152. r�sz. Berezelt?

Hallotta a l�pteket felfel� j�nni a l�pcs�n.

-        Itt vagyok fent. – sz�lt le. – TE??? – n�zett hatalmasat, mikor megl�tta Annt.

-        M�sra sz�m�tott�l szerelmem? – vigyorgott �s bez�rta az ajt�t.

-        Azonnal nyisd ki!

-        Mivel? – k�rdezte, �s a kulcsot ledobta a m�lybe.

Ek�zben ti indul�sra k�szen v�rt�tok a limuzint a h�z el�tt.

-        Minden meg van? – te.

-        Ne idegeskedj. Vagy �tsz�r ment�l m�r vissza. – Viki.

-        Nyugi. Kicsit higgadj le. – Detti.

-        K�nny� mondani. Rossz �rz�sem van.

-        Csak az izgalom miatt. – Bill.

-        �gy van. Nem lesz semmi baj kicsim, megl�tod. – apud.

-        Rem�lem.

-        Fel akarod h�vni Tomot, hogy vele is minden rendben van-e? – Gustav.

-        Nem. K�ldtem neki egy kis meglepit �s csak ott az olt�r el�tt akarom l�tni a reakci�j�t.

-        Meglepit? – Georg.

-        Igen. Van sz�m�ra egy meglepet�sem, amit eltitkoltam eddig. De ma ti is megtudj�tok.

-        Na, itt a limuzin. – Sandie.

Mind besz�lltatok, igaz kett�be, mert sokan voltatok, azt�n indul�s a tengerpart.

Mikor oda�rtetek m�r az �sszes vend�g helyet foglalt a homokban fel�ll�tott olt�rral szemben a sz�keken.

-        Ez gy�ny�r�. – te.

-        Tom sokat szervezkedett, mire �sszehozta �lmai olt�r�t. – Bill.

-        Kitett mag��rt, az biztos. – Georg elismer�en.

-        Azonnal ki kell engedned innen! – kiab�lt Tom Annel.

-        Nem �gy terveztem.

-        Figyelj, �n nem akarlak b�ntani, de k�nytelen leszek.

-        N�zz oda le. – mutatott a t�volba. – Az ott nem az esk�v�d?

Tom kin�zett az �vegen �s csak m�g idegesebb lett. Ott lenne most a helye. T�ged elvenni �s �r�k h�s�get esk�dni.

-        Ann, k�rlek. Tudom, hogy megb�ntottalak �s tudom, hogy szeretsz engem. De el kell engedned. �t szeretem, �s ezen nem tudok v�ltoztatni. J� csaj vagy, �s biztos, hogy r�d is v�r valaki. De az a valaki nem �n vagyok.

-        Te nem tudod, hogy mit �rzek. Megal�zt�l �s kihaszn�lt�l. Csak az�rt kellettem neked, hogy �t f�lt�kenny� tedd. Azt�n otthagyt�l egy sz�l semmiben, mert r�j�tt�l, hogy � kell neked. Ezut�n m�g bocs�natot sem k�rt�l, �s a kis bar�tn�id is mind megal�ztak m�r.

-        Sajn�lom.

-        Dehogy sajn�lod. Csak azt akarod, hogy kiengedjelek.

-        Hidd el, nem v�rom meg m�g kiengedsz. T�nyleg tedd meg �nk�nt, mert nem akarlak b�ntani.

-        Eleget b�ntott�l m�r Tom.

-        Mit akarsz ezzel el�rni?

-        Mit is? L�ssuk csak. A kis menyasszonyod, ha jobban f�kusz�lsz m�r fel al� j�rk�l a gy�ny�r�, makul�tlan feh�r ruh�j�ban �s csak arra v�r, hogy az �ra el�sse a delet. Csak azt nem tudja m�g, hogy te nem leszel ott d�lben. Tal�n majd azt hiszi, megfutamodt�l. Titkon biztos f�lt ett�l �s most beigazol�dik.

-        Ha kijutok innen, �gyis megtudja, hogy nem �nsz�ntamb�l maradtam t�vol.

-        Csakhogy amilyen makacs �s amekkor�t csal�dni fog, �gyis lel�p, �s nem fogja hagyni, hogy megmagyar�zd.

-        Undor�t� vagy! – szor�totta meg k�t karj�t Tom.

-        Nyugodj le.

-        Na j�. – elengedte. – Sz�pen k�rlek, hogy engedj ki innen.

-        Mi�rt nem t�r�d ki az ajt�t, Tom? Tal�n, mert t�nyleg megfutamodt�l?

-        Viccelsz? Hogy t�rn�m �t ezt az ajt�t?

-        Igaz, bocsi. – vigyorgott.

-        Van n�lad m�sik kulcs, ugye? K�l�nben hogy jutn�nk ki innen.

-        Okos fi� vagy te, Tom.

-        Add ide azonnal!

-        M�g nem. Hopp, hallod ezt? D�l van.

Tom el�vette a telefonj�t �s t�rcs�zta a sz�modat.

-        Fen�be, nincs t�rer�!

A vend�gek mind helyet foglaltak �s a fi�k is be�lltak a hely�kre az olt�r mell�.

-        Hol a fen�ben van? – s�gta Bill Georgnak.

-        Nem tudom. Tal�n csak dug�ba keveredett.

-        H�vd fel.

-        Ok�.

-        De …(neved) ne l�ssa!

-        Ki van kapcsolva. – tette el a telefonj�t Georg.

-        Ott vannak anyu�k. – ment oda hozz�juk. – Tom, hol van?

-        Kapott egy levelet �s elment. Azt mondta, j�jj�nk el n�lk�le, itt tal�lkozunk.

-        Nem j�tt meg? – Gordon.

-        Nagyon �gy n�z ki.

P�r perccel d�l ut�n elkezdte j�tszani a zenekar a n�szindul�t. El�sz�r Viki indult el a sorok k�z�tt lassan, majd �t k�vette Sandie �s Detti Lilivel. Mikor l�tt�k, hogy Tom nem �ll az olt�rn�l kicsit megtorpantak, Georg �s Bill pedig b�logattak, hogy m�g v�rni k�ne.

Mikor a l�nyok az olt�rhoz �rtek, te is elindult�l apuddal kart karba �ltve.

Megl�ttad, hogy Tom nem �ll a hely�n Bill pedig idegesen nyomkodja a telefonj�t. Egyb�l tudtad, hogy mi van. Tom berezelt �s lel�pett.

-        Eln�z�st k�r�nk. Egy kis probl�ma t�madt, de aggodalomra semmi ok. Nemsok�ra folytatjuk a szertart�st. – �llt ki Georg a t�meg el�.

Bill megfogta a kezed �s a l�nyokkal egy�tt bementetek az �lt�z�nek sz�nt s�torba.

-        Hol van Tom? – Sandie.

-        Nem tudom. – Bill.

-        H�vt�tok? – Detti.

-        Persze. Ki van kapcsolva. – Georg.

-        �s a sz�leid? – Gustav.

-        Azt mondt�k, hozott a fut�r egy levelet. Tom elolvasta �s elment.

Te csak �llt�l megmerevedve �s potyogtak a k�nnyeid.

-        Milyen levelet? – Georg.

-        �n �rtam neki. – mondtad.

-        Mit �rt�l benne?

-        Hogy terhes vagyok. – s�rtad el magad. – Berezelt, igaz? Lel�pett.

-        Nem. Azt nem tenn� meg. F�leg, ha megtudta, hogy terhes vagy. – Gustav.

-        �r isten! Terhes vagy? – esett le Billnek.

-        Egy gyerekkel, aki apa n�lk�l fog feln�ni.

-        Ne mond ezt. Biztos mindj�rt befut egy j� kifog�ssal. – Georg.

-        �reztem. Mondtam, hogy rossz �rz�sem van. De ti bizonygatt�tok, hogy semmi baj nem lesz. – �lt�l le m�r zokogva egy melletted v�rakoz� sz�kre. – H�nyni fogok. – �llt�l fel �s kiszaladt�l az alkalomra fel�ll�tott mobilv�c�be.

-        Basszus, mi van, ha t�nyleg lel�pett? – Gustav.

-        Dehogy! Nem tenn� meg. – Bill.

-        Ez nem …(neved) telefonja? – kutatott a hang ut�n Viki, majd mikor megtal�lta felvette. – Igen?

-        J� napot, csak azt szeretn�m mondani, hogy most tudtam kihozni a k�ldem�nyt a megadott c�mre Tom Kaulitznak, de senki nem nyit ajt�t.

-        K�ldem�nyt?

-        Tegnap d�lut�n adta fel egy bizonyos …(neved), azzal az utas�t�ssal, hogy 11 �ra k�r�l sz�ll�tsam ki erre a c�mre. (itt bedikt�lta Tom�k c�m�t) Most mit tegyek?

-        Kicsit elk�sett azzal a lev�llel.

-        Eln�z�st. Egy kis kavarod�s volt a m�sik fut�rral. �t is ugyanerre a c�mre k�ldt�k 11-re egy lev�llel, amit m�r kis is sz�ll�tott.

-        Egy m�sik lev�l?

-        Igen h�lgyem, de most mit tegyek?

-        Dobja be a postal�d�ba. – z�rta le a besz�lget�st Viki �s letette a telefont.

-        Na mi van? – Bill.

Viki elmes�lte, mit besz�ltek a fut�rral.

-        Akkor valaki �rt egy m�sik levelet �s Tom az�rt l�pett le valahova. – Georg.

-        Menj�nk oda, olvassuk el. – Gustav.

-        J�. T�nyleg. L�nyok, ti maradjatok itt …(neved)-el. Mi ut�naj�runk ennek. – Bill.

-        �s mi legyen a vend�gekkel? – Sandie.

-        Mondj�tok, hogy Tom dug�ba ker�lt �s hamarosan meg�rkezik. Addig itt vannak a szendvicsek meg az italok. Foglalj�k el magukat. – Bill.

A fi�k egyb�l kocsiba pattantak �s elmentek a h�zba. Meg is tal�lt�k a levelet.

-        De ezt is � �rta. – Gustav.

-        Dehogy! Ezt nem � �rta. El�sz�r is nem az � �r�sa, m�sodszor pedig nyilv�n val�, hogy kamu az eg�sz. – Bill.

-        Akkor nyom�s a vil�g�t�torony �s hozzuk el azt a barmot. – Georg.