.

45. r�sz. Boldog Kar�csonyt!

M�snap Viki �tj�tt hozz�tok.

-        Na, akkor most m�r van id�d mes�lni. – kezdte, ahogy bel�pett a szob�dba.

-        Mit mes�ljek? Minden rendben van. Megbesz�lt�k a f�lre�rt�seket �s hogy mi�rt hanyagoltak. Azt�n megismertem Gustav bar�tn�j�t, meg annak a n�v�r�t. Aki fel is pofozott, miut�n kicsit helyreraktam az eg�j�t. Azt�n Tommal eg�sz �jszaka besz�lgett�nk �s egy�tt is aludtunk a kanap�n. Ja �s Billel is rendezt�k a dolgokat. Bar�tok vagyunk, �s nem hagyjuk, hogy egyszer� �rzelmek belekavarjanak ebbe. H�t r�viden, t�m�ren ennyi t�rt�nt.

-        Huh, na. Felpofozott?

-        Aham, de m�g ahhoz is nyomi volt, hogy rendesen eltal�lja az arcomat. Nem �rdemes vele foglalkozni. Csak rossz �rz�sem van kett�j�k miatt. Lesz m�g konfliktus k�zt�nk, �gy �rzem.

-        �s Tom? Hogyhogy egy�tt aludtatok?

-        Szomjas voltam, � meg csin�lt limon�d�t. Megn�zt�k egy film v�g�t, azt�n besz�lgetni kezdt�nk. Azt mondta, meg akar ismerni. Hajnalodott, mikor valahogy elaludtunk.

-        Milyen romantikus.

-        Jaj, hagyj�l m�r! Csak v�gre r�j�tt, hogy nem csak egy luk vagyok. �s most bar�tkozik velem. Ennyi. Aranyos volt.

-        �s mi lesz janu�rban?

-        M�g Nick h�v ez �gyben, de janu�r elej�n Olaszorsz�gban forgatunk egy �j klippet.

-        Az klassz!

-        Bizony, �n is nagyon �r�l�k. De figyelj, nekem t�k kiment a fejemb�l, hogy holnap ut�n kar�csony. Semmit nem vettem m�g senkinek.

-        �n m�r r�g.

-        El kell j�nn�d velem. Elmondod sz�pen, hogy mit szeretn�l. Azt�n seg�tesz valamit anyu�knak venni. A sr�coknak r��rek k�s�bb megvenni, majd �gyis csak janu�rban tudom odaadni.

-        Menj�nk a pl�z�ba?

-        M�g sz�p! Hova m�shova?

Elmentetek, Vikinek vett�l p�r �j fels�t, mert azt k�rt. Anyuk�dnak egy aj�nd�kcsomagot vett�l, mindenf�le bon-bon, k�v�, tea, dezodor, pezsg� meg bor volt benne. Apudnak pedig egy j� k�nyvet �s a dolgoz�szob�j�ba egy b�rfotelt. Miut�n ennek a sz�ll�t�s�t is elint�zted. Be�ltetek inni egy te�t.

-        N�zd meg ezt az sms-t. – adtad oda neki a telefonod. Elolvasta �s id�tlen vigyor �lt ki az arc�ra.

-        Mit v�laszolt�l?

-        Semmit. Nem tudtam, mit �rhatn�k erre. Rem�lem nem s�rt�d�tt meg.

-        Szerintem ez a sr�c m�g mindig oda van �rted.

-        Jaj, dehogy. Hallottad mit mondott r�lam az interj�ban. �s r�ad�sul m�g ez az �j csaj is. F�lre�rted. Csak bar�tkozik �s kedves akart lenni.

-        Ha te mondod.

-        Igen. �n mondom.

-        Ok�. �s mi a terv Szilveszterre?

-        M�g semmi. El is felejtettem. Te mit fogsz csin�lni?

-        Tomin�l lesz egy h�zibuli. Lesz�nk egy j� p�ran. Elj�hetn�l.

-        Tal�n. Megl�tjuk. De j� �tlet.

-        Akkor �n hazamegyek, anyu m�r tuti v�r.

-        �n is megyek. Ma apu f�z�tt, k�v�ncsi vagyok!

Hazamentetek.

Elj�tt 24-e. A napot egy�tt t�lt�tt�tek apuddal, feld�sz�tett�tek a f�tokat, s�t�tt�l s�tit, � pedig takar�tgatott. D�lut�n mentetek �t anyud�khoz, mert �gy besz�lt�tek meg, ott fogtok �nnepelni. Megint n�gyen, mint azel�tt. Nagyon j�l telt az este. Finomakat ettetek �s a hangulat is j� volt. Odaadt�tok az aj�nd�kokat. Vikit�l egy aut�s szettet kapt�l, korm�ny �s v�lt� takar�t, �l�shuzatot. Nagyon sz�p volt. Anyud�k s�felszerel�st �s s�ruh�t vettek neked, ezzel adva tudtodra, hogy beleegyeznek az eg�sz hetes kiruccan�sodba. K�s� este �rtetek haza �s mivel eszedbe jutott m�r d�lut�n, hogy nincs n�lad telefon, �gy az els� utad a szob�dba vezetett. J�l gondoltad, t�bbsz�r is h�vtak. Bill, Gustav, Georg �s Tom telefonsz�mai a nem fogadott h�v�sok k�z�tt voltak. Bill �rt egy �zit is, amiben Boldog Kar�csonyt k�v�nt. Georg hasonl�k�pp tett. �gy Gustavot h�vtad fel els�k�nt.

-        Szia, nagyl�ny! Mi a helyzet?

-        Boldog Kar�csonyt szeretn�k k�v�nni.

-        �n is neked.

-        K�pzeld, egy eg�sz hetet s�elhet�nk majd. Anyu�k beleegyeztek.

-        Az nagyon j�!

-        Ugye, m�r nagyon v�rom.

-        �n is.

-        Na most le is teszem, m�g a t�bbieket is felh�vom.

-        Egy�tt vagyunk mind a n�gyen. A csal�di �nnepl�s ut�n mindig egy�tt t�ltj�k az est�t.

-        De j� nektek.

-        Kihangos�talak, v�rj. Sr�cok, gyertek! …(neved), az.

-        Sziasztok!

-        Szia! – sz�ltak bele mindh�rman.

-        H�vtalak! – Bill.

-        �n is. – mondta Tom �s Georg egyszerre.

-        Itthon maradt a telefonom. Bocsi. Most �rtem csak haza. Boldog Kar�csonyt fi�k! Nagyon hi�nyzotok m�r most.

-        Te is! Hamarosan tal�lkozunk. – Bill.

-        Na, j�k legyetek, �s nem ler�szegedni n�lk�lem. – mondtad nevetve. Azt�n elk�sz�ntetek �s letett�tek a telefont.

-        J� hallani, hogy boldog �s m�r t�ll�pett a v�l�son is. – Georg.

-        Nagy sz�ks�ge van r�nk. Olyan m�rges vagyok magamra, hogy Detti miatt m�g csak fel sem h�vtam, mikor kellett volna. – Gustav.

-        T�nyleg. Detti is j�n s�elni? – Tom.

-        Igen. �gy n�z ki Angi sem marad itthon.

-        Nem tartom j� �tletnek. – Bill.

-        Ja, durva volt, hogy meg�t�tte …(neved)-et. Nem hiszem, hogy egy eg�sz h�tig �sszez�rva seg�tene ezen. – Tom.

-        Figyeljetek, Detti meg�g�rte, hogy nem lesz g�z. M�ltkor nagyon �sszekaptunk ezen. Azt akarta, v�lasszak k�zte �s …(neved) k�zt. Felvil�gos�tottam, hogy ez egy baroms�g. Azt�n v�g�l a szav�t adta, hogy j�l fognak viselkedni �s megpr�b�lnak m�shogy �llni hozz�.

-        Rem�lem tudod, hogy mi egy�rtelm�en …(neved) mell� �llunk, ha megszegik az �g�ret�ket. – Georg.

-        Persze, de b�zom Dettiben.

-        Ok�, z�rjuk is le a t�m�t. – Bill.

-        K�szi. – Gustav.

Teltek a napok. Valamelyik este fek�dt�l az �gyadban �s el�vetted a r�g nem l�tott levelet, amit h�napokkal ezel�tt kezdt�l �rni Tomnak. M�g nem v�gezt�l vele. �gy d�nt�tt�l, most befejezed.

„ Amit pedig levelem v�g�re szeretn�k �rni, az az, amit most �rzek. V�ge. Lez�rtam magamban azt, ami k�zt�nk volt. Lemondtam r�lad �s tov�bbl�pek. Sz�linapomon tudod mit k�v�ntam? Hogy tal�ljam meg az igazit. Egy ideig azt hittem, te vagy az. De r� kellett j�nn�m, hogy csak ezt szerettem volna. Nem te vagy sz�momra az igazi. F�jdalmat okozt�l, megb�ntott�l �s megal�zt�l rengeteg ember el�tt. Tal�n �r�kk� szeretni foglak �s ezek a s�relmek elhalv�nyulnak, de nem v�ltoztat az m�r semmin majd.

Ezt a levelet, akkor kezdtem �rni, mikor hazaj�ttem el�sz�r t�led. Azt akartam tudd, hogy mit �rzek. Eltelt az�ta p�r h�nap, �s most kijelentem Tom Kaulitz, hogy m�r nem kellesz. Rem�lem te is tal�lsz majd valakit, aki boldogg� tesz �s rem�lem �n is. Addig is bar�ti cs�komat k�ld�m �s ezzel z�rom le ezt a kis vallom�st.

…(neved)”

Beraktad egy bor�t�kba �s v�gre lez�rtad. Cs�rg�tt a telefonod. Egy �jabb sms.

„Az�rt �rok neked, mert sajnos id�n m�r nem tal�lkozunk. �s akartam, hogy tudd, azt k�v�nom, hogy a k�vetkez� �ved ezerszer boldogabb legyen majd. Sz�vesen seg�tek… cs�k, Tom.”

Nem tudtad, megint, hogy mit �rhatn�l erre vissza. �gy csak annyit �rt�l: „K�sz�n�m sz�pen, �n is hasonl�kat k�v�nok neked. �s Boldog �j Esztend�t! „