- Szerencs�s vagy – mondja v�g�l Tom er�ltetett mosollyal. – Holnap j�v�k.

Nem n�z r�m, �s �gy �rzem magam, mintha valaki nyakon �nt�tt volna egy v�d�r jeges v�zzel.

- Ezt ne cseszd el, cicusk�m – sziszegi nekem G�nther fenyeget�en. – Egy vagon p�nzt hozhat ez a gyerek.

Ha tudn�, hogy m�ris elcsesztem… azaz ink�bb �. Befoghatn� n�ha azt a hatalmas pof�j�t. Sz�vesen kimondan�m mindezt, de ink�bb csak r�mosolygok, �s els�t�lok mellette. Az �lt�z�ben sietve �t�lt�z�k, �s hazavitetem magam az egyik test�rrel.

Nem tudok kiakadni, egyszer�en �resnek �rzem magam. Biztos vagyok benne, hogy Tom nem fog elj�nni holnap. G�nther viszont alaposan el fogja l�tni a bajom, ha �gy lesz…

***

M�snap kiss� idegesen indulok a klubhoz. Ez�ttal Carla �s a bar�tja j�nnek el �rtem, Carla pedig azonnal faggat�z�sba kezd a h�ts� �l�sen. A bar�tja el�tt besz�lhet�nk, Eric nem k�p be minket. Carla mindent tud r�lam, a kezdetekt�l, �s a kis „kiruccan�saimr�l” is tudott. Meg Tomr�l is, csak n�v n�lk�l. Amikor elmondom neki, hogy az vitt el tegnap, akivel akkor voltam, majd’ kiugrik a b�r�b�l �r�m�ben, de lelkesed�se azonnal lelohad, amikor G�nther elsz�l�s�t is megeml�tem.

- Ugyan, biztosan elj�n ma, �s elmagyar�zhatod neki! – �lel mag�hoz b�tor�t�an.

- Rem�lem – motyogom.

***

Ma est�re felment�st kaptam a t�nc al�l. G�nther nagyon be van zsongva Tom miatt, �s ez megijeszt. Ha Tom nem haragudni fog r�m, G�nther minimum f�lholtra ver. Amikor kil�pek az �lt�z�b�l, ahol eddig elt�lt�ttem az id�t, meg is torpanok. Nem messze t�lem Tom �ppen egy �jabb k�teg p�nzt ny�jt �t G�nthernek, aki hatalmas vigyorral figyeli. Tom felpillant, tekintete az eny�mbe f�r�dik. Nem mosolyog.

Fel�m indul, a l�tszatot persze fenntartja. Keze a derekamra fon�dik, �gy vezet ki a klubb�l a Cadillachez. Nem sz�lal meg, nem �lel �t, nem cs�kol meg. Nem nyitja ki el�ttem az ajt�t, megv�rja, m�g besz�llok, �s sz� n�lk�l ind�tja be a motort.

�sszeh�zom magam az �l�sen �s f�lve pillantok r�. Mereven figyeli az utat.

- Tom…

- Na, hova menj�nk? – k�rdezi, mintha meg se hallott volna. Hangja ellens�ges. – Szerintem most m�r nyugodtan mehet�nk hozz�d is, ak�r.

- De m�r mondtam, hogy…

- Persze, persze, be van kamer�zva, tudom. De nem teljesen mindegy? K�rbeudvarolod G�nthert, befekszel az �gy�ba, �s el is van int�zve.

�sszerezzenek szavaira.

- Ne csin�ld ezt – k�rem halkan.

Felhorkan, �s nem sz�l t�bbet. Oda�r�nk a lak�s�hoz, de most k�zel sem t�nik olyan h�vogat�nak, mint tegnap. Bemegy�nk, le�l�k a kanap�ra, Tom viszont t�lem a lehet� legt�volabb �l le. R�gy�jt egy cigire, �s unottan n�z r�m.

- Na? Meg sem pr�b�lod kimagyar�zni?

Ridegs�ge m�g nagyobb f�jdalmat okoz. Lehajtom a fejem, �s ahogy a rajtam eluralkod� eml�kekhez hozz�ad�dik Tom b�n�sm�dja is, a szemem sz�rni kezd. Remek… mutatkozzunk m�g gyeng�bbnek…

- Meger�szakolt, Tom! – t�r ki bel�lem k�nnyeimmel egy�tt.

Meg�ll a mozdulat k�zben, szeme sark�b�l r�m sand�t. L�tom, hogy meginog egy pillanatra, de v�g�l tartja mag�t a leszarom-st�lushoz. �n viszont folytatom.

- M�g akkor, mikor Lotte elvitt hozz�. Azt mondta, ezzel menthetem meg a n�v�remet. �n persze r�gt�n nemet mondtam, de � nem fogadta el… �s meger�szakolt. Rettenetes volt, de a n�v�rem miatt nem t�r�dtem vele. R� gondoltam, �s arra, hogy ezt �rte kell �tv�szelnem. De mikor v�ge lett, G�nthernek nem volt el�g. Azt mondta, munk�t kell v�llalnom n�la… innent�l pedig m�r tudod.

Hallgat. Hallgat �s hallgat �s hallgat, hossz�, �veknek t�n� percekig.

- Nem tudom, Svenja – sz�lal meg v�g�l. – Nem tudom, elhihetem-e ezt. Azt mondtad, neked nem kell �gyba b�jnod senkivel, G�nther m�gis zoksz� n�lk�l adott nekem, �s kider�lt, hogy vele is lefek�dt�l. Lehet, hogy ezt most elhiszem, �s mikor visszamegy�nk, j�n az �jabb meglepet�s. Mondjuk a nyakadba ugrik egy kisgyerek „szia mami” felki�lt�ssal. Nem tudok… b�zni.

- De…

- Ne – emeli fel a kez�t. Nagyot s�hajt, �s elnyomja a cigit. – Visszaviszlek.

Megr�m�l�k. Ha most visszavisz… G�nther tudni fogja, hogy valami nem ok�.

- Ne! K�ny�rg�m, Tom, csak vissza ne vigy�l! – esek t�rdre el�tte k�nnyes szemekkel. – K�rlek…

- Na j�, erre semmi sz�ks�g – �ll f�l.

A h�nom al� ny�lva f�lh�z a f�ldr�l, �s az ajt� fel� ir�ny�t. Percek m�lva m�r a kocsiban �l�nk.

- K�rlek, Tom… Ha visszaviszel G�nther…

- Nem fog semmit csin�lni – v�g a szavamba.

Ha tudn�d…

***

Visszahozott. Mikor bemegy�nk, m�r a keze sincs rajtam. Tartja a t�vols�got �s mogorva, amivel szinte �rzem, ahogy n�veli az �t�s erej�t. G�nther a h�ts� kis folyos�n j�n szembe vel�nk, k�p�r�l azonnal lefagy a vigyor.

- Majd valamikor j�v�k – veti oda neki Tom.

Azt�n sarkon fordul, �s egyszer�en els�t�l. M�g jav�ban n�zek ut�na, amikor G�nther elkapja a karomat �s ber�ngat a mellett�nk l�v� mosd�ba.

- Mit csin�lt�l?! – �v�lt r�m.

- S-semmit…

- Semmit? Semmit?! M�g ezt is elsz�rod? Rohadt ribanc!

�kle m�g a v�rtn�l is nagyobb er�vel csap�dik arcomba, nekiesek a m�g�ttem l�v� t�k�rnek, ami apr� darabokra t�rik. A szil�nkok csak �gy z�poroznak a testemre, �n pedig t�rdre rogyok, �s a kezembe temetve az arcom b�jok a hajam f�gg�nye m�g�. Hallom, amint ny�lik az ajt�, �s valaki felsikkant.

- Holnap nem dolgozol. A s�r�l�seidet pedig b�szk�n fogod viselni, hogy mindenki l�thassa, hogy m�g kurv�nak sem vagy j�. Ne tudd meg mit kapsz, ha a Kaulitz holnap nem j�n �rted.

Az ajt� becsap�dik m�g�tte, azt�n valaki mell�m t�rdel �s szorosan a karj�ba z�r.

- Svenja, Svenja… Annyira sajn�lom – suttogja Carla.

***

S�t�tlila arccal �s megannyi apr� v�g�ssal a testemen van jelen�sem m�snap. Mindenki engem b�mul, mindenki sajn�l, �s �n mindenkit ut�lok ez�rt. G�nther �rgus szemekkel figyel, csak�gy, mint a bej�ratot. Egym�s ut�n hajtom fel a whiskyket a b�rpultn�l, �s az �r�t b�mulom. A szok�sos id�. Nem j�n.

M�g egy �r�t v�rok. Term�szetesen se h�re, se hamva. Taxival megyek haza, �s an�lk�l, hogy b�rmit is csin�ln�k, az �gyamon �lve v�rakozom. Pontosan tudom, mi k�vetkezik. De a whisky seg�t jobban hozz��llni.

F�l �ra sem kell, �s az ajt�m kiv�g�dik. G�nther �r�lt m�dj�ra v�gtat hozz�m, �s minden bevezet� n�lk�l pofon v�g. Tehetetlen�l landolok az �gyon, � pedig a hajamat megragadva r�ntja vissza a fejem maga fel� �s c�l n�lk�l �tni kezd. A fejemet, az arcomat, az �llamat.

Azt�n megunja �s a gyomromba is kapok egyet. K�tr�t g�rnyedek a f�jdalomt�l, � pedig egyszer�en ler�nt a f�ldre a karomn�l fogva. Azt�n a l�ba k�vetkezik. Bakancsa �nmag�ban is hatalmas f�jdalmat tud okozni, �s b�r arcomat �ntudatlanul is v�dem, m�shol mindenhol el�r. A karomat, a hasamat, a h�tamat, a mellkasomat, a l�baimat. Mindent.

Egy id� ut�n m�r nem �rzek semmit. Tudom, hogy nem t�rik csontom, �s hogy nagyon komoly s�r�l�st nem okoz, mert �nmag�val cseszne ki. De �gy is �gy �rzem magam, mint aki a pokolba �rkezett. Azt�n abbahagyja. Hajamba markol, f�lr�ntja a fejem a f�ldr�l.

- Te csak ezt �rdemled. Haszontalan kurva – l�ki vissza a fejem er�b�l.

Lek�p, majd teljes lelki nyugalommal t�vozik. Minden sejtem �s porcik�m ord�t a f�jdalomt�l, de k�ptelen vagyok megmozdulni. A v�r kis foltban vesz k�r�l a sz�nyegen. A saj�t v�rem.

Hirtelen kiny�lik az ajt�, mire r�m�lten ny�g�k f�l, de csak Randy az. Nyom�ban Carla �rkezik, mindketten v�gtelen mennyis�g� orvosi cuccal vannak felszerelve. Randy pillant�s�b�l l�tom, hogy � �rtes�tette Carlat.

Odasietnek hozz�m, de mikor meg akarok sz�lalni, k�h�g�roham kap el. Az orromon �s a sz�mon egyar�nt v�r t�vozik, Carla pedig t�rdre esik mellettem, �s �vatosan mag�hoz �lel. Nem �rdekli, hogy csupa v�r lesz. Velem egy�tt zokog.

*** K�t h�ttel k�s�bb ***

Carla bel�m karolva s�t�lgat a bev�s�rl�k�zpont folyos�in. Mostanra �rtem el azt az �llapotot, hogy kimozdulhatok, hogy mehetek emberek k�z�. De ezt is csak �gy, hogy Carla szinte bek�lt�z�tt hozz�m k�t h�tre, �s a bar�tja, Eric, valamint Randy rendszeres napi l�togat�ink voltak.

H�l�s vagyok nekik. V�gtelen�l. Mindenben seg�tettek, nekik k�sz�nhetem, hogy �pen �s eg�szs�gesen megmaradtam. A biztons�g kedv��rt kapucnis fels� van rajtam, mert m�g j�p�r �t�s nyoma halv�nyan l�tszik, valamint a sz�m k�tszeres felszakad�s�nak is m�g ott a varr a hely�n. Az �tk�szletem viszont kifogyott, �gy musz�j volt elj�nn�nk.

A t�nchoz csak n�h�ny napja kellett visszat�rnem, amikor a ver�s nyomai m�r k�nnyed�n elt�ntethet�ek voltak. Hi�ba, G�nthernek vigy�znia kell. Sok tudatlan j�r oda, aki nem l�tja a f�t�l az erd�t, �s azt hiszi, minden l�ny csupa sz�rakoz�sb�l dolgozik ott, �nsz�nt�b�l – ezeknek pedig furcsa dolog lenne r�j�nni, hogy G�nther veri az alkalmazottait, s�t, tal�n fel is jelenten�k. Ami nem felt�tlen�l jelentene rosszat, mert a rend�rs�gen vannak beavatottak – beavatottak mindenhol vannak –, de nem garant�lt, hogy olyanhoz ker�l az �gy.

- Na, �n ben�zek az �dess�gesbe �s veszek neked egy tart�lynyi csokit, te addig menj az italokhoz! – adja ki az utas�t�st Carla.

- Igenis, mami – mosolygok r�.

- Sokkal szebb vagy, ha mosolyogsz – cs�kol arcon, majd elt�nik a csokival t�m�tt polcok k�z�tt.

Fejembe h�zom a kapucnit, �s �gy megyek el�re, lehajtott fejjel, term�szetesen nem odafigyelve a t�nyre, hogy nem egyed�l vagyok. �gy siker�l is nekimennem valakinek.

- Bocs – motyogom, �s m�r ker�l�m is ki.

- Svenja?

Megtorpanok. Ez a hang…

Tom.