108. r�sz. Lilyann Klein.

Billnek nem volt t�bb szava Estherhez, �gy letette a telefont, �s kez�be vette az asztalon hever� levelet.

„Nem tudom, melyik�t�k olvassa majd el�sz�r. Tudom, ez �gy nem az igazi, de az�rt szeretn�k elk�sz�nni. Georg, sajn�lom, hogy hazudtam �s sajn�lom, hogy nem tal�lkoztunk, de nem tudtam volna elk�sz�nni t�led. Tom, vigy�zz Estherre �s nagyon sz�pen k�rlek, Billre is. Gustav, t�ged hagytalak igaz�n cserben. Tudnod kell, hogy elmentem az �gyv�d�nkh�z �s a c�g�nk r�m es� r�sz�t �t�rattam a nevedre. Az eg�sz a ti�d, egy fill�rt sem k�rek bel�le. Tudom, hogy Kittyvel ketten tudj�tok vinni, nem kellek �n oda.

Nem �r�kre megyek �s nem vil�gg�. Amint kicsit helyre j�nnek a dolgaim, �rtes�telek titeket. A telefonomon nem fogtok el�rni, mert a simk�rty�m itt hagytam.

K�sz�n�m csajok a meg�rt�st �s a seg�ts�get. M�r csak arra k�rlek benneteket, mondj�tok meg Billnek, hogy elmentem. De nem b�rtam volna el� �llni �s elb�cs�zni. Nem engedett volna el. �n pedig lehet, hogy maradtam volna…

Szeretlek titeket, j�k legyetek, majd jelentkezem!!!

Cs�k, Vikitek”

Bill idegesen gy�rte �ssze a levelet. Le�lt a kanap� hely�re �s kez�be temette arc�t.

Hamarosan az eg�sz kis banda megjelent a lak�somon.

-        �csi. J�l vagy? – guggolt le mell� Tom.

-        El se k�sz�nt. �s ti tudt�tok. – n�zett csal�dottan a l�nyokra.

-        Megk�rt, hogy ne mondjuk el senkinek. – Kitty.

-        Olvass�tok el. Mindenkit nagyon szeret, csak �pp t�lem nem akar�dzott elk�sz�nni, mert akkor lett volna r� es�ly, hogy itt tudom marasztalni. Mi ez? Most akkor szeret csak arra v�rt, hogy k�zdjek �rte? Vagy esze �g�ban sem volt maradni, de valamit r�lam is �rnia kellett?

-        �t�rta a nevemre a c�get. – Gustav. – Azt szeretn�, ha ketten vinn�nk tov�bb. – n�zett Kittyre.

-        Hogy tehette ezt? Ennyit jelentettem neki? – k�rdezte Bill �s Scotty p�r�z�t megfogva elviharzott.

-        T�nyleg, l�nyok. Mi van? Mi�rt ment el �s meddig marad? Hova ment egy�ltal�n? – Georg.

-        Hollandi�ban felaj�nlottak neki egy nagyon j� �ll�st. M�r h�tf�n kezd.

-        Mi�ta tudj�tok?

-        Szerda este �ta. Egy�tt szilveszterezett valami pasival, aki rengeteg p�nzt, saj�t rovatot �s lak�st aj�nlott neki.

-        �ssze is j�tt vele? – Tom.

-        Nem baba. Dehogy. Hisz…

-        Esther. – sz�lt r� Kitty.

-        Hisz mi? – Tom.

-        Mit titkoltok? – Gustav.

-        Semmit, de Viki megk�rt, hogy Bill semmik�pp se tudja meg, hova ment pontosan. – Esther.

-        De mire j� ez az eg�sz? – Georg. – Ha ennyire szereti �t, akkor nem menek�lnie, hanem ink�bb b�k�lnie k�ne. Csak egy cs�k t�rt�nt, ez ekkora b�n? Elmegy egy m�sik orsz�gba sz� n�lk�l �s mindent itt hagy m�g a c�get is? Ez baroms�g! Most nagyot csal�dtam benne. – fejezte ki v�lem�ny�t Georg is, �s fak�pn�l hagyta a n�gyest.

Gustav egyb�l h�vta az �gyv�d�nket �s mindent megbesz�lt vele. Tom gyanakv� tekintettel n�zte a k�t l�nyt, akiknek ett�l a perct�l kezdve hazudniuk �s titkol�zniuk kell.

A rep�l�utam szomor� volt. T�nyleg ez volt a helyes? Makacs vagyok �s ragaszkodom a d�nt�seimhez m�g akkor is, ha r�j�v�k, hogy tal�n nem t�k�letes. Nem akartam Billre gondolni. Vajon, mit sz�l, mikor megtudja, elmentem? Megpr�b�l majd felkeresni, vagy m�r nem is �rdeklem annyira? A sr�cok vajon megs�rt�dtek, csal�dottak? A l�nyok meddig b�rj�k a falaz�st? �s �n? Vagyis MI? Igen. Mostm�r t�nyleg mi. �rzem, hogy odabent van. Nem kell takargatnom, nem kell titkol�znom �s bujk�lnom sem.

-        Meg�rkezt�nk. – suttogtam a hasam ir�ny�ba, mikor lesz�llt a g�p�nk.

Valami�rt a mag�ny ezt hozta ki bel�lem. Minden fontosabb dolgot megosztottam a magzatommal is. �gy �reztem, ha nem is tudunk kommunik�lni, akarom, hogy �rezze, egyenrang� velem �s joga van tudni, mi t�rt�nik idekint.

A rept�ren Alex v�rt r�m szem�lyesen. Elvette a csomagjaimat �s elvitt a lak�somba. Sz�p nagy lak�s volt. Egy, a foly�ra n�z� emeletes h�z fels� k�t emelete lett az eny�m. Ez volt Alex r�gi lak�sa, de mi�ta nagyobba k�lt�z�tt kiadja. Hatalmas beltere volt, gal�ri�val m�g t�bb helyet biztos�tva. A fels� szint falain hatalmas ablakok engedt�k a lak�st m�g f�nyesebb� tenni a nap �ltal. Alex szerint kett�nknek ez t�k�letes lesz, de ak�r 3 szem�lyre is az lenne.

Azt�n p�r hasznos inf�t osztott meg velem. P�r helyi szok�s, amit illik betartani, k�zelben l�v� boltok fellelhet�s�ge. Azt mondta, h�tf� reggel 10-re k�ld �rtem egy aut�t, ami bevisz az �js�g�hoz.

Ezut�n elb�cs�zott �s magamra hagyott. A n�lam l�v� holmikat kipakoltam a b�r�nd�mb�l, kicsit berendezkedtem, azt�n elindultam  v�s�rolni.

A l�pcs�h�zban egy fiatal l�nnyal tal�lkoztam.

-        Szia. – k�sz�nt r�m.

-        Szia.

-        Te vagy az �j lak� N�metorsz�gb�l?

-        Igen. Ma �rkeztem.

-        Lilyann Klein vagyok. – ny�jtott kezet.

-        Viktoria Nolting. Te n�met vagy?

-        �desany�m n�met. 2 �ve lakom itt. �gyhogy b�rmi k�rd�sed van, fordulj hozz�m nyugodtan.

-        H�t most keresek valami boltot, ahol bev�s�rolhatok a konyh�mba.

-        Ha van egy 10 perced, elk�s�rlek.

-        Az j� lenne, k�szi.

Bement�nk a lak�s�ba, am�g � �t�lt�z�tt �n k�rben�ztem. Rengeteg fot� volt r�la a falakon, nagyon sz�p l�ny volt. Tipikus szinglilak�s.

-        Te modell vagy?

-        Igen. �s f�nyk�p�sz is, de m�g csak f�l �ve.

-        Sz�p k�pek.

-        K�szi, ezek a kedvenceim.

Elk�s�rt v�s�rolni azut�n be�lt�nk egy k�v�z�ba �s megismerkedt�nk.

Lilyann 23 �ves, 19 �ves kora �ta modellkedik. Ma �rkezett haza P�rizsb�l, egy fot�z�sr�l. Kider�lt, hogy � Alex l�nya. A sz�lei elv�ltak, mikor m�g nagyon pici volt �s � anyuk�j�val �lt Hannoverben. 3 �ve megismerkedett �desapj�val �s ide is k�lt�z�tt a v�rosba. �n is mes�ltem neki magamr�l p�r fontosabb dolgot, egyel�re eltitkolva, mi el�l menek�ltem ide.

K�s�bb hazament�nk, �n pedig otthonosabb� tettem a konyh�mat �s felt�lt�ttem a h�t�t is.

Lilyann meg�g�rte, hogy szombaton meg is mutat p�r fontos helyet a v�rosban. Ez most nagyon j�l j�tt. Gyorsan tal�ltam megfelel� embert, aki velem lehet, n�ha ha mag�nyos vagyok. Igaz m�g csak p�r �r�ja ismerem, de �gy �rzem, j�ban lesz�nk.

A h�l�szob�m nagyon �tletesen volt megoldva. Egy kis k�rl�pcs� vezetett fel a gal�ri�ra, ahol egy hatalmas francia �gy, egy szekr�ny �s egy kis asztalka volt. Hogy m�gis egy k�l�n kis lakr�sz legyen bel�le, a nappalira n�z� oldala sz�nes �veggel alkotott falat.

Kor�n le is fek�dtem aludni. Furcsa volt. Tal�n a f�radts�g tette, tal�n az, hogy m�r els� nap otthon �reztem magam, de egyb�l elaludtam.

Reggeli te�mat kortyolgattam az ablakban �lve, mikor kopogtak.

-        J� reggelt. – �llt ott Lilyann egy b�gre tejjel a kez�ben. – Gondoltam iszunk egy k�v�t. Hoztam tejet.

-        H�t �n nem k�v�zom. De ha hozol k�v�t is, sz�vesen csin�lok neked. – mosolyogtam.

-        T�nyleg, bab�t v�rsz. Ok�, egy perc �s j�v�k.

�gy is volt. Felj�tt, k�sz�tettem neki egy nagy b�gre tejes k�v�t, azt�n ki�lt�nk egy�tt az ablakban elhelyezett, kip�rn�zott �l�alkalmatoss�gra.

-        Milyen volt az els� �jszaka?

-        Nagyon j�l aludtam. Sz�p ez a lak�s, otthon �rzem magam benne.

-        Igen. Alexnek j� �zl�se van.

-        M�g mindig furcsa, hogy nem apunak h�vod.

-        Nekem �gy term�szetes.

-        �rthet�.

-        Bocs, hogy �gy r�d rontottam, csak ut�lok egyed�l k�v�zni. Tudod, itt a fiatal n�k �s f�rfiak a reggeleket a k�zeli k�v�z�kban kezdik. De �n nem vagyok t�l bar�tkoz�s, �s nem szeretem, ha m�r kor�n reggel r�m nyomul valami pasi, mikor az els� �letment� k�v�mat kortyolgatom.

-        Meg�rtem. �n sem vagyok az a kimondott bar�tkoz� t�pus. Nem nagyon szoktam lesz�l�tani embereket. �s �r�l�k, hogy r�m rontott�l.

-        Gondoltam, ez az els� reggeled, biztos j�l esne a t�rsas�g. Eml�kszem, mikor idek�lt�ztem, nagyon egyed�l �reztem magam.