117. r�sz. 25.

Ha nem tettem volna le, meg lett volna az es�ly, hogy kiborulok.

A k�nyvespolcomhoz indultam, amit a k�dba vihetek magammal. Nem b�rtam r�n�zni egy Simone �ltal idehozott k�nyvre se. Fel is ideges�tett, hogy az eg�sz szoba ezzel van tele, �gy fogtam �ket, egy zacsk�ba pakoltam �s kitettem a szob�m el�. Ezut�n ink�bb az mp3 lej�tsz�mat v�lasztottam �s �gy fek�dtem a habok k�z�. Itt azt�n tudok laz�tani. Minden rendben, a meleg �tj�rja a testem, a m�zes mandul�s habf�rd� illata b�d�t�. Ez t�lt fel engem reggelente.

Pozit�vabb gondolatokkal m�sztam ki a k�db�l k�zel egy �ra m�lva. Ma vagyok 25 �ves, nem lehetek depis a sz�linapomon.

Felvettem a legszebb p�ntos rucimat, egy hozz� sz�nben passzol� top�nt, napszem�veg, t�ska �s m�r indultam is el otthonr�l. V�s�rolgattam, megeb�deltem valahol, fagyiztam egy j�tsz�t�r melletti kis padon. Ezt el�g sokszor csin�ltam az ut�bbi id�ben. N�ztem a gyerekeket. Im�dtam ezt csin�lni. Volt olyan kisgyerek, aki szaladt a mamihoz egy kis horzsol�ssal a k�ny�k�n, volt, aki a homokoz�ban �lve hullajtott krokodilk�nnyeket, mert a m�sik elvette a lap�tj�t. Akadt olyan kis cs�pps�g, aki amint sikeresen felm�szott a m�sz�ka legmagasabb pontj�ra sik�tozni kezdett �s a sz�lei m�r villogtatt�k is vakujukat. Persze l�ttam hisztis elk�nyeztetett kis �rd�g�ket �s �rulkod�s kis kamug�peket is. De istenem, ezek gyerekek mind.

A n�v�rem telefonh�v�sa zavarta meg ezt a kis idillt.

-        Tess�k? – vettem fel.

-        Boldog sz�linapot hugi!! - ki�ltott bele.

-        K�sz�n�m. Mi �js�g?

-        Van valami buli ma est�re?

-        Ha arra a bulira gondolsz, amikor a hasam �ltal m�s lehet�s�get nem l�tva a h�tamon fekszem a kanap�n egy nagy adag sajtsz�szos chipsszel, a kezem mell� be van k�sz�tve a t�vir�ny�t�t�l kezdve a h�tvakar�n �t minden, ugyanis a l�bamat sem �rem el, b�g�k minden idi�ta szappanoper�n, amit rendszerint meg se n�zn�k. Sz�val, ha erre a bulira gondolsz, az meg lesz tartva, �s sz�vesen l�tlak.

-        Valaki ki van bukva.

-        Cseppet. �lland�an egyed�l vagyok. Azokat a k�nyveket b�jom, amikt�l a hideg futkos a h�tamon. R�ad�sul Simone volt sz�ves �s k�ld�tt egy kazett�t, amin az � sz�l�se van. Szerinte meg k�ne n�znem, hogy felk�sz�ljek. Ennek tetej�ben ma m�r mindenki valamilyen m�don felk�sz�nt�tt, de senki nem �r r�m, r�ad�sul Bill eg�sz h�tv�g�re elment �s annyit mondott, vigy�zzak a picire. Tudod mit? Am�g nem h�vt�l, eg�sz j� kedvem volt. Most mit r�h�gsz?

-        Ugyan ilyen voltam, mint te. Tuti ez�rt is maradt Vivi apa n�lk�l. – nevetett tov�bb. – Tudod mit? Gyere �t este hozz�nk. Vivi az apj�n�l van a h�tv�g�re. Csapunk egy �jszak�ba ny�l� forr�csokibulit.

-        Nem tudom, nem nagyon van kedvem. – k�rettem magam.

-        Ne hisztizz m�r! �tj�ssz �s k�sz. F�z�k vacsit �s egye fene, m�g s�tit is kapsz.

-        J�l van.

-        Helyes. 7-re itt legy�l.

-        Ott leszek.

-        Na szia.

-        Szia.

Niki feldobott. T�nyleg jobb kedvem lett, �gyhogy megettem a fagyimat �s hazamentem. Felpr�b�lgattam az �j ruh�imat, �s �br�ndozva n�ztem azokat, amiket arra az id�re vettem, mikorra visszanyerem n�iesebb alakomat.

Egy �r�t m�g torn�ztam a dvd-re, amit a Simone �ltal aj�nlott tan�csad�t�l kaptam a m�lt h�ten.

Gyors zuhi, beb�jtam az �j rucimba �s elindultam.

-        Szia! – nyitott ajt�t egy id�tlen sz�linapi sapiban.

-        Ez m�g Vivi�r�l maradt?

-        Nem. K�l�n neked vettem. – mondta �s a kezembe nyomott egy saj�tot.

Le�lt�nk a konyhaasztalhoz, mag�nak t�lt�tt egy pezsg�t, nekem pedig j�pofa m�don egy meggyes k�ly�kpezsg�t k�n�lt.

-        Rem�lem jobb kedved lett.

-        Fogjuk r�.

-        Na j�. Nem b�rom tov�bb, hozom az aj�nd�kod. – pattant fel az asztalt�l �s bement a h�l�szob�j�ba.

Egy perc m�lva zajokat hallottam �s egy er�s f�nyforr�st k�zeledni az eb�dl� fel� vezet� foly�s�n.

Megl�ttam a n�v�remet egy hatalmas tort�val a kez�ben. M�g�tte sorra a t�bbiek. Kitty, Gustav, Esther, Tom, Clar �s Georg. Egyszerre �nekelt�k, hogy Boldog Sz�linapot…

K�nnybe l�badt a szemem. Georg l�pett el�sz�r el�m �s egyb�l a nyak�ba borultam.

-        Gy�ny�r�m, te nagyon terhes vagy. – mosolygott.

-        Annyira hi�nyozt�l. – pusziltam meg.

-        Te is nekem. – felelte �s let�r�lte a k�nnycseppeket az arcomr�l.

Ezut�n sorra a sz�vetkez� banda egyes�vel j�tt oda hozz�m egy-egy aj�nd�kot a kezembe nyomva. Nagy �lel�sek, sok puszi �s mikor megl�ttam, hogy a sornak v�ge, kicsit let�rtem. Bill nem volt k�z�tt�k.

De nem akartam let�rts�gemet kimutatni. �gy �jra mosolyt csaltam az arcomra �s megk�sz�ntem.

-        �rul�k vagytok mind. Azt hittem, nem is �rdekellek titeket.

-        Ne viccelj! – Kitty.

-        Egy hete k�sz�l�nk. – Esther.

-        Bizony, �s hoztam kaj�t. – Tom.

-        K�sz�n�m.

-        Na l�ssunk neki enni. – Niki.

Egy�tt megvacsor�ztunk, azt�n felv�gtuk a tort�t �s a fel�t be is kebelezt�k. Niki tett fel zen�t �s t�nyleg eg�sz kellemes lett a hangulat. Georgal ki�lt�nk az erk�lyre besz�lgetni.

-        Annyira r�g l�ttalak m�r. – mondtam.

-        Ne haragudj, hogy nem j�ttem hamarabb, de gondoltam a sz�linapodon �gyis megl�togatlak majd.

-        Haragudt�l r�m nagyon?

-        Bevallom, igen. Tudtad, hogy elmegyek �s k�zben azt is, hogy aznap te is lel�psz. Sajn�ltam, hogy nem k�sz�nt�l el.

-        �n is.

-        De f�tylat r�. Itt vagyunk, te gy�ny�r� vagy �s nemsok�ra anya leszel. S�r� h�napok vannak m�g�tted.

-        H�t igen. �s el�ttem is van m�g nem kev�s.

-        Csak nem f�lelmet hallok a hangodon?

-        Te is f�ln�l a helyemben. De ezt most hagyjuk. Mes�lj, milyen az �let Ausztri�ban?

-        Nagyon j�. Kevin, Clar fia eg�sz megkedvelt. Az elej�n persze hadakozott ellenem, de mostanra j�ban lett�nk. Clar sz�lei is cs�pnek �s kaptam egy oszt�lyt egy gimiben.

-        Gimiben?

-        Igen. �nek�r�kat tartok, persze csak zenet�rt�netet oktatok, �s emellett mag�n�r�kat adok ugyan�gy, mint itthon.

-        Ennek �r�l�k. Boldognak t�nsz.

-        Mert az is vagyok. T�nyleg Clar az igazi. Az a tervem, hogy Kar�csonykor megk�rem a kez�t.

-        Komolyan?

-        Igen.

-        Gratul�lok. – �leltem �t.

-        K�sz�n�m. Egy�bk�nt mikorra v�rj�tok a bab�t?

-        Augusztus v�g�re.

-        Az m�r mindj�rt itt van.

-        Nekem �veknek t�nik.

-        Nem viseled j�l?

-        J�l viseln�m, ha nem lenn�k mag�nyos. Sokat vagyok egyed�l, s�t szinte mindig. Mikor hazaj�ttem, att�l f�ltem, ha �lland�an egy�tt leszek Billel, nagyon kellemetlen lesz a szitu. Ehhez k�pest, alig l�tom. Reggelente megissza a k�v�j�t �s lel�p. Mikor van egy szabad est�lye, nagy ritk�n, akkor besz�lget�nk, de �n m�r nem �rdeklem. �n vagyok a test, aki kihordja az � gyermek�t. Ennyi. L�tod, most sincs itt. A sz�linapomon.

-        Nehezen l�p t�l azon, ami t�rt�nt. Tudod milyen. Hossz� volt ez az egy �v, sok minden t�rt�nt k�ztetek. �s mint hallom bej�tt neki a divattervez�s v�gre �s sokat dolgozik.

-        Sokat. �s igaz�b�l engem az is zavar, hogy �n nem dolgozom. Otthon �l�k, t�v�zek, torn�zok, pr�b�lom magamra er�ltetni Simone sz�l�si vide�j�t, s�t�lgatok, azt�n alszom. Persze szor�tanak r�m id�t, nem is v�rom el, hogy non-stop legyen velem valaki.

-        Neked ink�bb Bill hi�nyzik.

-        Igen. Azt hiszem igen. �s �gy �rzem, depresszi�s leszek. Vagy m�r az is vagyok.