16. rész
2010.03.25. 09:25
- Hát te? – csodálkozva néztem rá
- Gondoltam, gyönyörködhetsz bennem pár órát. Szia Norah! – zavartalanul ledőlt a kanapéra, Sütike pedig kíváncsian várta, hogy ezúttal Tom mivel lepi meg
- Szia Tom – Norah összeszűkített szemekkel nézte, ahogy az egyetlen érdek kutyám farkcsóválva ugrik fel a kis labdáért, amit Tom eddig a tenyerében forgatott
- Rossz irányba neveled a kutyám – csóváltam meg a fejem
- Ugyan, csak megszeretettem magam vele – rántotta meg a vállát
- És mivan az új lemezzel? – Norah cinikusan felhúzta a szemöldökét, elvigyorodott, majd rám nézett
- Alakul. Októberben piacra dobjuk. – unottan kapcsolgatta a tv-t
Felsóhajtottam, majd fintorogva eltoltam a mekis zacskót.
- Majd kérek belőle egy példányt – Norah aranyosan mosolygott Tomra
Az elmúlt pár hónapban kialakult közöttük egy egyre jobban erősödő barátság.
- Mindenféleképpen – bólintott elkalandozva
- Tom, otthon is tudsz Pimp my ride-ot nézni – reménytelenül néztem a kanapémon elterülő fekete pacákra
- Itt jobb – mondta gépiesen
- Na nekem mennem kell – Norah fájdalmasan felsóhajtott
- Eddig még nem volt semmilyen sürgős dolgod – durcásan néztem felé
- Most jutott eszembe, hogy szakdolgozatot kell írnom – csalódottan megrázta a fejét, miközben felkapta a táskáját
- Ezért még kapsz – suttogtam a fülébe, majd elmosolyodtam – Holnap beszélünk!
- Ne vigyelek haza? – fordult meg Tom
- Nem köszi, fogok taxit – hanyagul intett, majd egy gyors puszit nyomott az arcomra, csalódottan Sütikére nézett és már ki is lépett az ajtón
- És meddig tervezted a villanyszámlám növelését? – böktem a tv-re, majd Tom mellé vetődtem
- Ameddig jól esik – ásított nagyot
- Be fogsz aludni – állapítottam meg
Magam sem tudom miért kerestem az indokokat, hogy Tom elmenjen. Viszont tudtam, hogy amint kilépne az ajtón… máris hiányozna.
- Dehogyis – rázta meg a fejét, majd finoman letolta Sütit a mellkasáról és rám nézett
- Jaj ne – menekülőre fogtam volna, de elkapta a kezem, óvatosan a kanapéra döntött, majd felém hajolt
- Jaj de – édesen elmosolyodott, miközben rám nehezedett
- Tom, éhes vagyok!
Gonosz vigyor suhant át arcán, kihúzta magát és a testére mutatott.
- Csak szeretnéd – böktem meg a mellkasát
- Nem lenne ellenemre. Te gonosz banya. Tom Kaulitz tálcán kínálja fel magát, te pedig elutasítod – felháborodva nézett le rám
- Na tudod ki a banya – lendülettel megfordultam, így most már én ültem, az ő derekán
- Te – pimaszul végig mért
- Tom!!
- Jól van na, kis hisztis – mosolyogva adott egy puszit az arcomra
Durcásan felkeltem róla, befordultam a konyhába és elkezdtem kicsomagolni a mostanra már rég kihűlt hamburgereket. Teljesen normálisnak tűnt már, hogy Tom kedve szerint átjön hozzám, otthonosan viselkedik, és néha-néha mikor úgy tartja a kedve, elcsattan egy csók vagy összebújva nézünk egy filmet. A gond ott kezdődött, mikor Tom közvetlensége miatt elkezdett bennem kialakulni egy furcsa érzés. És ugyanúgy, mint Norah és a közte lévő barátság, bennem is erősödött ez a… pontosan mit is érzek? Egyértelmű, hogy nem szerelem. Ez abszurd, még csak a gondolat is. Számtalanszor elhatároztam, hogy kiszállok, hogy nem leszek Tom játékszere. Kár, hogy olyan makacs a szívem is. Miközben saját magamat átkoztam, két erős kar fonódott a derekam köré. Csak a kidolgozott mellkasát éreztem a hátamon és azt a bódító Tom illatot. Arcát a nyakamhoz fúrta és apró puszikat nyomott rá. Elgyengülten felsóhajtottam.
- Tom…
- Css… – fordított magával szembe. Fenekemet a konyhapultnak nyomta, testével utat tört magának a lábaim között
- Nincs css! – csattantam fel és ellöktem magamtól
- Mi bajod? – unottan támaszkodott a konyhabútornak, kezeit összekulcsolta a mellkasánál
- Te tulajdonképpen milyen szerepet is töltesz be az életemben? Nem vagy a pasim, barátomnak aligha mondhatlak. Kedved szerint jössz át és viselkedsz úgy, ahogy az előbb is. Biztos tök menő, hogy alkalmanként betömsz 1-2 lyukat, de velem ne játssz, oké? – dühösen fujtattam
- Befejezted? – nézett rám semmitmondó arccal
- Be
- Remek – ellökte magát az asztallaptól, majd elindult kifelé
- Tom – indultam utána
- Azt mondtad, hogy befejezted – kapta fel pulcsiját
- És most mit csinálsz? – csendesedtem el
- Megyek betömni pár lyukat – gúnyosan rám nézett, majd kivágta a bejárati ajtót és ugyanolyan hangosan csapta be.
Összerezzentem mikor az ajtó találkozott a kerettel és hangos csattanó hangot adott ki. Perceken belül pedig kocsijának éles, mély hangját verték vissza a házfalak. Fájdalmas arccal másztam fel a kanapéra, összehúztam magam, arcomat a párnába temettem. Pillanatok alatt vágtam a szoba másik sarkába… fájdalmas grimaszt vágtam, mikor rájöttem, hogy itt bizony mindennek Tom illata van. A bejárati ajtóra tévedt a tekintetem, Sütike nyüszítve ült előtte. Felsóhajtottam. Még, hogy érdek kutya……
|