A hatalmas, �don �ll��ra kong egyet. A mai napon huszonharmadj�ra.

Gy�l�l�m ezt az �r�t, a lak�ssal egy�tt – ez az egyetlen alkalom, amikor h�l�val pillantok r�.

A nap huszonharmadik kong�sa.

Este tizenegy �ra.

Sz�k�s.

�s nem a sorozat, hanem a val� �let. A megszokott ruh�imat kapom f�l magamra, egy egyszer�, fekete tr�ningruh�t, egy p�l�t �s fekete edz�cip�t. A hajamat szabadon hagyom, a kapucnit viszont f�lteszem a fejemre.

Kih�zom az �jjeliszekr�nyem fi�kj�t, ki is veszem a hely�r�l �s a h�ts�, megvastag�tott r�szn�l f�lfesz�tem a kis rejtekajt�t. Kisebb aluf�liacsomagok, cigarettapap�r �s egy bankjegy. Valamint ez�ttal n�h�ny el�re betekert cigi. El�kapom az el�k�sz�tett h�rom sz�lat, zsebre teszem, azt�n a kis ajt�t visszapattintva a fi�kot is visszateszem a hely�re.

Visszat�rek a kis nappalimba, az asztalr�l felkapom az �ngy�jt�mat, majd azt is zsebre teszem. A telefont ilyenkor mindig csak a „riaszt�” miatt teszem el.

M�g m�lyebben a szemembe h�zom a fels��sz kapucnij�t, mik�zben kil�pek az ajt�n. G�nther ilyen esetekben �gysem kerestet. J�l tudja, hogy csak n�h�ny �r�csk�ra t�n�k el, �s nem vagyok olyan h�lye, hogy v�gleges sz�k�st tervezzek.

A biztons�g kedv��rt az�rt futva teszek meg egy r�videbb t�vot, csak ut�na v�ltok s�t�ra. Meg sem �llok a k�zeli apr�cska parkig. M�r nagyj�b�l h�rom h�napja im�dom ezt a helyet… de a kedvencemm� csak az ut�bbi hat h�tben n�tte ki mag�t.

Hat hete tal�lkoztunk el�sz�r. Itt. Tal�n ma is elj�n…

Bel�pek a nagy kov�csoltvas kapun a f�k k�z�. Nem f�lelmetes, mert ki van vil�g�tva. De ahova �n megyek, az a park legbels�bb r�sze. Egy apr� tiszt�s, f�kkal k�r�lv�ve, ahol csak a holdf�ny ad n�mi vil�goss�got.

C�lomat el�rve t�r�k�l�sben le�l�k a d�s, z�ld f�be. El�veszem a zsebemb�l az egyik marihu�n�s cigit, �ngy�jt�m seg�ts�g�vel meggy�jtom, �s lehunyt szemmel �lvezem az els� slukk megnyugtat� hat�s�t sz�t�radni a testemben.

Kiny�jt�ztatom a l�baimat, elfekszem a f�ben, �s a Holddal, meg az �t k�r�lvev� csillagokkal szemezve sz�vom tov�bb a cigimet.

M�g a fele sem fogy el az els� sz�lnak, amikor k�zeled� l�ptek zaj�t hallom nem messze. A l�ptek mellettem �llnak meg, azt�n az �rkez� szem�ly le�l mell�m. M�lyen besz�vom a m�r j�l ismert �rkez� illatfelh�t.

- Elj�tt�l – �llap�tom meg elmosolyodva.

- El.

M�ly, f�rfias hangj�t�l �tfut a h�tamon a j�les� bizserg�s. Arcomat fel� ford�tom, mik�zben a zsebemb�l el�vad�szok egy m�sik sz�lat, �s �tny�jtom neki. Saj�t �ngy�jt�j�t haszn�lva gy�jt r�, �s hozz�m hasonl�an lehunyt szemekkel adja �t mag�t az els� ellaz�t� hull�mnak.

Elheveredik mellettem, �n pedig az oldalamra fekve, felk�ny�k�lve figyelem �t. M�lyet sz�vok a cigimb�l, �s a f�st�t kif�jva megsz�lalok.

- R�gen l�ttalak m�r.

Gesztenyebarna szemeit r�m emeli, ajkai im�dnival� f�lmosolyra h�z�dnak.

- Hi�nyoztam?

Elnevetem magam, ujjaim egyik hossz�, fonott hajtincs�vel kezdenek j�tszani.

- Tudod, hogy mindig hi�nyzol.

- Persze, hogy tudom.

A k�vetkez� slukkj�n�l a f�st�t egyenesen r�m f�jja, mire nem tudok nem mosolyogni.

- �s azt is, hogy ez mit jelent.

- �gy van.

Mosolyogva, nagy s�hajjal ejtem fejem a mellkas�ra.

- Mindig elj�tszol a gondolattal, pedig nem is ismersz. Csak a nevemet tudod.

- �s a korodat. Egy�bk�nt pedig ez elmondhat� r�lad is – kacsint r�m.

- De nekem el�g megvennem egy �js�got, hogy mindent megtudjak r�lad – b�k�m meg az orr�t.

- Naa! – neveti el mag�t, �s eltolja a kezem, de nem engedi el. – De azzal csak az �letemet tudn�d meg.

- A szem�lyis�gedet m�r ismerem.

- Ahogy �n is a ti�det.

- Ne f�radj �tl�tsz� pr�b�lkoz�sokkal – sz�vok bele a cigimbe, �s h�velykujjammal megcir�gatom az ujjait. – �gysem fogom elmondani, kinek, hol �s mit dolgozom. Nem vagyok b�szke r�. – Jobbnak l�tom elterelni a t�m�t. – Mikor hozod m�r el a git�rodat is, �s j�tszol nekem?

Felnevet, ajakpiercingj�n megcsillan a holdf�ny.

- Az �cs�m �gy sem tudja elk�pzelni, hova j�rok �jszak�nk�nt, ha a git�romat is magammal cipeln�m, mag�nnyomoz�t fogadna.

- Aranyos fi� lehet – mosolyodom el.

- A legaranyosabb a vil�gon. Neked van testv�red?

Hat�ssz�net �s egy gyors, m�ly slukk.

- Nincs – hazudom.

- Svenja…

Megr�zom a fejem �s fel�l�k.

- Nem… t�nyleg nincs. � m�r nem a testv�rem – suttogom.

Igyekszem visszanyelni a k�nnyeimet. Nem s�rhatok! Nem s�rhatok miatta m�g egyszer! Nem szabad…

Mocorg�st hallok magam m�g�l, a k�vetkez� pillanatban pedig m�r el�ttem �l. �lel�sre t�rja a karjait, �n pedig gondolkod�s n�lk�l b�jok hozz�, arcomat a mellkas�ba f�rom. K�t keze �v�n �lel �t, �s �n egy szempillant�s alatt megnyugszom.

A f� felgyors�t �s intenz�vebb� tesz minden �rz�st, � pedig v�gtelen�l megnyugtat� hat�ssal van r�m.

- Majd elmondod, ha szeretn�d – simogatja meg a h�tam.

- K�sz�n�m… – �rzem, hogy kezei f�lfel� indulnak, de meg�ll�tom a nyakamn�l. – Nem akarom, hogy l�ss. Hidd el, nem v�letlen�l titkol�zom… a te �rdekedben teszem.

- Tudod, minden percben egyre nagyobb titok leszel sz�momra.

Mindk�t kez�t magamhoz h�zom a kapucnim alj�r�l, �s a tenyer�be cs�kolok.

Annyira k�zel vagyunk egym�shoz �s m�gis olyan t�vol… �n l�tom �t. Tudom, ki �, tudom, mit csin�l, tudom, hogy h�res. De �? Id� k�rd�se, mikor hagy fel az �r�k�s pr�b�lkoz�ssal. Tudja, milyen vagyok bel�l, de mind�ssze ennyit. Arcomat a f�lhom�lyba rejtem el�le, testemet b� tr�ningruh�ba.

Nem szeretn�m, ha megtudn� az �letem k�r�lm�nyeit. Azt meg pl�ne nem, hogy G�nther tudom�st szerezzen r�la, nem egyed�l t�lt�m ezeket az apr� sz�neteket. �s hogy vele… bele sem merek gondolni.

Nincs megtiltva, hogy kapcsolatunk legyen – legal�bbis a hozz�m hasonl�knak –, mivel nincs szexu�lis t�ltet� k�teless�g�nk. Csak az �rz�kekre kell hatnunk, testis�g n�lk�l. K�t szab�ly van: ne legyen f�lt�kenys�gi jelenet; ne l�zadj a rendszer ellen. A m�sodik szab�lyt minduntalan megszegem. Csak id� k�rd�se, mikor el�geli meg az a diszn�.

- Hah�? Itt vagy m�g?

R�mosolygok.

- Bocs�nat, elkalandoztam. – Tekintetem az imm�ron a f�ben kialudt, f�st�lg� cigikre t�ved. – Az �cs�d nem haragszik �rte?

- Amir�l nem tud, az nem f�j – mosolyog r�m.

- Az ember azt hinn�, a te �leted pont az a fajta, amiben nincs sz�ks�g ilyesmire. T�k�letes. Probl�mamentes – mondom, mik�zben bef�szkelem magam a karjai k�z�.

- A „teljesen leterhel�” �s a „l�lek�l�” jelz�k jobban illen�nek r�.

- Mi�rt? – pillantok r� k�v�ncsian.

- R�gen a f�l �let�nk a st�di�ban zajlott le, a m�sik fele a sz�npadon. Na j�, legyen 45-45%, de �gy is baromi kev�s id�nk maradt �lni. Most pedig… itt vagyok 25 �vesen, �s m�gannyira sincs �letem, mert a norm�l munk�hoz ad�dnak hozz� David leg�jabb „hozzuk �ssze n�ha a band�t” heppjei, meg a sajt� �lland� nyaggat�sa.

- Valld be, hogy �lvezed, mikor �jra rivaldaf�nyben lehetsz! – nevetem el magam.

Vigyorogva pillant le r�m.

- Meglehet.

***

Az egy�tt t�lt�tt id� – mint mindig – rohamos gyorsas�ggal telik el. �gy hever�nk a f�ben, mint a szerelmesek. K�zel egym�shoz, m�gis a lehet� legt�volabb.

A gondolat, hogy ez csak erre a n�h�ny ehhez hasonl�, szerencs�s �jjelre korl�toz�dik, keser�. Legsz�vesebben �r�kk� vele lenn�k. Pedig tudom, hogy nem lehet.

A telefonom �temes pittyeg�se zavarja meg a t�k�letes pillanatokat. Hajnali k�t �ra van. Mikor egym�sra n�z�nk, mindketten tudjuk, hogy ez a v�gsz�. Haza kell mennem.

- Ez hi�nyzott m�r. Holnap is elj�ssz? – sz�lal meg � el�sz�r.

K�rd�se boldog mosolyt csal az arcomra. � az egyetlen, aki meg tud mosolyogtatni.

- Szeretn�d?

- Mindenn�l jobban – szor�t mag�hoz egy pillanatra.

- Akkor itt leszek.

Egyszerre kel�nk f�l a f�b�l, �s csak �llunk egym�ssal szemben. Azt�n kiny�jtja a kezeit, �s mag�hoz �lel.

- Holnap v�rlak – suttogja a fejem b�bj�nak.

Mikor elengedj�k egym�st, r�mosolygok.

- Viszl�t, Tom – b�cs�zom el.

Am�g el nem �rek a tiszt�st k�r�lvev� f�kig, csak h�tr�lok. � is engem figyel. A f�k k�z� �rve ford�tok csak neki h�tat, �s futva teszem meg az utat haz�ig.