.

106. r�sz. Tom kiborul.

Reggel a telefonod cs�rg�s�re kelt�l. Az asztalodra d�lve aludt�l el a monitor el�tt. Felkaptad a telefonod �s kiment�l a szob�b�l, hogy ne keltsd fel Vikit.

-        Igen?

-        Szia Bill vagyok. Besz�ln�nk k�ne.

-        Valami baj van?

-        Majd elmondom, �t tudsz j�nni?

-        Nagy a baj?

-        H�t el�gg�.

-        Na j�, felkapok valamit �s megyek.

-        Mennyi id�?

-        H�t, ha nyomom neki 45 perc �s ott vagyok.

-        Ok�, gyere.

Ami a kezed �gy�be akadt, felkaptad magadra. �rt�l egy cetlit Vikinek, hogy ne agg�djon, �s m�r ment�l is.

-        Mi van? – l�pt�l be a h�zukba, mikor Bill ajt�t nyitott.

Az eg�sz banda ott volt, Friedrichel kieg�sz�lve a nappaliban. Georg h�rom �js�got nyomott a kezedbe.

-        Szerintem olvasd el.

Az els� �js�g c�mlapj�n �pp Tom t�mad a f�nyk�p�sz sr�cra. A szalagc�m a k�vetkez�: „ Ok n�lk�l t�madtak r�m!”

A m�sik �js�gon �pp Tommal �sszeb�jva t�ncoltok, a keze a fenekeden. „ R�szegen buliztak a tinik”

A harmadik bor�t�n h�rmasban, szendvics alakzatban lejtetek bar�tinak nem igaz�n mondhat� t�ncot. „ A k�t git�ros egy l�nyt vitt haza”

-        Basszus! – mondtad, mikor mindh�rmat alaposan szem�gyre vetted.

-        �s azt m�g nem is olvastad, ami bel�l van. – Georg.

„Egy limuzin sof�r bar�tomt�l kaptam a f�lest, hogy a Tokio Hotel tagjai nagy bulira k�sz�l�dnek a v�rosban. K�vettem �ket eg�sz este. Egy �tteremben kezdt�k az est�t, ahonnan 1 �ra k�r�l j�ttek ki 4 l�ny t�rsas�g�ban, j�zannak nem mondhat� �llapotban. – itt k�pek szolg�ltak bizony�t�kul – K�s�bb a csapat lesz�k�lt h�rom tagra. A k�t git�ros, Georg �s Tom egy l�nnyal kieg�sz�lve, akit m�r j�l ismerhet�nk. Vele forgatt�k a legut�bbi k�t klipj�ket. Egy �jszakai sz�rakoz�helyre vitett�k magukat taxival. Bementem ut�nuk, hisz ez volt a dolgom. El�g sok k�pet siker�lt k�sz�tenem r�luk, m�g �szre nem vettek. Sz� szerint let�madtak. Sz�v�lt�sba keveredt�nk, majd a fiatalabbik, Tom, meg�t�tt. Az �t�s�t�l megsz�d�lve a padl�ra estem, �s ekkor Georg kit�pte a kezemb�l a f�nyk�pez�g�pemet �s elszaladtak. Miut�n �sszeszedett az egyik biztons�gi �r, kimentem ut�nuk de m�r h�lt hely�ket tal�ltam. A f�ld�n leltem r� az igen dr�ga k�sz�l�kemre. Nem csak megal�ztak, testi s�rt�s �ldozata is lettem, �s anyagi k�rom is keletkezett. Nem tudom m�g, hogy teszek-e feljelent�st az �gyben, de egy nyilv�nos bocs�natk�r�st az�rt elv�rn�k.”

Ez �llt az els� cikkben. A m�sik kett�t egy�ltal�n nem volt kedved elolvasni ezek ut�n.

-        De h�t az a barom s�rtegetett! R�ad�sul szem�lyis�gi jogomb�l ad�d�an, nem kell elt�rn�m, hogy f�nyk�peket k�sz�tsen r�lam a beleegyez�sem n�lk�l. – mondtad felh�borodva. – M�g � gondolkodik, hogy feljelentsen?

-        A helyzet az, hogy a ti elmond�sotok �ll szemben az � k�zzel foghat� f�nyk�peivel. – t�j�koztatott a t�nyekr�l Friedrich. – Jogilag egy�rtelm�, hogy alapja lenne a feljelent�s�nek. Val�sz�n�leg meg�szn�tok egy nagyobb k�rt�r�t�s ellen�ben a dolgot, de ami az egy�ttes t�mogat�it, szponzorait, befektet�it illeti, m�r nem ilyen egyszer� a helyzet. A sr�coknak az lenne a dolguk, hogy t�vol tartj�k magukat az effajta balh�kt�l. Ront a h�rnev�k�n.

-        Erre nem is gondoltam.

-        Mi sem. – Georg.

-        �s mit lehet tenni?

-        A nyilv�nos bocs�natk�r�s t�nik a legjobb ki�tnak. – Friedrich.

-        De Tom nem hajland�. – folytatta Gustav.

-        Na ez�rt h�vtalak. – Bill. – Besz�lj vele.

-        �n hajland� vagyok bocs�natot k�rni egy sajt�t�j�koztat� keret�ben. Friedrich �s a menedzsment�nk t�bbi tagja megszervezi, s�t fel is �p�tik az eg�sz besz�lget�st. – Georg.

-        De Tom a maga makacs m�dj�n be van s�rt�dve, �s esze �g�ban sincs beleegyezni.

-        Gondolj�tok, hogy r�m hallgat?

-        Ez lenne az utols� es�ly. Anyu pr�b�lt besz�lni vele, de nem a legjobb taktik�t v�lasztotta. Kiab�lt vele, �s Tom m�g jobban megs�rt�d�tt.

-        Azt mondta elege van az eg�sz egy�ttesb�l. Abba akarja hagyni. – Gustav.

-        Hol van?

-        A szob�j�ban.

-        Na, sr�cok �n megyek, besz�lek a szponzorokkal. Mentem, ami menthet�. Ti pedig h�vjatok, ha �fels�ge hajland� bel�tni a hib�j�t. – �llt fel Friedrich �s m�r t�vozott is.

Te felment�l Tomhoz.

-        Szia. – nyitott�l be. – Bej�hetek?

-        Persze, gyere. – mondta az �gy�n fekve �s kivette a f�l�b�l a f�lhallgat�j�t.

Le�lt�l mell�.

-        Gondolom a bep�nikolt kis csapat t�ged k�rt meg, hogy t�r�ts a j� �tra. – mondta g�nyosan.

-        Tom, ne legy�l ilyen. Gondolj bele, hogy milyen k�vetkezm�nyei lehetnek ennek. Mib�l �ll ki�llni �s bocs�natot k�rni? Ott leszek veled. Ha �n �s Georg meg b�rjuk tenni, akkor te is.

-        Mit vesz�thet�nk?

-        T�mogat�st. Megvonhatj�k t�letek a szponzorok a bel�tek fektetett p�nzt p�ld�ul. Rajong�kat. Ki tudja, h�nyan p�rtoln�nak el emiatt a band�t�l. Szerinted a tinik sz�lei nem tiltan�k el a kisl�nyukat t�letek? Csak gondolj bele, �r-e ennyit az eg�sz.

-        Nem el�g az a rak�s p�nz, amit majd fizet�nk neki? Kis g�r�ny. Jobban helyben kellett volna hagynunk.

-        Most mi bajod van igaz�b�l? Csak p�r k�pet k�sz�tett. Engem m�r �gyis ismernek, sz�pen elmondjuk, hogy semmi nincs k�zt�nk �s ennyi.

-        Elegem van ebb�l az eg�szb�l. Mindig �gy ugr�lni, ahogy m�s f�ty�l. Figyelni minden l�p�semre, nehogy valaki kompromitt�l� fot�t k�sz�tsen r�lam. Unom ezt az eg�szet, �rted? – most el�sz�r fordult meg a fej�ben, hogy feladja, �s ezt l�ttad is rajta. – Egyszer�en kiborultam. Ki �rti v�gre meg, hogy mi is emberek vagyunk? Mi�rt nem mehetek el bulizni �s atom r�szegre inni magam veled �gy, hogy ne kelljen att�l tartanom, h�ny l�ny fog ki�br�ndulni bel�lem?

-        Ezt v�llaltad, mikor belekezdtetek ebbe az eg�szbe.

-        De akkor az�rt zen�lt�nk, mert ahhoz volt kedv�nk. Most meg mindenki megmondja, mikor, hol �s kinek git�rozhatok. Megszabj�k kivel mutatkozhatok az utc�n, �s elv�rj�k, hogy nyilv�nosan bocs�natot k�rjek egy gerinctelen kis zugfirk�szt�l.

K�ts�gbe volt esve, �s ilyennek m�g nem l�ttad. Megr�m�lt�l ett�l az �rzelem kit�r�st�l, �s nehezen j�tt�l r�, mivel tudn�d megnyugtatni.

-        Aludj r� egyet. Ne d�ntsd el ilyen ideg�llapotban az eg�sz banda j�v�j�t. Nem csak te vagy a Tokio Hotel tagja, Tom. Ott van m�g rajtad k�v�l h�rom ember, akik sz�m�tanak r�d. Ott van m�g t�bb milli� ember, akiknek sz�nesebb� teszitek m�r azzal a napjukat, hogy leadj�k egy klipeteket a t�v�ben.

-        Tudod, egy id� ut�n, m�r olyan, mintha egy kalitk�ba lenn�nk �sszez�rva. Tudom, hogy a fi�k is ezt �rzik m�r n�ha. El�bb ut�bb egyik�nkn�l �gyis betelik majd a poh�r. A l�nyok, meg kin�vik ezt a korszakukat.

-        Gondolj arra, hogy mi �szt�n�z, mikor a git�rodon j�tszol t�bb ezer ember el�tt.

Tom itt egy kicsit elgondolkodott.

-        A k�z�ns�g arca. Ahogy istenk�nt n�znek fel r�nk, pedig mi csak egyszer� sr�cok vagyunk.

-        �s mi tartotta eddig �ssze az egy�ttest?

-        Tal�n az, hogy mi n�gyen egy csal�d vagyunk egym�snak.

-        Na ugye. Nem dobhatod el ezt magadt�l, csak mert p�r cikk jelent meg r�lunk. M�skor is jelentek meg r�latok ilyesmik, �s m�g sokszor fognak.

-        Az a seggfej s�rtegetett t�ged.

-        �des vagy, de meg tudom v�deni magam.

-        Sajn�lom, hogy �gy kiborultam. – mondta p�r perc sz�net ut�n, lenyugodva.

-        Akkor meg�g�red, hogy kifizetj�k ezt a senkih�zit, �s eln�z�st k�r�nk t�le?

-        J�, de nem leszek kedves hozz�.

-        Ezt szeretem benned. – mosolyogt�l r� �s adt�l egy puszit az arc�ra.

-        Tudod, ha te…- megfogta a kezed �s kezdte volna mondand�j�t, mikor Melissa rontott be a szob�ba.

Le�lt az �gyra �s �t�lelte Tomot.

-        Kicsim, j�ttem, amint megtudtam, hogy baj van. – puszilgatta.

-        �n akkor megyek. Most m�r nincs sz�ks�g r�m. – �llt�l fel mell�l�k.

-        K�szi, hogy itt volt�l, am�g �n nem tudtam. – h�l�lkodott Melissa.

-        Ez term�szetes. – m�g egy utols� pillant�st vetett�l Tom m�g mindig hatalmasra t�gult szemeire. Csak n�zett r�d �s l�ttad, hogy fontosat akart mondani. T�rte, ahogy Melissa szinte agyonnyomja az �lel�s�vel, majd egy b�cs� mosollyal kiment�l a szob�b�l.