45.rész - Állj le!

Másnap már nagyon hamar kidobott az ágy. Bírtam volna még aludni de annyira sajgott a fejem h nem ment az alvás. Bevettem egy gyógyszert majd elmentem zuhanyozni. Mire végeztem mindennel anyám is ide ért. Össze kaptam a cuccomat és lementem hozzá. Mikor leértem meglepetten vettem észre h apu is itt van.

-Sziasztok. - pusziltam meg őket

-Szia. - ölelt meg anyu

-Szia. - puszilt meg

-Hogy hogy itt vagytok mindketten? - néztem rájuk

-Rég tartottunk egy családi napot. - mosolygott rám apu

-Ez igaz. - értettem vele egyet mosolyogva

-Indulhatunk? - anyu

-Persze de útközben nem adná valamelyikötök oda a telefonját az enyém tegnap be adta a kulcsot. - én

-Ezért is hoztunk neked egy ajándékot. - adott a kezembe apu egy dobozt

-Mi ez? - kérdeztem miközben ki bontottam a dobozt

-Sejtettük h jól fog jönni. - vigyorgott apu mikor meglátta az arcomat

-Honnan tudtátok h ilyenre vágyom? - vettem kezembe az új telefonomat ami egy Samsung S 5230 volt, rózsaszín kiszerelésbe

-David mondta. - anyu

-Ah. - húztam el a szám

-Mi ez a száj húzás? - húzta fel a szemöldökét apu

-Nincs kedvem Davidről beszélgetni. - indultam el az autóhoz - Köszönöm a telefont. - mosolyogtam rájuk

Össze néztek majd beülltek mellém az autóba és elindultunk az egyik autó kereskedésbe. Míg oda tartottunk felhívtam Billt. Még jó h nálam volt a régi kártyám a mi a volt telefonomba volt.

-Tessék? - szólt bele rekkedtes álmos hangon Bill

-Szia. - szóltam bele mosolyogva

-Nyky. Úgy aggódtam miattad. - mondta egyből éberebben

-Sajnálom de már késő este nem akartalak zavarni. - én

-Kerestünk a korházban de nem találtunk. Tom úgy cippelt haza mert nem voltam hajlandó haza menni nélküled. - Bill

-Jaj Bill. - nevettem - Majd estére át ugrom hozzátok.

-Mért nem jössz most. Ki se kellek adig az ágyból míg ide nem érsz. - Bill

-A szüleimmel töltöm a napot de ha estig ágyban maradsz akkor egy ideig várhatsz rám. - én

-Vegyük fel őt is. - mondta apu

-Mi? - kérdeztem kicsit hangosan

-A családunkhoz tartozik. - nézett apu rám mosolyogva

-Van kedved velünk tölteni a napot? - kérdeztem Billtől

-Ha nem zavarok. - Bill

-Meg se hallotam. Van egy órád h elkészülj és ott vagyunk érted. - én

-Oké igyekszem. - Bill

-De tényleg mert ott hagyunk. -nevettem majd letettem

-Nem akarod elmesélni mi történt tegnap? - nézett rám anyu

-Nem akarom elrontani a napunkat ami még el se kezdödött. És még szeretném titokban tartani amit tegnap tettem. De nyugi nem csináltam semmi hülyeséget jó dolgott csináltam. - mosolyogtam rá

-Hát kíváncsian várjuk mikor mondod el. - mosolygott el

Beszélgettünk még egy kicsit közben elmeséltem a tegnapi balaesetett kihagyva Hayley-t. Erről jutt eszembe ma még be kéne néznem hozzá majd Billel benézzek. +még elkénne mennem butorrokat nézni neki és átalakítani Mimi volt szobáját Hayley szobájának. Tegnap kérdeztem tőle milyen szobát szeretne és ő csillogó szemekkel mesélte h nagyon szereti a rózsaszínt és a nagy macikat. Már a fejemben akkor felvázoltam milyenné is fogom változtatni a szobát már csak meg kell valósítani majd bele vonnom Billt és a többieket is. Egy kis banda munka nem árt.

Mire fel éledtem gondolataimból megálltunk az Audi autókreskedésnél. Kicsit megrémültem mert én sosem vágytam egy Audira és tudtam h apám valamit forgat a fejében. Mire észbe kaptam már mind a ketten kiszálltak. Loholtam utánuk.

-Mért pont ide jöttünk? Fogadjunk h te már kiválasztottad az autót. - néztem rá apura

-Neked is fog tetszeni. - vigyorgott rám

-Ahj. - fogtam meg a fejem

-Tényleg tetszeni fog. - karolt át anyu a vállamnál

-Na jó nézzük meg. - én

Majd apu elvezetett minket az állítolagos kocsimhoz. Mikor oda értünk szó szerint le esett az álam. Nagyon klasz kocsi volt hasonlított a régi kocsimra de ez még is jobb volt.

-Mondtam én h tetszeni fog. - apu

-Gondolom az ára is a magasban van. - húztam el a szám

-Ki mondta h te fizetted. - apu

-Állj le. Nem fogom elvárni tőled h megvegyél nekem mindent. A telefont elfogadtam de nem fogom a kocsit is. - én

-Karácsonyi ajándéknak vedd. - apu

-Nem ez nem így mükődik. Ha annyira bele akarsz szállni abban megegyezhetünk h bele adsz de h az egészet te fizesd azt már nem akkor nem kell. - én

-Mondták már h makacs vagy? - vigyorgott rám apu

-Tőletek örököltem. - én

-Ez igaz. Oké benne vagyok. Gyere intézzük el a papirokat. - apu

-Oké. - én

Majd bementünk az üzlet vezetőhöz és elintéztük az autópapírjait+fizettünk is. Mikor elintéztünk mindent és megbeszéltük h a kocsit kihozzák a lakásomhoz beülltünk anyuékkal a kocsiba és elmentünk Billért. A srácok házához odaérve apu leparkolt majd beinvitáltam őket a házba. Tom és Lilli épp a nappaliban tv-ztek.

-Sziasztok. - köszönem rájuk

-Szia. - ugrott fel Lilli és jött oda hozzám nagy hévvel de mikor meglátta a szüleimet vissza fogta magát

-Szia. - pusziltam meg - Jól vagy?

-Persze már minden rendbe. És hova tüntél tegnap és mi van a.... mi van veled? - változtatta meg utolsó kérdését mikor eltátogtam neki h ne

-Nem volt kedvem tovább vitázni Daviddel. - én - Tom! Hadd mutassam be neked az édeasanyámat, aput pedig már ismered.

-Jó napot. - jött oda hozzánk Tom

-Nyugodtan teggezz csak minket. - mosolygott rá anyu

-Rendben akkor sziasztok. - Tom

-Bill? - én

-Fent van. Nem is láttuk még ma. - Lilli

-Oké akkor megyek és megnézzem adig ti beszélgessetek. - én

Majd ott hagytam őket és felmentem Bill szobájába. A fürdőjében találtam rá épp a haját babrálta. Odamentem hozzá és átkaroltam a derekánál mire ugrott egyet.

-Mi az csak nem megijedtél? - vigyorogtam rá mikor velem szembe fordult

-Nem dehogy. - Bill

-Persze akkor csak véletlen lettél ilyen sápadt. - én

-Nem vicces. - nézett rám sértödötten

-Jól van na. Nyugi. - adtam puszit a szájára

-Ennyitől nem adom be a derekam. - fordult a tükör felé

-Hát jó te akartad. - fogtam meg a kezét

Majd behúztam a szobájába és ledöntöttem az ágyra és rá ültem majd megcsókoltam. Eleinte még várt egy kicsit majd nem bírta tovább és vissza csókolt. Ha nem lettek volna itt a szüleim már tovább mentem volna de mivel bennem volt a tudat h igen is itt vannak és ránk várnak nem lehetett. Így hát elhajoltam Bill elől majd leszálltam róla és felhúztam az ágyról.

-Most h kész vagy indulhatunk. - én

-Persze most h felizgattál persze kimegyek így a szüleid elé. - Bill

-Ugyan már multkor is így mentél hozzájuk. - vigyorogtam rá

-Inkább nem mondok semmit. - legyintett a kezeivel majd bement a fürdőbe

-Igyekezz. - szóltam be majd kimentem nevetve a szobájából

Lementem a nappaliba ahol anyuék épp nagy csevejt folytattak Tommal és Lillivel. Nem sokra rá leérkezésem után Bill is megjött. Miután köszönt a szüleimnek magára kapta a kabátját és elindultunk a közös kis napunk megkezdéséhez...