.

115. r�sz. A mi film�nk.

Na ez a szombat este nem volt az az igazi szombat este. Tom Meliss�val t�lt�tte az est�t, Georg Sandiet vitte el vacsor�zni. Felh�vtad Gustavot, de � Dettivel ment el valahova. Mag�nyos est�nek n�zt�l el�be, de az ut�bbi id�ben nem vagy az az otthon�l�s, �gy felvett�l valami csini ruh�t �s elindult�l a tegnapi b�rba. H�tha m�g Petert is k�rd�re tudod vonni.

-        H�t te meg hova m�sz? – Melissa.

-        Ahol tegnap voltunk. Itthon hal�lra unom magam.

-        Egyed�l akarsz odamenni? – Tom.

-        Igen. Mi�rt? Van m�s, aki elj�nne velem?

-        Mi�rt nem maradsz itt vel�nk? Megn�z�nk valami filmet? – er�sk�d�tt Tom.

-        Rendes t�led, de maradjatok kettesben. – kacsintott�l r�.

-        K�szi. – Melissa.

-        Nem, t�nyleg. Eleget vagyunk kettesben, te pedig ma egyed�l vagy. Ennyit igaz�n megtehet�nk.

-        Tom. T�nyleg nem sz�ks�ges. Elmegyek �s hidd el, hogy nem leszek sok�ig egyed�l. Legal�bb Petert meginterj�volom, mi�rt l�pett le. Na sziasztok. – mondtad, �s m�r ment�l is ki az ajt�n.

-        Ez meg mi volt? – Melissa.

-        Csak nem akarom, hogy egyed�l j�rk�ljon ilyen helyekre.

-        Ennyi?

-        Igen. Billnek meg�g�rtem, hogy vigy�zok r�, m�g nincs itt. – kamuzta bar�tn�j�nek.

-        Na j�l van. Menj ut�na. De ne maradjatok sok�ig.

-        Te nem j�ssz?

-        Nem. Menj csak, �n elleszek. – j�tszotta meg Melissa a j�fej, laza bar�tn� szerep�t. Pedig bel�l nagyon d�h�s volt, ami�rt a bar�tja veled foglalkozik, ahelyett, hogy vele lenne.

-        K�szi, im�dlak. – Tom fel�llt �s ment ut�nad. – V�rj!

-        Mostan�ban mikor kil�pek a lak�somb�l, �s kettesben hagylak titeket, mindig ut�nam j�ssz.

-        Veled tartok. Melissa szerint is j� �tlet.

-        �s hogy fogok bepasizni, ha ott vagy?

-        Mit csin�lni?

-        Csak viccelek. Meg�g�rem, nem hagyom, hogy valaki felszedjen, mikor ott vagy. Csak Peterrel akarok besz�lni.

-        Minek? Ink�bb menj�nk el valahova m�shova. Csak kellemetlen szituba kevern�d magad.

-        Dehogy. �t hozom kellemetlen szituba.

-        �s ha azt mondja, hogy nem tetszett�l neki, vagy valami ilyesmi? Nem lesz neked ciki, ha ezt el�adja ott sok ember el�tt?

-        Ebben mondjuk van valami.

-        Na ugye. Hagyd azt a barmot. Ha nem kellett�l neki, akkor hagy b�nja �lete v�g�ig.

-        �des vagy.

-        Ugyan.

-        Szerinted Georg �s Sandie m�r megkaj�ltak?

-        Nem tudom mi�rt?

-        Mert ha m�r �gy alakult csatlakozhatn�nak hozz�nk. Csin�lhatn�nk valami klassz n�gyest.

-        Felh�vom Georgot. – m�r h�vta is. – Hell� haver, mizu?---Kir�ly, �s van kedvetek valamit csin�lni?---N�gyesben.---Nem. …(neved)-el n�gyesben.---Semmi csak �gy j�tt �ssze, majd elmondom.---Akkor 20 perc m�lva ott.

-        Na?

-        Most fizetnek. Elmegy�nk az utcab�lba? N�lunk Magdeburgban. Tavaszi utcab�l.

-        Az j�l hangzik.

-        Ugye.

-        �s mivel megy�nk? Az �n kocsimmal?

-        H�t. Akarsz inni?

-        Nem tudom. Most m�g nincs olyan hangulatom, de lehet, hogy k�s�bb lesz.

-        Akkor taxi. H�sz perc m�lva felvessz�k Georg�kat az �tteremn�l.

S�t�lgattatok, azt�n tal�ltatok egy taxit. Be�ltetek �s elmentetek Georg�rt �s Sandie�rt a megbesz�lt �tteremhez, majd ir�ny Magdeburg. A v�ros k�zpontj�ban volt az utcab�l. Eg�sz napos banz�j, de az esti r�sze a leg�lvezhet�bb. Kaja, pia minden mennyis�gben. C�ll�v�lde, dodgem �s hasonl� j�t�kok.

-        Hozok inni. – te. – 4 s�r?

-        Az j�. – Georg �s Tom.

-        Nekem is. – Sandie.

-        ��, te s�r�z�l? – Georg.

-        Igen. N�ha.

-        Egyre jobban kedvellek. – mosolygott Georg.

Hozt�l n�gy f�l literes m�anyagpoh�rba s�rt �s elindultatok n�zel�dni.

-        Eml�kszel Georg, amikor megismert�k egym�st h�rman elj�tt�nk egy ehhez hasonl� helyre? – te.

-        H�, de ber�gtunk. Azt�n Gustavval kellett aludnom.

-        Na, erre �n is eml�kszem. – mogorv�n Tom.

-        Jaj, m�g mindig be vagy s�rt�dve? – te.

-        �n akkor t�nyleg azt hittem, hogy Gustavval iz�ltetek.

-        Mi van? – Sandie.

-        Tom �s …(neved), mondjuk �gy �sszevesztek. Nem ritka dolog. A l�nyeg, hogy � az �n szob�mban aludt, �n meg Gustavval az �v�ben. H�ly�lt�nk, l�nyhangon cukkoltam Gustavot. Ez a barom Tom, meg azt hitte, hogy Gustav �s …(neved) voltak a szob�ban �s lefek�dtek egym�ssal.

-        Hagyjuk, j�? – Tom.

-        Megesnek az ilyen f�lre�rt�sek. – Sandie.

-        Na vir�gsz�l, l�v�k neked valamit. Fogd ezt meg. – adta a kez�be a s�r�t Georg.

Odament az egyik c�ll�v�lde pultj�hoz. H�rom lehet�s�ge volt l�ni. A m�sodikra l�tte le azt a bizonyos hatalmas pl�ss macit, amir�l a l�nyok sokat �lmodoznak �s az �sszes filmben megnyeri a lovag a v�lasztottj�nak.

-        Nos, ez a tied.

-        K�szi. – megpuszilta az arc�t.

-        Hogy az istenbe l�tted azt ki? – Tom.

-        Csak nagyon kell akarni.

-        Aha, na fogd meg ezt nekem l�gy sz�ves. L�v�k neked �n is egyet. – nyomta a kezedbe Tom a pohar�t.

-        Tom, nem sz�ks�ges.

-        Dehogynem. Nehogy m�r Georg lel�je a f�nyerem�nyt! – b�szkes�g�t s�rtve vette kez�be a c�lszersz�mot.

Els�re eltal�lt ugyan egy t�bl�t, de az nem volt nyer�. A m�sodik l�v�snek m�r kicsit idegesebben kezdett neki.

-        Tom, nyugi. Az sem baj, ha semmit nem l�sz. – nyugtattad.

-        Ne nyugizz. L�v�k.

Ez a l�v�se m�g egy t�bl�t sem tal�lt el. Sz�net n�lk�l l�tte is ki a harmadikat. Ti m�r nem mertetek odan�zni. Ha ezzel nem tal�l el semmit, v�ge a j� hangulat� est�nek. �s l�tt. – Tess�k! �n mondtam! Nem l�tezik, hogy csak Georgnak siker�lj�n! – �rvendezett.

Ekkor m�r megmertetek fordulni. Megkaptad h�t te is a meg�rdemelt macidat. Olyan boldog �s el�gedett volt Tom, hogy j� volt r�n�zni.

-        K�sz�n�m. – adt�l egy hatalmas puszit az arc�ra.

-        Nagyon sz�vesen.

-        Na �lj�nk le, igyuk meg. – Sandie.

�gy is tettetek. Le�ltetek a f�be, egy kis k�rt alkotva �s besz�lget�s k�zben megitt�tok a s�reiteket. Ezut�n elmentetek dodgemezni, pr�b�lt�tok p�rban, ti l�nyok, a k�t fi� ellen, azt�n az ideiglenes p�rok Tom �s te, Sandie �s Georg ellen. Azt�n ezt is cser�lt�tek az utols� kombin�ci�ra. A v�g�n k�l�n-k�l�n rohantatok egym�sba n�gy kis aut�val. Mikor m�r ezt megunt�tok visszak�rt�tek a macikat az ideiglenes fel�gyelet al�l, ami jelen esetben a dodgem �zemeltet�je volt �s elmentetek m�g n�gy ital�rt.

-        Ehhez mit sz�ltok? – te, megpillantva egy plak�tot a ma esti programmal.

-        Mihez? – Tom.

-        Szabadt�ri mozi itt nem messze. P�roknak a bel�p�s ingyenes, kapunk pokr�cot �s megn�zz�k a Hal�lsoront.

-        Nem mondod, hogy pont azt adj�k? – Tom.

-        De.

-        Mi az, hogy pont azt? – Sandie.

-        Mindkett�nk kedvenc filmje. Egyszer megn�zt�k m�r egy�tt is. – te.

-        �s megint megakarj�tok?

-        �n benne vagyok. – Tom.

-        �n is. – te.

-        Fel�lem n�zz�k, de szomor� film? – Sandie.

-        Kicsit igen. – f�llentetted, pedig szerinted nagyon is szomor�, f�leg a v�ge. De aki meg�rti a l�nyeg�t, annak egy aranyos t�rt�net.

-        H�t j�. – Georg.

�ts�t�ltatok h�t a szabadt�ri mozihoz.

-        J� est�t. P�ros jegy? – jegyszed�.

Erre mind egym�sra n�ztetek.

-        Igen. – mondt�tok egyszerre.

-        Akkor itt van k�t pokr�c. K�tszem�lyes padok vannak, tess�k nyugodtan helyet foglalni b�rmelyiken. – adta a kezetekbe a pokr�cot �s a k�t-k�t jegyet.

Elvett�tek �s bementetek. Le�ltetek k�t egym�s melletti padra, Sandie term�szetesen Georgal, �gy te pedig Tommal. Georg�k betakar�ztak, �s kicsit k�zelebb h�z�dtak egym�shoz. Ti is beburkolt�tok magatokat a takar�tok al�.

-        K�sz�n�m, hogy elj�tt�l velem ide. – Tom.

-        �r�l�k, hogy elhozt�l ide. – mosolyogt�l.

-        �s most megint megn�zz�k a mi film�nket.

-        Ez a mi film�nk?

-        Az h�t! Vagy szerinted nem?

-        De igen. – adt�l egy puszit az arc�ra �s a fejedet a v�ll�ra d�nt�tted.