3. rész - Turné kezdete
2009.12.29. 18:32
3. rész: Turné kezdete
Másnap beszéltem Vikivel, aki minden második szavába bocsánatot kért. Megértettem őt, hiszen én bele se gondoltam fordított helyzetbe hogy reagálnék. Vikit teljes mértékbe elöntötte a boldogság, azzal a tudattal, hogy megjelenik egy saját regénye. Én még most se mondtam el neki, hogy van egy másik tervem, miszerint ezeket az írásokat látnia kell Billnek, Tomnak, Georgnak és Gustavnak. A barátnőm német nyelvtanszakos iskolába tanul. Neki igazi kis pitim munka volt németre fordítani a sztorikat. Közös megegyezéssel: „Véletlen vagy sors” „Élet az álarc mögött” „Szerelem sokadik látásra” „Meglátni és megmenteni” „Bosszú mégsem olyan édes” és „A nagy ő(k)- avagy egy a kettőben” című irományok kerültek lefordításra! Edit nagyon ügyes volt, kevesebb mint 3 hónap után már a kész, kinyomtatott, német, befűzött történeteket tartottuk a kezünkbe. A borítón nem variáltunk a szalagcím állt rajta alatta pedig, hogy Szabó Viktória! Az első oldal Vikiről szólt, egy rövid önéletrajz és néhány gondolat róla, a személyiségéről és az életéről.
- Srácok mindent bepakoltatok? – kiabálta David idegesen a testőröknek és a fiuknak
- Igen, csak még Bill sminkbőröndje nincs kész – kiabált vissza Saki nyugodt hangnembe
A srácok világ körüli 7 hónapos turnéra indulnak. Vadonatúj albumok a zenei listák élén debütált. Izgatottak voltak, hiszen mindössze pár perc maradt az indulásig. Tom nyugtatásképpen egy cigit szívott hanyagul a turnébusznak dőlve, miközben jobbra-balra ugráló öccsén nevettet. Bill nem tudott nyugodt lenni, biztosra vette, hogy valami még nincs bepakolva, de akárhányszor átpakoltatta a bőröndjeit mindig mindent rendbe talált. Georg már a buszon ülve lapozgatta éppen frissen megjelent Playboy magazint. Gustav anyukáját szorosan átölve állt a hotel előtt. Utolsó ellenőrzések és utolsó búcsú puszik elcsattanása után a Tokio Hotel turnébusza kigördült egyenesen célba véve Hanover-t. A buszon mindenki kényelmesen elhelyezkedett és várták, hogy megérkezzenek első állomásukra. Az út 3 órás volt és mivel még korán volt ezért inkább a semmittevést választották. A megérkezés előtt félórával már Bill a fürdőt elfoglalva tökéletesítette sminkjét és haját.
Megérkezésükkor már fotósok és rajongók hada lepte el a srácokat, akik jókedvűen osztogatták autogramjaikat. Az esti koncert után a legmodernebb hotelbe éjszakáztak. Másnap még két interjún és egy fotózáson vettek részt. Az újra buszba szállásnál David egy kisebb zsák levéllel lepte meg a fiukat.
- Ez meg mi? – kérdezte gyanakvóan Tom Davidet
- Rajongói levelek és mivel legközelebb csak 9 óra utazás után állunk meg úgy gondoltam belenézhetnétek és válaszolhatnátok, hisz megérdemlik.
- Vagyis úgy érzem ez lesz az én feladatom – mondta egyhangúan Bill, mivel a srácok három levél után megunják.
- Jaaaj öcsi, úgy is neked szól majdnem az összes. Ne haragudj, ha nincs kedvem olvasgatni a „Jaaaj de szeretlek Bill baba..” című leveleket – válaszolt Tom nyávogós hangon
- Ez igaz – helyeselt a másik két fiú is.
- Na, ne veszekedjetek. Ezek 90%-ára válaszolni fogtok és ti – itt mutatatott a három tartózkodó fiúkra – ti pedig segítettek Billnek, különben legközelebb dupla ennyit hozok csak nektek. – ezzel letette a zsákot és elhagyta a buszt, aminek az ajtaja bezárult és elindult.
- Ez mikor lett ilyen zsarnok? – kérdezte Tom értetlenül
- Nem Tom, igaza van, segítnünk kell Billnek – okoskodott egy kicsit Gustav
- Fogjatok csak össze mindannyian ellenem – sértődött be
Bill a saját ágyát elfoglalva markolt bele a zsákba és vett elő annyi levelet amennyi a kezébe akadt. Ágya feletti polcról levette kedvenc mappáját, amibe a levél válaszolásához szükséges kellékeket talált és nekiállt olvasgatni. Néhol elmosolyodott, de volt ahol zavarba jött a soroktól. A levelek egytized elolvassa és megválaszolása után úgy döntött elfogyaszt egy kis édességet és egy darabig félreteszi a leveleket. Ahogy kimenni készült lába beleakadt a zsákba és sikeresen felborította azt.
- Basszuuusss – szolt hangosan és nekiállt összeszedni a leveleket mikor kezébe megakadt a legnagyobb és legvastagabb boríték.
Kíváncsisága erősebb volt, mint az édességutáni vágya így az ágyára ülve feltépte a borítékot. Kivette belőle a hat összefűzött történetet. Végigolvasta a címeket és nem tudta mire vélni.
- Bill gyere már le mert valami nem tiszta a következő koncerttel – kiabált fel a háló felé Tom
- Jövök – szolt vissza Bill és gyorsan belepakolt mindent a zsákba, amit egy laza mozdulattal az ágya alá tolt.
|