.

96. r�sz. Egym�son az �t k�z.

Le�lt�l enni egy m�sik asztalhoz, amihez p�r perc m�lva csatlakozott a n�gy fi� �s Detti. Melissa Tom asztal�n�l foglalt helyet. Mark a sz�l�kkel t�rsalgott a sv�dasztaln�l.

-        Tom nincs t�l j� kedv�ben. – jegyezted meg k�t falat k�z�tt.

-        Hogy �rted? – Bill.

-        Elk�ld�tt. Azt mondta, olyan gondja van, amin �n nem seg�thetek.

A fi�k �sszen�ztek, �s mind a n�gyen nagyon j�l tudt�k, mi nyomja Tom lelk�t.

-        Ja, ez csak a koncert ut�ni depije. – tal�lta fel mag�t Georg. – Nem igaz, Bill?

-        Ja de! N�h�ny koncert ut�n egy p�r �r�t ilyen befordul�san szokott t�lteni. – folytatta t�k�letesen bar�tja f�llent�s�t.

-        �gy �rzi, nem teljes�tett �gy, ahogy akart. – sz�llt be Gustav is a megfelel� �sszhang �rdek�ben.

Detti csak egy halv�ny mosollyal b�logatott. Ezek a fi�k, mintha egym�s gondolataiba l�tn�nak, �gy hazudnak egym�s mondatait folytatva.

-        �rtem. Pedig nagyon j� volt. – t�r�dt�l bele.

-        Sz�vem, mi megy�nk haza. – l�pett az asztalotokhoz Detti anyuk�ja.

-        J�l van anyu. �s k�sz�nj�k! – �lelte meg anyuj�t.

-        Sajn�lom, hogy most mondom, de csak most van r� alkalom. Holnap van l�togat�s az int�zetben.

-        Semmi baj, anya. Tudom.

-        Te is j�ssz fiam?

-        Szerintem igen. – csatlakozott Mark is a besz�lget�sbe.

-        J�l van. Akkor mi megy�nk, tov�bbi j� sz�rakoz�st �s m�g egyszer, gratul�lok nektek!

Az �sszes sz�l� lel�pett. Tom �s Melissa is �t�ltek az asztalotokhoz. Egy�tt az eg�sz banda. Hab�r hi�nyoltad innen m�g Sandiet, de majd legk�zelebb elcs�b�tod magaddal, ha t�rik, ha szakad. Tomnak l�tsz�lag valamivel jobb kedve volt.

-        Angihoz mentek? – Bill.

-        Igen, holnap van l�togat�si id� az int�zetben. Egy h�napban csak k�tszer lehet menni hozz�. – Detti.

-        Hogy van? – k�rdezted, �s ez most t�nyleg �rdekelt.

Nem bocs�tott�l meg neki, de a h�ga a legjobb bar�tn�d �s a b�tyja pedig az �j p�rod. Nem ker�lheted el a t�m�t, �s nem lehetsz �nz�.

-        J�l, k�szi. Vagyis jobban. Sok�ig ott kell m�g lennie, �s nagyon �r�l, mikor megl�togatjuk.

-        Hab�r, �n most megyek el�sz�r. – Mark.

-        Ki az az Angi? – �rdekl�d�tt Melissa, hiszen � semmit nem tudott err�l az eg�sz hist�ri�r�l.

-        Hagyjuk, Mel. – sz�lt r� kedvesen Tom.

-        Nem baj, Tom. Angi Detti �s Mark testv�re. – te.

-        �s mi�rt van int�zetben?

Erre mind �sszen�ztetek, hogy mi lenne a megfelel� megfogalmaz�s erre. Egy olyan kell, ami r�viden, t�m�ren, m�gis pontosan le�rja a t�rt�nteket.

-        Majd �n. – Bill. – Szerelmes volt Tomba, de � akkor …(neved)-el volt. Ez�t Angi meg akarta �lni …(neved)-et, �gy hogy bez�rta egy kis b�d�ba az erd� k�zep�n.

-        J�zusom! – csod�lkozott Melissa. – Ilyen az �letben is t�rt�nik, nem csak a filmeken?

-        Nekem elhiheted, hogy a val�s�g m�g rosszabb, mint a t�v�ben. – mondtad mosolyogva.

-        Bocs, nem akartam tapintatlan lenni. – menteget�z�tt Melissa.

-        Ugyan, dehogy. Gondolom, hogy meglep� ilyen t�rt�netet hallani.

-        �s hogy ker�lt�l ki onnan?

Ez a k�rd�s, most el�sz�r fordult meg a fejedben. Tomra n�zt�l, � pedig r�d. Szomor� volt a tekintete, nem esett j�l neki, visszagondolni arra, mikor megtal�lt. Te r�tetted a kez�re a kezedet, a szem�be n�zt�l. – Tom, megmentette az �letemet. – mondtad ki mosolyogva. �s t�nyleg, � mentette meg az �leted. Ez most fogalmaz�dott meg �gy el�sz�r benned. Tom visszamosolygott, a kez�t teny�rrel f�lfel� ford�totta �s megmarkolta a kezedet. N�ztetek egym�s szem�be, mit sem t�r�dve a t�bbiekkel.

-        Ez komoly? – Melissa.

-        Igen. – mondt�tok egyszerre halkan.

-        Hogy tal�ltad meg? – �rdekl�d�tt mostm�r Mark is.

Tekintetetek m�g el sem mozdult egy pillanatra sem, �s a kezeitek is egym�sba kulcsolva hevertek az asztalon.

-        Elindultam, �s �reztem, hogy hol van. Valahogy tudtam, mikor m�r k�zel j�rtam, hogy itt kell lennie valahol. Csak azt tudtam, hogy meg kell tal�lnom �s tal�n ez seg�tett.

Lassan �rezted, hogy kisz�rad a szemed, nem az�rt, mert m�g nem pislogt�l. Ezt most hallottad el�sz�r. Az � szemsz�g�b�l. Hogy � mit �rezhetett, mikor keresett a nagy semmiben. A szemeidet melegs�g �nt�tte el. Pislogt�l egyet, amivel egy k�nnycsepp g�rd�lt le az arcodon. Mikor r�n�zt�l �jra Tomra, l�ttad, hogy az � szemei is erre k�sz�lnek. Ezt l�tva Bill, Gustav �s Georg a kezeiket a kezeitekre tett�k. Egy kupacban, egym�son az �t k�z. R�juk n�zt�l, �k mosolyogtak r�tok.

-        J�l vagy? – Bill.

-        Igen. – mosolyogt�l vissza.

-        Minden rendben. – ker�lt ki v�g�l Tom is gy�ztesen a k�nnyeivel v�vott harcb�l.

-        Olyanok vagytok, mint �t tes�. – �llap�totta meg Melissa.

-        Bizony! – mondt�tok b�szk�n egyszerre.

A hangulat ism�t j� lett. J� szok�s�t tartva, Georg egy t�lca teli poh�r pezsg�vel t�rt vissza egy p�r perces elt�n�s ut�n.

-        Szerintem koccintsunk. – adott mindenki kez�be egy-egy poharat.

-        �n nem ihatok. M�g haza kell vezetnem. – mondtad kicsit let�rve.

-        Mi�rt nem alszol n�lam? – aj�nlotta fel Mark.

-        �s Melissa? – k�rdezt�l vissza.

-        Tom�kn�l alszom. Eleve �gy volt.

-        H�t j�. De innen m�g a h�zadhoz kell vezetnem.

-        Nekem is, de csak egy poh�rral iszunk.

-        Nagyon akarod ezt a n�lad alv�st. – adt�l egy puszit az arc�ra.

-        Nyugi kisl�ny. A vend�gszob�ban alhatsz, ha szeretn�l. – nevetett.

-        Rendben. – mondtad �s megcs�koltad.

�gy m�r v�gre mind a jegyes p�rra emelhett�tek poharaitokat. Ez tetszett. Most ahogy vagytok. Mindenki egy�tt �s j� kedv�en. Probl�ma nincs, hab�r ott rejlik m�g k�t emberben valami, aminek ki tudja mi lesz a v�ge. De most �gy j� minden, ahogy van.

�gy besz�lt�tek meg, hogy te hazaviszed Billt, Tomot �s Meliss�t, Mark pedig Gustavot, Dettit �s Georgot. Azt�n Mark h�z�n�l tal�lkoztok ti ketten.

Tom �s Melissa elb�cs�ztak t�led �s be is mentek a h�zba.

-        Megv�rom veled Markot.

-        K�szi.

-        J�l siker�lt ez az este. – �llap�totta meg Bill.

-        Szerintem is. Fantasztikus volt a koncertetek. Rem�lem t�bbre is lesz bel�p�m.

-        Ez term�szetes.

-        Csak egy k�r�sem lenne…

-        Ne r�ncig�ljalak fel a sz�npadra. – folytatta a mondatodat.

-        Ha megk�rhetlek.

-        Akartam, hogy onnan l�sd, amit �n l�tok. Meg akartam mutatni neked azt az �rz�st. Ott �llni a sz�npadon �s l�tni azt a sok l�nyt. Az arcukon l�tni, hogy boldogabb� teszem a napjukat, vagy tal�n az �let�ket is. Ez olyan �rz�s nekem, mint neked a naplemente a m�l�n�l. Ezt akartam megosztani veled.

-        K�sz�n�m. – �tkulcsoltad a kezed a derek�n �s a mellkas�ra d�nt�tted a fejed. � a v�lladon �ttette a kezeit �s adott egy puszit a fejed tetej�re.

-        Minden rendben? – k�rdezte halkabban.

-        Minden. Nagyon szeretlek.

-        �n is t�ged.

-        Sziasztok. – k�sz�nt �rdekes hangnemben Mark. Nem vett�tek �szre, hogy begurult a felj�r�ra. Kisz�llt a kocsib�l �s k�zelebb l�pett hozz�tok. Ti elengedt�tek egym�st.

-        Holnap felh�vlak �s megbesz�lj�k az oktat�sod. – mondtad Billnek egy puszi k�s�ret�ben.

-        Rendben. Itthon leszek, ha gondolod, majd gyere �t.

-        Megl�tjuk.

-        Hell�, haver. – k�sz�nt el Markt�l is �s bement a h�zba Tom�k ut�n.

-        Ez mi volt? – szegezte neked a k�rd�st egyb�l Mark.

-        Mi?

-        Ez az �sszeb�j�s, szeretlek kijelent�ssel.