30.rész - Tartozol egy szívességel

A kávézóban töltött idők nem voltak most olyan rosszak. Nem igazán volt alkalmam unatkozni mert állandóan jöttek vendégek bár szerdai napokon mindig sok vendég jár hozzánk ezért is vagyunk ilyenkor tovább nyitva.

Mimi is bent volt de csak pár szót váltottunk mert sietett hisz szólitotta a munkája.

Mikor volt egy kis szabadidőm elrendeztem mindent az estével és Bill meglepetésével kapcsolatba. Épp szolgáltam ki egy vendéget mikor Tom jött be. Rám nézett mosolyogva és leüllt az egyik asztalhoz. Miután kiszolgáltam a vendéget oda sétáltam Tomhoz.

-Szia. Hát te? - én

-Szia. Úgy döntöttem bejövök kicsit h ne unatkozz. - Tom

-Amint láttod egyenlőre nem szenvedek unatkozásban. - én

-Igen de ki tudja messze van még a zárás. Am barátnődet sem láttom. - Tom

-Később jön 5ig dolgozik. De mért érdekel ez téged? - sanditottam rá

-Semmiért csak megkérdeztem. - rántotta meg a vállát

-Kérsz valamit amig várod kedves barátnőmet? - én

-Én nem várom. -vágta rá egyből

-Aha persze. Hozom a szokásosat. - vigyorogtam rá majd a pultba mentem h megcsináljam a kávéját

Mikor elkészültem vele szinte ki ürült a kávézó igy nyugodtan letudtam ülni Tomhoz aki alig várta h faggathason. És ömlött is belőle a szó amint leülltem vele szembe.

-Honnan jöttél rá h őt várom? - Tom

-Ugyan már a hülye is rá jönne h csak miatta jársz ide. Mesélte h mindig egy adott időpontban jelensz meg mikor alig van vendég és állandóan őt nézted. Szerinted nem tünt fel neki? Csak épp drága barátnőm arra nem jött rá h mire megy ki a játék. De én egyből levettem. - én

-Te mindent észre veszel. - mosolygott rám

-Naná. De halljam mit is akarsz te tőle pontosan. Meg fektettned nem lesz egyszerű.- én

-Nem akarom őt, mindjárt a legrosszabbra gondolsz. Helyes lánynak tűnnik és szeretném jobban megismerni. Vagy esetleg van barátja? - nézett rám kétségbe esve

-Ennyire fontos ez neked? - én

-Segitesz nekem? - fogta meg a kezem

-Tom, én nem igazán szólok bele a barátnöim életébe. - én

-Egy szóval van pasija. - tört le

-Én ezt nem mondtam de mi meg fogadtuk egymásnak h pasi ügyekbe nem szólunk bele. De annyit mondok neked ha tetszik neked Lilli akkor lépj felé és ne csak távolról figyeld mert a végén esélyed sem lesz meghóditani. - én

Majd felálltam és össze szedtem a dolgokat ahol elmentek már a vendégek. Rá néztem Tomra aki töprengő arccal ült az asztalnál és kavargatta a kávéját. Akkor kapta fel csak a fejét mikor Lilli belépett az ajtón és mosolyogva jött oda hozzám.

-Szia. - puszilt meg

-Szia. Milyen jó kedved van. - én

-Oh igen. Nagyszerű napom van képzeld elő léptettek. - újongott már szinte ugrált előttem

-Tényleg? - kérdeztem meglepődve

-Igen és hivatalosan is itt kapok állást nem kell folyamatosan utaznom, de persze lesz olyan alkalom mikor utaznom kell. - Lilli

-Hát ez nagyszerű. Végre neked is teljesült az álmod. - öleltem meg

-Annyira boldog vagyok h sikerült. - kezdett el ugrálni velem együtt

-Ezt meg kell ünnepelni. Mindjárt jövök. - engedtem el majd bementem a raktárba

Mig én el voltam menve adig Tom felbátorodva fel kellt a helyéről és oda ment Lillihez.

-Szia. - köszönt

-Szia. - mosolygott rá Lilli

-Csak kérdezni akartam h nem e lenne kedved elmenni valahova ma este velem? - Tom

-Persze miért ne. - Lilli

-Tényleg? - lepödött meg Tom

-Nagyon szivesen és hol találkozzunk? - Lilli

-Ha megadod a cimedet akkor felveszlek. - Tom

-Rendben. - Lilli majd leirta a cimét és oda adta

-Köszi, akkor 8-ra érted megyek. - mosolygott Tom

-Várlak. - Lilli

Mielőtt elment volna letette a pultra a kávéjának az árrát majd még utoljára rá mosolygott Lillire és kisétált a kávézóból.

Amint Tom elment rá pár percre én is vissza tértem egy üveg pezsgő kiséretében.

-Na itt vagyok csak nem igazán találtam a dugi koccintosunkat. - vigyorogtam rá észre sem vettem h Tom már elment

-Wá Nyky el se fogod hinni. - örvendezett Lilli

-Mit? - én

-Randim lesz ma este. - Lilli

-Kivel? - néztem rá

-Tommal. Mig te el voltál ide jött hozzám és megkérdezte h nincs e kedvem elmenni vele valahová. Én meg igent mondtam. - Lilli

-Helyes. De ahogy láttom már el is ment. - én

-Az előtt h ki jöttél volna. - Lilli

-Pedig lett volna még mit beszélnem vele. - én

-Akkor hivd fel. - Lilli

-Ez egy jó ötlet és az is h nem lesz este otthon. - vigyorogtam rá

-Csak nem oda költöztél hozzájuk? - Lilli

-Nem dehogy. Csak meglepem Billt mert tegnap a kis magányos Tommal akartam tölteni az estét miközben Bill rá készült egy tökéletes estére. A szobáját láttnod kellett volna tele volt gyertyákkal. - én

-És mért akartál Tommal lenni?  - Lilli

-Nem akartam h ki rekesztve érezze magát. - én

-Oh értem na de hivd fel aztán lepd meg Billt. - Lilli

-Máris. - én

Majd kezembe vettem a telefonom és Tomot kezdtem el hivni. Pár kicsöngés után végre hajlandó volt felvenni.

-Mondjad. - Tom

-Úgy elhúztad a csikot. És tartozol nekem egy szivességgel. - én

-Milyen szivességgel? - Tom

-Megakarom lepni az öcsédet az este de kell egy kis elterelő h ne legyen otthon. És be kéne adnod valamit neki mig én nálatok tevékenykedem. - én

-Persze segitek neked mivel te is segitettél nekem. Elhivtam Lillit ma este. - Tom

-Igen hallottam róla. - mondtam mosolyogva miközben Lillire néztem

-De am ki vagyok tiltva ma estére a házból vagy elférek és nem zavarom meg a kis meghitt estéteket. - Tom

-Bolond. Természetesen nem fogsz zavarni. - én

-Jól van, akkor már is intézkedem h Bill ne legyen otthon. - Tom

-Köszi. Puszi. Szia. - én

-Szia. - köszönt el majd letettük

-Küldetés teljesitve. - vigyorogtam Lillire

-És milyen meglepetést kap Bill? - Lilli

-Most nem fogom elárulni. - én

-Gondolhattam volna. - mosolygott rám - Jutt eszembe múltkor mondtad mikor meséltél nekünk h kit választottál, mondtad h szerinted Tomnak meg van a következő áldozata. Szerinted én vagyok az vagy voltam? Vagy kire gondoltál?

-Természetesen rád. Mikor mondtad h mindig bejön már jobban biztos voltam benne h miattad jött be és ma mielőtt meg nem jöttél volna kifaggattam kicsit és engem kért meg h segitsek neki de én mondtam h mi nem szólunk bele a pasis ügyeinkbe. De tanácsoltam neki h ha akar valamit tőled akkor lépjen feléd mert még a végén késő lesz és lám meg is fogadta. - vigyorogtam Lillire

-Igen de am nekem igazán segithetnél mert te legalább ismered őt. - Lilli

-Nem fogok ki adni bizalmas dolgokat róla. - én

-Nem is igy gondoltam. Mindegy. Meddig dolgozol? - Lilli

-8ig. - én

-Fenébe, megkértelek volna h segits nekem ruhát választani. - Lilli

-Meg van még az a lilla rucid amiben egyszer bulizni voltál? - én

-Meg. - Lilli

-Akkor vedd fel azt. Az tökéletes lesz a ma estéhez. Tomnak biztos csorogni fog a nyála. - nevettem - Vegyél hozzá fel egy magassarkút, csavard be a hajad, tegyél fel egy kis sminket ne erőset mert azt nem szereti. És már mehetsz is randizni Tommal. - én

-Nem is tudom mi lenne velem nélküled. - ölelt meg

-Egy barát mindig segit. - mosolyogam rá

-Bill tényleg nagyon jó hatással van rád. - Lilli

-Elég sokat veszit vele. - hallottunk meg egy hangot a hátunk mögött

Mind ketten megfordultunk és egyből letörlödött az arcunkról a mosoly mivel Rick állt ott.

-Remek. - húztam el a szám

-Enyire ne örülj nekem. - Rick

-Mit akarsz? - én

-A szokásos kávét de most lehetőleg ne öntsd rám és elvittelre kérem. - Rick

-Azt te érdemelted ki. - mondtam miközben ott hagytam és neki fogtam megcsinálni a kávéját

-Mizus veled Lilli? Nagyon rég láttalak. - Rick

-Semmi érdekes. - Lilli

-Hallom új állásod van. Hogy hogy itt hagyod a kávézót? - Rick

-Mert az új állásommal az álmomat követhettem. - Lilli

-De nagyra vagytok evvel az álom követéssel. Először Nyky hülyült meg aztán most meg te. A legértelmesebb közületek Mimi ő legalább ugyan olyan mint volt. - Rick

-Te meg akkora barom vagy h szinte büzlesz a sok idiótaságtól. - mondtam dühősen

-Régebben jobban kedveltelek. - Rick

-Jaj h meg ne sajnáljalak. - néztem rá sajnálkozva

Undorodva rám nézett majd letette a kávéjának az árátt és kisétált a kávézóból.

-Ezt aztán jól meg kapta. - nevetett Lilli

-Nem tudom h a héten hányszor fog még megjelenni. - ültem vissza helyemre

-Szerintem most elég szépen elintézted egy ideig biztos nem fog eljönni. - Lilli

-Legalább adig ne jöjjön mig én itt vagyok. Aztán tőlem azt csinál amit akar. - én

-Pontosan. - Lilli

-Egyébként nincs valami készülni valód? Már 6 óra. - mosolyogtam

-Ó a fene. - állt fel idegesen

-Menj aztán csak ügyesen. - mosolyogtam rá

-Igyekszem. Neked meg jó estét Billel. - Lilli

-Az meg lesz. - én

-Majd beszélünk. - Lilli

-Rendben. - én

Miután elköszönt tőlem haza ment h elkészüljön a Tommal való találkozásához.

A hátra lévő idő ami volt még a zárásig elég hamar eltelt. Tom irt egy üzenetett h elintézte h Bill ne legyen otthon ami miatt Bill zárás előtt egy fél órával felhivott.

-Szia. - én

-Szia. Zavarlak? - Bill

-Nem dehogy. Mond csak. - én

-Csak azért hivlak mert Tom eltalalálta h ő vásárolni akar. Úgy h most itt vagyunk. - Bill

-És mikor jössz? - én

-Nem tudom. Tom most el szaladt valahova engem itt hagyva a cuccokkal amit vett. - Bill

-Akkor majd megvárlak nálatok adig meg le köttöm magam valamivel. - én

-Megprobálok sietni. - Bill

-Jól van de most leteszlek mert még sok a dolgom. - én

-Oké. Szeretlek. - Bill

-Én is. Puszi. - én

-Szia. - Bill

Majd letettük. Csak vigyorogni tudtam ezzen bár nem tudom h Tom mit tervelt ki mert azt nem közölte velem de majd Billtől meg tudom de azt az egyet nagyon remélem h Tom azért nem felejti el Lillit bár szerintem nem.

Mikor bezártam a kávézót kocsiba ültem és gyors beszereztem a dolgokat ami szükséges nekem. Miután meg volt minden beugrottam még a lakásomra is pár cuccért majd Billékhez mentem.

Egyiköjük sem volt otthon igy Tomot dicsértem h milyen ügyesen elvitte Billt itthonról. Ledobáltam a dolgokat majd neki fogtam a nagy meglepetésnek.

Fél óra telhetett vele és már szinte kész voltam mindennel mikor ajtó csapodást hallottam a földszintről. És nem sokra rá Bill hangját is meghallottam. Lementem hozzá épp akkor dobálta le a sok szatyrót a kezéből.

-Szia. - mentem oda hozzá és adtam egy puszit a szájára

-De jó végre látni téged. - ölelt magához

-És Tom? - én

-Fogalmam sincs hol van. Taxit kellett hivnom h haza tudjak jönni. - Bill

-Ott hagyott? - néztem rá vissza folytva nevettésem

-Nem vicces. Jöjjön csak haza nem fog megdícsérni azt amit kap tőlem. - Bill

-Felejtsd el Tomot. - csókoltam meg

Elhúzodtam tőle majd megfogtam a kezét majd az emeltre húztam fel. Ahogy beléptünk a szobájába megtántorodott a meglepetségtől...