Tom el�gedett s�hajjal d�l h�tra a sz�ken.

- Nem romboltad le az ill�zi�imat – Mindketten elmosolyodunk, � pedig h�tr�bb tolja a sz�k�t, kez�t fel�m ny�jtja. – Gyere ide!

F�l�llok, megfogom a kez�t, � pedig az �l�be h�z.

- M�g mindig alig hiszem el ezt az eg�szet – �lelem �t a nyak�t.

- Pedig �ppen itt az ideje – kezdi el puszilgatni a nyakam.

- Tom – s�hajtok, mikor m�r kezdem �rezni a folyamatos k�nyeztet�s hat�s�t. – Ne izgass fel �jra.

- Mi�rt ne? – harap bele finoman a f�lcimp�mba.

- Mert m�g mosogatni is kell…

- A mosatlan megv�r – kap fel a karjaiba.

***

V�g�l csak k�t �r�val k�s�bb siker�l �gyba ker�ln�nk, egy gyors zuhanyt, mosakod�st �s mosogat�st k�vet�en – persze csak miut�n Tom kiengedett a karjaib�l… Tov�bbra is a Tom p�l�j�val kieg�sz�l� alv�”ruh�mat” viselem, � pedig szint�n csak az als�nadr�gj�t, hogy szabadon gy�ny�rk�dhessek benne. Mikor m�r mindketten alv�sra k�szen feksz�nk a takar� alatt, Tom lekapcsolja az �jjeliszekr�nyen �ll� kisl�mp�t.

- J� �jt – cs�kol meg finoman.

�lel� karjai k�z� f�szkelem magam, �s percek m�lva m�r alszom is.

***

Finom simogat�sra �s apr� puszikra �bredek. Csukott szemekkel is elmosolyodom, mik�zben Tom v�gigpuszilja a v�llamat.

- Ezt egy �leten �t el tudn�m viselni – nyitom ki a szemeimet.

- J� reggelt, sz�ps�gem – cs�kol meg mosolyogva.

- M�r most t�k�letes ez a reggel.

Fejemet el�gedett s�hajjal hajtom a v�ll�ra, �s ujjaimmal apr� k�r�ket rajzolgatok izmos mellkas�ra, m�g � a p�l�ja al� cs�sztatva kez�t simogatja a h�tamat.

- Ezzel egyet�rtek – puszilja meg a fejem b�bj�t. – Felk�sz�lt�l a mai napra?

- Rettenetesen izgulok, de felk�sz�ltem.

- Azt hiszem, ti nagyon j�l meglesztek egy�tt – vigyorodik el. – Bill is tot�l be van zsongva.

- Rem�lem is. Mennyi az id�?

- Tizenegy.

- Mennyi?! – �l�k f�l azonnal.

�desen felnevet, �s visszah�z mag�hoz egy cs�kra.

- Nyugi, van m�g minimum egy �r�d sz�p�tkezni – vigyorog r�m.

Kiny�jtom r� a nyelvemet, azt�n m�r ugrok is ki mell�le az �gyb�l. J� hogy nem r�gt�n d�lben kelt�nk fel. Els� utam a f�rd�szob�ba vezet, ahol gyorsan megmosakszom �s rendbe kapom magam. Mikor visszamegyek a h�l�szob�ba, Tom m�g mindig az �gyban fekszik, csukott szemekkel.

- Ha most azt mondod, hogy visszaaludt�l, kitekerem a nyakad.

- Mm, �gysem lenn�l r� k�pes – felel �lmos hangon.

- Fogadunk? – m�szok be mell�.

- Ez rossz �tlet volt, b�bi – fekszik r�m azonnal vigyorogva.

- Tooom – nevetem el magam. – Ne v�rakoztassuk meg Billt.

- De este sz�mon k�rem rajtad…

- Ok�, de most m�r nyom�s – puszilom meg.

Az �gyb�l kim�szva a f�rd�szob�ba megy, �n pedig el�veszem a tegnap �sszek�sz�tett ruh�imat. Egy sima farmer, �s egy sz�kebb szab�s� fels�, ezekhez pedig egy edz�cip�. M�g csak a farmer �s a melltart� van rajtam, amikor Tom vissza�r a szob�ba, �s h�tulr�l �t�lel. Mosolyogva simogatom meg a kez�t, �s arcon cs�kolom.

- Neked lehetetlen ellen�llni.

- Az�rt pr�b�lj meg, hamarosan az �cs�dn�l kell lenn�nk – mosolygok r�.

Kapok egy finom cs�kot, azt�n � is �lt�zni kezd. Nem sokkal k�s�bb mindketten elk�sz�l�nk, eltessz�k a mobiljainkat, majd elindulunk. Tom bez�rja a lak�st, majd k�zen fogva az aut�hoz s�t�lunk. Besz�llunk, azt�n m�r megy�nk is.

***

Egy sz�p, takaros k�rny�kre �rkez�nk meg, ahol egym�st�l eg�szs�ges t�vols�gban �llnak az aranyos csal�di h�zak, illetve n�h�ny t�rsash�z. Az egyik nagyobb �p�letegy�ttes melletti parkol�ban �llunk meg �s kisz�llunk.

- Ne izgulj, od�ig lesz �rted, �s te is �rte – mosolyog r�m b�ztat�an.

- A m�sodikban biztos vagyok – nevetem el magam.

Ad egy puszit a sz�mra, majd megfogja a kezem, �s elindulunk. Egy nagy, bels� udvar� t�rsash�zba megy�nk be, �s az egyik f�ldszinti lak�st vessz�k c�lba. M�r k�v�lr�l is gy�ny�r�, �gy biztos vagyok benne, hogy egy nagyon sz�p lak�sba fogok bel�pni. Tom b�tor�t�an megszor�tja a kezem, �s r�m mosolyog, majd benyit.

- �csi! Megj�tt�nk! – ki�ltja, mik�zben levessz�k a cip�nket.

Tom testv�re siet�sen jelenik meg az el�szoba ajtaj�ban, nekem pedig egy pillanatra m�g a l�legzetem is elakad. Nem szok�som f�rfiakra haszn�lni ezt a jelz�t, de Bill… gy�ny�r�. Haja f�lhossz�, fekete, szeme ugyanolyan csodasz�p barna, mint a b�tyj��, von�sai finomak. Ragyog� mosoly�val olyan benyom�st kelt, mintha egy angyal �llna el�ttem.

- Svenja! – �lel mag�hoz. Meglep a gesztus, de �r�mmel viszonzom az �lel�s�t. – V�gre tal�lkozunk. Tom m�r annyi mindent mes�lt r�lad! Persze csak j�t, p�ld�ul…

- �csi.

- �n is �r�l�k, hogy tal�lkozunk, Bill – mosolyodom el. Eszm�letlen�l aranyos ez a lelkes viselked�s. – �n is sokat hallottam m�r r�lad.

- Rem�lem semmi cs�nyas�ggal nem hitegetett a bolond b�ty�m – vigyorog Tomra szemtelen�l.

- Hogy milyen b�ty�d? – vonja f�l a szem�ld�k�t az eml�tett.

Bill �rtatlanul pislog r�, Tom viszont fel� lend�l, mire felki�ltva kezd el rohanni a nappali fel�. Tom r�gt�n ut�na iramodik, �n pedig nevetve k�vetem �ket. Tom elkapja Billt, a kanap�ra ter�ti, �s csikizni kezdi. Bill fulladoz� nevet�ssel pr�b�lja elt�vol�tani Tomot a k�zel�b�l – nem sok sikerrel.

- Tom, nem kap leveg�t – sz�lok r� nevetve.

Tom erre meg�ll a mozdulat k�zben. �sszen�znek Billel, majd egyszerre fordulnak fel�m �rd�gi vigyorral.

- Na neee – kezdek h�tr�lni.

- De – v�laszolj�k egyszerre.

Mire egyet pislogok, m�r a sz�nyegen fekszem, �s szinte sik�tva nevetek, mik�zben az ikrek gonosz vigyorral csiklandoznak.

- Nee, k�rlek, ha-hagyjatoook – k�zd�k kacagva.

- �n nem leszek jelen a megtorl�sn�l – jelenti ki Bill sz�les vigyorral.

Egy pillanat alatt pattan f�l �s menek�l a konyh�ba, Tom viszont kitart, de nem sok�ig – megadva mag�t hagyja abba, �n pedig ezt kihaszn�lva a h�t�ra ford�tom, �s a cs�p�j�re �l�k. Fel�l �s mosolyogva megcs�kol.

- Mondtam, hogy im�dni fog. � vagy els� l�t�sra kedvel, vagy els� l�t�sra ellenszenvesnek v�l. �s elhiheted, nem sok emberrel ilyen lelkes �s oldott az els� tal�lkoz�sn�l.

- El sem tudod k�pzelni, mennyire �r�l�k ennek – �lelem �t.

Egy pillanatra mag�hoz szor�t, azt�n egy finom cs�k ut�n mindketten f�l�llunk, �s Bill ut�n megy�nk a konyh�ba.

- Nocsak, te m�g �lsz? – nevet Tomra.

- Bennem senki nem lenne k�pes k�rt tenni – vigyorog �nel�g�lten.

- Az lehet, de l�tod azt a reped�st a plafonon? – n�zek r�, mire Bill felkacag, Tom pedig kiny�jtja r�m a nyelv�t.

- Na, el�g egym�s k�stolgat�s�b�l, kih�l a kaja – adja ki az utas�t�st Bill.

Le�l�nk a sz�pen megter�tett asztalhoz, Bill pedig k�z�pre teszi az �telt.

- Rem�lem, szereted a spagettit – n�z r�m.

- Im�dok mindent, ami t�szta.

- L�tod, mondtam �n, hogy t�k�letes! – vigyorog Tom az �ccs�re.

- Az�rt ezzel tudn�k vitatkozni…

- De mi nem hagyjuk – mosolyognak r�m teljesen egyszerre.

- Ok�, ok�, �rtettem – nevetek megad�an f�lemelve kezeimet.

Bill t�k�letes h�zigazdak�nt mindenkinek szed, azt�n nekil�tunk az ev�snek. Nem kell csal�dnom, Bill remek�l f�z, a spagetti egyszer�en isteni.

- M�g soha nem ettem ilyen finomat – dics�rem meg.

- De csak mert m�g nem k�stoltad az eny�met – veti k�zbe Tom, mire Billel mindketten szemforgatva nevetj�k el magunkat.

- K�sz�n�m – villantja r�m ragyog� mosoly�t Bill.

Ev�s k�zben folyamatosan besz�lget�nk, Bill �vatosan k�rdezget a munk�mr�l �s az �letemr�l. Ker�li a k�nyes r�szleteket, ami�rt rendk�v�l h�l�s is vagyok neki – azt viszont biztosra veszem, hogy mindent tud, hiszen Tomnak �s neki nincsenek titkaik egym�s el�tt. Emiatt viszont nem neheztelek egyik�kre sem, tisztelem, s�t, ink�bb csod�lom kettej�k szoros kapcsolat�t. Soha nem helyezn�m magam Bill el� Tom �let�ben, �s amint l�thatom, Bill egy csod�latos ember, aki diszkr�ten kezeli mindazt, amir�l tud, �s ezzel az �n sz�vembe is egyhamar belopja mag�t.