.

114. rész. Ez a csaj flúgos.

Közel két óra múlva Georg keresett meg téged.

-        Na végre, nagylány! Nem tudtam már, merre vagy.

-        Itt voltam végig. Peterrel iszogattunk.

-        Jössz? Hazakísérem Sandiet.

-        Én még maradok.

-        Biztos? Visszajöjjek?

-        Nem szükséges. El vagyok.

-        Tetszik a srác, mi?

-        Nagyon. Nemsoká végez, megvárom.

-        Rendben. Itt leszek egy hotelben. Már nem megyek haza. Bármi van, hívj nyugodtan.

-        Köszi, nagyfiú. – megpusziltátok egymást és elment.

Egy óra múlva az új udvarlód is végzett.

-        Akkor, ahogy megígértem, hazakísérlek.

-        Köszi.

Elindultatok a kollégium felé. Szimpatikus volt a srác. Nagyon jóképű, 20 éves és nagyon kedves is. Levett a lábadról teljesen.

-        Feljössz egy italra? – kérdezted a kolesz előtt.

-        Nagyon szívesen.

Felmentetek, leültetted a kanapéra és töltöttél két italt.

-        Felveszek valami itthonibb ruhát és jövök vissza.

-        Előbb kérhetnék valamit?

-        Ugyan mit?

-        Ezt. – mondta és megcsókolt.

-        Nahát, még jól is csókol. – gondoltad magadban, miközben átadtad magad az első csók adta heves érzelmeknek.

Tom jött ki Melissa szobájából közben. Miután felalélt a ledöbbenésből elindult a konyha felé.

-        Helló. – mondta, de oda sem nézett.

-        Szia. – köszöntél és mentél a dolgodra a szobádba.

Tom egy pohár vízzel a kezében ült le Peter mellé.

-        Figyelj haver, tényleg tetszik a csaj?

-        Igen. Nagyon.

-        Tudod férfi kötelességem elmondani valamit.

-        Mond.

-        Tudod ez a csaj flúgos. Minden nap hazahoz valakit. Nekem elhiheted, itt lakom.

-        Flúgos?

-        A szó legszorosabb értelmében. Papíron flúgos. Valami skizofrénia vagy mi van vele. Ma le akar feküdni veled, reggel meg majd ordibál, hogy mit keresel az ágyában. A tegnapi srácra rendőrt hívott. Képzelheted milyen balhé volt.

-        Ez komoly?

-        Miért hazudnék? Felőlem feküdj le vele, csak szóltam, mint férfi a férfinak, hogy ez nem a legjobb ötlet.

-        Kösz, haver. Én már itt sem vagyok. – Tom kezébe nyomta az italát és már csukódott is mögötte az ajtó.

Pár perc múlva te is kijöttél.

-        Peter? – néztél kérdően Tomra.

-        Azt mondta el kellett mennie, majd hív.

-        Nem is adtam meg a számom.

-        Akkor ez a srác átvert.

-        De mi értelme volt? A pasik nem szex után szoktak lelépni?

-        Én nem szoktam, honnan tudjam.

-        Persze!

-        Jó, talán előfordult már párszor. – vigyorgott édesen.

-        Pedig tetszett nekem. Na mindegy. Nem ő az egyetlen lúzer a világon, aki szóbaáll velem.

-        Ne viccelj! Pont azért lúzer, mert kihagyta élete legjobb élményét.

-        Na, akkor idd meg velem az italt, ha már kitöltöttem. Gyere ki a teraszra.

-        Oké, csak felveszek valami melegebbet. – mutatott magára.

Csak egy póló és egy boxer volt rajta. Beosont Melissa szobájába, felvette a nadrágját és csatlakozott hozzád a teraszon.

-        Georg?

-        Itt alszik nem messze, egy hotelben.

-        Mi van vele meg Sandievel?

-        Nagyon jól kijönnek. Georg megvigasztalta, mert Ben szakított vele. Szerintem lesz itt valami.

-        Az jó lenne. Georgnak elég rég nem volt még egy kósza numerája sem.

-        Hát ez gyönyörű kifejezés.

-        Bocs. Mi így hívjuk egymás közt az egyéjszakás kapcsolatokat.

-        Értem. És mikor volt utoljára ilyen kósza numerád?

-        Egy úriember erről nem beszél. És te mikor voltál utoljára valakivel?

-        Úgy tudom, egy úriember erről nem kérdez.

-        Imádom, hogy mindig visszaélsz azzal, amit mondok.

-        Hát én már csak ilyen vagyok.

-        És én így szeretlek, ahogy vagy. – mondta ezt, komolyra fordítva a szót.

-        Ez kölcsönös.

-        Ti meg mit csináltok itt? Nem tudtam, ki beszélget a teraszon. – Sandie.

-        Bocs, hangosak voltunk? – Tom.

-        Nem, dehogy. Amúgy sem tudtam aludni.

-        Csatlakozol? – te.

-        Ha nem zavarok.

-        Dehogy.

-        Én úgyis megyek aludni. Fáradt vagyok. – adta át helyét Tom.

-        Tom. – szóltál utána.

-        Igen? – kérdezett vissza, mintha várna valamire.

-        Jóéjt!

-        Neked is.

-        Na, ebből Peter sem és Tom sem ivott egy kortyot sem. Úgyhogy rád vár. – adtad oda a poharat Sandienek.

-        Köszi.

-        Na mesélj. Mi van most Bennel?

-        Mint kiderült hónapok óta csal. Mostanáig bírta a titkolózást és felhívott, hogy szakítson.

-        Szegénykém, és hogy vagy?

-        Jól. Tudod a te Georg barátod felnyitotta picit a szemem. Elmondtam neki, hogy miért nem találkoztam vele egy ideig. Erre azt mondta, ha tényleg tartottam attól, hogy megtetszik ő nekem, akkor nem is szerettem már igazán Bent. És tudod, ez valahogy így van. Csak mind a tíz körmömmel kapaszkodtam a kapcsolatunkhoz, mert több mint 4 évet voltunk együtt. De a végén talán már csak megszokásból voltunk együtt. Ismerem őt, és nem csalt volna meg, ha szeret. Nem haragszom már annyira rá, hisz én ugyanazt teszem, mint ő.

-        Csak te gondolatban. Azért az egész más.

-        Igen. Gondolatban már vagy 100-szor voltam Georgal. – mosoly.

-        Tudod, úgy érzem Georg ezt most komolyan gondolja. Mióta megtetszettél neki, egy lányt se szedett fel. Sőt össz-vissz 2 lány telefonszámát kérte el ezidő alatt, de egyiket sem hívta fel. Ez nála nagy dolog.

-        Gondolod, hogy komolyan tetszem neki?

-        Tudom.

-        Elhívott randira. Azt mondta, nem sürget, de ha már jobban vagyok, randizhatnék vele.

-        És mit mondtál?

-        Hogy majd jelentkezem.

-        Szerintem, várni fog. És kérlek, csak akkor hívd, és csak akkor menj el vele, ha már tényleg biztos vagy a dolgodban. Utálnám, ha megbántanád.

-        Megígérem.

-        Az én randim meg lelépett. Képzeld, azt mondta Tomnak, hogy majd hív. De még a számom sem adtam meg neki. Nem tudom, mi ütött belé.

-        Mindenesetre furcsa.

-        Hát igen. Na de most már lefekszem. Már csak kettőt kell aludnom és hazajön Bill. Addig mit csinálok, azt még nem tudom. – elköszöntél és lefeküdtél aludni.

Sandie is lefeküdt, de ő még nem tudott aludni. Csak forgolódott az ágyban és Georgon járt az esze. Nem szalaszthatja el. Nem bizony. Túl lesz Benen, de ahhoz szüksége van egy új, egy friss dologra. Ez miért ne lehetne Georg, ha már annyira tetszenek egymásnak. Elővette a mobilját és írt neki egy üzenetet.

„Biztos alszol már. Csak annyit akartam kérdezni, hogy mikor áll a randimeghívás? Szívesen csatlakoznék!  Puszi.”

Szinte azonnal jött a válasz.

„Nem tudtam aludni, de mostmár fogok. Holnap este egy vacsi? Hogy sikerült, ilyen gyorsan dönteni?

„A te nagylányod beszélt a fejemmel. Erről jut eszembe, van valami, ami érdekelhet Tommal kapcsolatban. Majd holnap elmondom.”

„Felhívhatlak?”

„Igen.”

Már csörgött is.

-        Szia.

-        Na szia. bocs, de nagyon érdekel, mi van Tommal. Megint összevesztek?

-        Annál rosszabb szerintem. …(neved) hazahozta azt a pincérfiút.

-        Neee. Komoly?

-        De várj. Amíg bement a szobájába átöltözni, Tom előadta a srácnak, hogy …(neved) beteg. Skizofrén és minden nap mással bújik ágyba, reggelre meg nem ismer rájuk. Még egy olyat is kitalált, hogy a tegnap esti srácra reggel rendőrt hívott.

Georg csak röhögött, miközben ezt hallotta. – Haveerr!

-        Ez most tényleg vicces?

-        Ez az én haverom. Gátlástalan és önző. Csak hiányzik nekem ez a Tom. Jó hallani, hogy azért még köztünk van.

-        Furcsák vagytok ti mind.

-        Bocs.

-        Ezt most azért csinálta, mert nem tudja elviselni, ha …(neved) mással randizik? Vagy azért mert szereti? De ha szereti, miért Melissával jár? Vagy ha zavarja, hogy randizik, miért alszik itt Melissánál, hogy ezt lássa? És miért nem mondja el …(neved)-nek?

-        Hát drága kishölgy, rátapintottál a lényegre. Persze, hogy szereti, csak ez a barom mindig rosszkor jön rá. Már azt hiszem kétszer futott neki, hogy elmondja, de valahogy sosem jött össze. Ma is el akarta mondani, de a pincérsrác bezavart.

-        Hát ha én annyira el akarok valamit mondani, azt el is mondom, és nem jöhet közbe semmi.

-        Na de álljon azzal elő, mint derült égből a villámcsapás, hogy még mindig szereti? És ha …(neved) már nem szereti? Mert nagyon úgy néz ki. Akkor megint kezdetét veszi az, ami eddig mindig. Nem állnak szóba egymással, ha igen, akkor csak veszekednek. Nem, az senkinek nem jó.

-        Hát az tényleg nem. De az sem célravezető, hogy elrontja a randiját, és ha …(neved) jól érzi magát egy szórakozóhelyen, akkor durcásan ül a sarokban.

-        Persze, de ő már csak Tom.

-        Te is ilyen vagy?

-        Erről még nem nyilatkozom. Majd megismersz.

-        Már alig várom!

-        Tényleg?

-        Igen. Most le is fekszem aludni, és holnap este találkozunk.

-        El sem tudod képzelni, mennyire vártam ezt.

-        Jó éjt Georg.

-        Jó éjt.