9. rész: Mindenki különlegesen boldog

Reggel mindenki különleges frissességgel és boldogsággal kelt. Úgy érezték valami változott az a pár lap miatt. Valami olyan, ami valóban eljöhet. Mégpedig a szerelem. Még Tomnak is megfordult a fejébe, de vigyázott a szájára és érzéseire, mert ezt a világ összes kincséért se árulná el senkinek. De viszont valamilyen szinten rájöttek egy igen komoly dologra, egyikkőjüknek sincs senkije. Georg volt az egyetlen, aki egy lánnyal sms-ezett néha, vagy telefonon beszéltek. De félt, hogy nem menne, nem mert belevágni idáig. Ugyanis Viki írása rávilágított egy igen fontos dologra: a szerelemért harcolni kell, nem pedig előle menekülni.

-         Na hogy aludtatok? – kérdezte Bill vigyorogva.

-         Én hajnal 4kor fejeztem be az olvasást. – felelte Tom vigyorogva – de ezek ellenére teljesen kialudtam magam, nagyon jó kis éjszaka volt. –vigyorgott továbbra is sejtelmesen

-         Te álmodba is szexeltél – esett le Gustavnak

-         Nem is akármilyet, reggelre olyan szinten izzadt voltam, ááá szerintem eddigi legjobb szexulási élményem volt.

-         De meg se történt – nevetett Georg

-         Ezaz, de mégis olyan valósághű volt és érzéki, de egyben vad és lázadó.

-         El is élveztél? – kérdezte most már fuldokolva a nevetéstől Georg

-         Neves csak, akkor is jó volt.  – válaszolt vissza Tom miközben a széken hintázott

-         Én se sokat aludtam, inkább álmodoztam – vette át a szót Bill

-         Én pedig rájöttem harcolni fogok Alyssáért. Hiszen a szerelem nem fog az ölünkbe pottyanni.

-         Uram isten, nem ismerek rátok – mondta Gustav. – Tom reggel 8kor vigyorog és hintázik a széken, nem pedig az asztalra dőlve alszik. Bill teljesen készen, kisminkelve belőtt hajjal szintén vigyorogva ül. Georg a nagy szerelemről álmodozik. Komolyan mondom jó rátok nézni.

-         Igazad van, csak te maradtál a régi unalmas Gustav – röhögött Tom, barátján. Végül a szerencséjének köszönhetően a hintázás közben sikeresen felborult. A többiek hatalmas nevetésbe törtek ki. Gustav nem bírta megállni, hogy meg ne jegyezze.

-         Isten nem ver bottal.

-         Ha már ennyire jó hatással van ránk ez az írás, akkor milyen hatással lenne ránk Viki- gondolt bele Bill – szeretném megismerni – jelentette ki határozottan miközben kiegyenesedett a széken.

-         Tesó most ültem újra le, mért akarod, hogy megint leessek?

-         Azért nem mondtam olyan vészeset. Ti nem szeretnétek megismerni?

-         Végülis mért ne? De azért elég kockázatos nem gondolod?

-         Ezért hívnánk határozatlan időre. Ha baj van a csajjal, még első nap elküldjük. Ha nem akkor megismerjük. Mert én nagyon is megszeretném. – kontrázta Bill egyre jobban, hogy a többiek is rábólintsanak – Na??

-         Részemről okés - Georg – Engem nem zavar és én is kíváncsi lennék rá.

-         Felőlem is jöhet, meg amúgy is meg akarom kérdezni miért, nincs Gustavos sztori.

-         Egy feltétellel én is beleegyezek öcsi. Nem zúgsz bele, csak ha eléggé megismerted már.

-         Annyira köszönöm. De komolyan, nekem ez sokat jelent. És úgy érzem jó fej csaj, könnyű lesz vele kiegyezni. – mondta Bill miközben felállt és elindult fel az emeletre

-         Most meg hova mész? –kiabált utána Tom

-         Megyek telefonálni meg beszélek Daviddel.

A délután nagy része pihenéssel telt el a fiuk számára. Csak Bill pörgött. Miközben Daviddel egyeztettek, addig telefonon engem kereset. Vagyis Vikit, de csak az én telefonszámomat találta meg.