l�k. De rengetegszer. Anyu az ajt�ban m�g el is s�rta mag�t. Magamhoz �leltem �ket �s elindultam haza.

Az els� dolgom volt, felh�vni az �gyv�demet �s megt�rgyalni vele a c�g dolgait. Nem repesett az �r�mt�l, hogy ezt mind vas�rnap este �hajtom megbesz�lni vele, de ez�rt fizetek neki nem kev�s �sszeget. Meg�g�rte, hogy h�tf�n egy�tt eb�del�nk, �s m�r k�sz pap�rokkal j�n.

P�nteken utazom, �s h�tf�n m�r kezdek is. Gyorsan zajlanak a dolgok, de ez kell most nekem. A legnehezebb dolog h�tra volt. Amire kell ez az �t nap. Elk�sz�nni. Tudtam, hogy csak Niki�kt�l, Kittyt�l �s Esthert�l fogok elk�sz�nni. A sr�cokt�l nem. Semekkora es�ly�t nem akarom hagyni annak, hogy esetleg r�j�nnek, nem egyed�l utazom… Amit viszont tal�n m�g jobban el akartam ker�lni, hogy az utaz�som Bill f�l�be jusson. Tudom, hogy nem engedne el.

H�tf�n az �gyv�ddel eb�deltem, a megbesz�ltek szerint. Egy k�zeli �tteremben tal�lkoztunk, ahol al��rtam a pap�rokat. Lemondtam benne a c�g r�m es� r�sz�r�l, s�t a belefektetett p�nz�sszegr�l is. A c�g �j nev�hez Gustav beleegyez�se is sz�ks�ges, �gy azt majd � elint�zi, ha elmentem.

Innen az orvosomhoz mentem, ahol egy �r�t t�lt�ttem legal�bb. Ezut�n egyb�l haza. Nem akartam �sszefutni senkivel.

A keddi napomat pakol�ssal t�lt�ttem. Felh�vtam egy sz�ll�t� c�get �s �rdekl�dtem, hogy m�k�dik ez a dolog, hogy �k �tk�lt�ztetnek engem egyik orsz�gb�l a m�sikba. El�gg� k�lts�ges, de nincs m�s v�laszt�som. Neki l�ttam teh�t pakolni. Azt hiszem kicsit t�bb, mint 2 �ve lakom ebben a lak�sban. M�r el�tte is �n�ll� voltam �s egyed�l laktam, de ez az els� saj�t p�nzb�l vett saj�t tulajdon� lak�som. De tudom, hogy Amsterdamban �j lak�s, �j �lm�nyek v�rnak r�m… �s a picire a hasamban.

�gy d�nt�ttem szerd�n �rtes�tem a csajokat, hogy itthon vagyok. Reggel besz�ltem a h�z k�z�s ingatlanos�val, hogy min�l el�bb adjon t�l a lak�son.

Ezut�n h�vtam fel Kittyt.

-        Szia. Te itthon?

-        Igen.

-        �s hogyhogy nem dolgozol? Gustav napok �ta v�rja, hogy mikor nyissatok.

-        Besz�lni szeretn�k veled �s Estherrel.

-        Baj van?

-        Majd megl�tjuk. Sz�val este elmehetn�nk vacsor�zni valahova.

-        J�l van. Tom �tterm�be?

-        Nem. Oda ink�bb ne. Foglalok asztalt valahol, azt�n �rok nektek.

-        Rendben. V�rni fogom.

-        Szia.

-        Szia.

-        Viki volt? – Gustav.

-        Igen. Itthon van.

-        Nem is h�vott. Mikor j�tt haza?

-        Nem tudom. De besz�lni akar velem �s Estherrel.

-        T�rt�nt valami?

-        Nem tudom. Egy�tt vacsor�zunk. De ne sz�lj err�l a t�bbieknek l�gy sz�ves. Nem kell, hogy Bill agg�djon, vagy esetleg felkeresse Vikit, most hogy itthon van.

-        M�ltkor sem siker�lt neki, pedig mindketten Magdeburgban voltak.

-        De h�t addigra Viki elutazott. Na mindegy, felh�vom Esthert, sz�lok neki.

Agg�dtam, hogy fogj�k fogadni. Tudom, hogy nem tetszik nekik az �tlet, de el kell fogadniuk.

7-re foglaltam asztalt egy k�zeli meghitt kis �tteremben. A l�nyok m�r mindketten ott voltak mire oda�rtem.

-        Szia! – Esther.

-        Szia! Hogy vagy? – Kitty.

-        Sziasztok. – pusziltam meg mindkett�t �s le�ltem. – J�l vagyok.