47.rész - Az angol királynő

Miután kiléptem a szobából a konyhába mentem ahol Bill mosogatott. Odaléptem hozzá és átkaroltam a derekánál.

-Elaludt? - fordult velem szembe mosolyogva

-Igen. - csókoltam meg - Köszönöm h itt maradtál.

-Oh ugyan nincs mit. Neked bármit. - tette le kezéből a tányért és a kezeit a derekamra helyezte - Am meg nagyon édes kislány ugyan olyan kis szó szátyár mint Hanna. -nevetett

-Bemutathatnánk egymásnak őket. - én

-Ez jó ötlet biztos meglennének egymás mellett. Erről jutt eszembe mikor jössz utánunk? - Bill

-Szerintem a hétvégén. Holnap bemutatom a szüleimnek Hayleyt utána meg el kell még intéznem egy pár dolgot. - én

-Csak mert anyut úgy készítem fel. - Bill

-Akkor azt is mond neki h egy emberrel ki bőbültem csak nem mond el neki h kivel. - én

-Oké majd ki eszelek én valamit. - vigyorgott rám

-Rendben. - hajoltam fel hozzá egy csókért

A mi kis együtt léttünket a csöngő zavarta. Sértödötten húzodtam el Billtől és trapoltam el a telefonhoz h megnézzem ki az aki ilyenkor zavar.

-Tessék? - szóltam bele cseppet sem kedvesen

-Szia Tom vagyok. Jöttem Billért. - szólt Tom

-Billért? - kérdeztem meglepődve

-Mindjárt megyek. - szólt vissza Bill

-Oké. - Tom

-Azt hittem itt maradsz. - néztem Billre amint lerakta a telefont

-Ez az első estéd Hayleyvel és én nem akarok közétek állni. - Bill

-Olyan bolond vagy.Én örülnék ha maradnál. Szólok is Tomnak h menjen. - nyúltam a telefonomért

-Most az egyszer én is megtehetek valamit kettőnkért. - vette ki a kezemből a telefonmat

-Na de... - én

-Nyky nem lehetne h most az egyszer ne makacskodj? - biccentette oldalra a fejét és úgy nézett rám mosolygva

-Akkor most szombatig nem is látlak? - néztem rá lebigyesztett szájjal

-Holnap felugrom mielőtt elindulunk. - fogta kezei közé az arcom

-Adig nem megyek sehova amíg nem jössz. - én

-Jaj te. De most megyek mielőtt Tom le nem szedné a fejem. - Bill

Megkaptam tőle a nap utolsó csókját és miután elköszönt kilépett az ajtón és lement Tomhoz. Az ablakból figyeltem ahogy oda sétál az autóhoz beszáll és elhajtanak. Kicsit rossz érzés volt de nem akartam nyafoggos liba lenni így elfogadtam Bill döntését. Elmentem és lefürődtem majd mikor végeztem magamra húztam a pizsamámat és kimentem a nappaliba befészkelve magam a kanapéra h egy kis filmet nézzek lefekvés előtt de aztán sikerült el is aludnom ott.

Reggel mikor felébredtem és magamhoz tértem észre vettem h rajtam egy takaró volt terítve a tv meg ment úgy ahogy este maradt. Mikor jobban magam mellé néztem észre vettem h Hayley békésen alszik mellettem.

-Szia. - köszönt Bill suttogva

-Oh baszus. - kaptam a szívemhez

-Bocsi. - vigyorgott rám

-Nem vicces. - néztem rá szúrosan

-Oké sajnálom. - tette fel védekezően a kezeit

-Mióta vagy itt? - én

-Úgy egy órája. Itt találtam rátok a kanapén mindketten takaró nélkül. - Bill

-Te takartál be? - én

-Igen. - Bill

-Köszi. - mosolyogtam rá

Majd felkeltem a kanapéról óvatosan h Hayley ne kelljen fel. Mikor sikerült felkelnem óvatosan beljebb raktam Hayleyt majd bementem Billel a konyhába.

-Most már nem vagy mérges h itt hagytalak tegnap? - Bill

-Edig se voltam az. - ültem le az asztalhoz

-Nekem nem úgy tünt. - Bill

-Pedig nem voltam az. - húztam fel az orrom

-Jó jó elhiszem. - lépett oda hozzám

Majd lehajolt hozzám és megcsókolt. Leraktam a kezemből a bögrét mielőtt Bill heveségében ki nem löki a kezemből. Gondolnom kellett volna rá h nem vagyunk egyedül de Bill annyira el tudja venni a figyelmem csak egyetlen csókkal h körülöttem akár bombát is lehetne robantani de azért észbe kaptam miközben Bill már igyekezett megszabadítani a pizsama felsőmtől.

-Ezt talán nem a legjobb helyszín erre. - húzodtam el tőle de ő akaratosan is újra csókolni kezdett

-Akkor álljunk odébb. - kapott fel és mielőtt kiadhatam volna bármilyen hangot betapasztotta a számat egy csókkal

Majd kezét a számra rakta mikor átmentünk a nappalin ahol Hayley nyugodtan aludt. Még mindig nem tartottam jó ötletnek a dolgot de Bill hajthatatlan volt. Bementünk a szobámba Bill még az ajtót is bezárta. Majd odasétált velem az ágyhoz rá tett és folytattuk ott ahol elkezdtük a konyhában.

Az együtt léttünk során keletkezett hangjainkat csókokkal tompintottuk h véletlenül se ébredjen fel Hayley mondjuk bejönni nem tudott volna mert Bill bezárta az ajtót.

-Még jó h nem ébredt fel ránk. - mondtam a nappaliban immár a fürdő köpenyemben

-Nem is voltunk olyan hangosak. csókolt bele a nyakamba Bill

-Ne hidd h mindig ez lesz. - néztem rá

-Csak ha már nem bírunk magunkal. - vigyorgott rám

-Lüke. - böktem oldalba majd bementem a konyhába ahol neki kezdtem reggelit csinálni. - Mikor mentek a szüleidhez?

-Ide jönnek értem. Tommal úgy beszéltem meg h ide jön és felvesznek. - Bill

-Ki jön még Tommal? - én

-Lilli. - Bill

-Lilli? - kerekedtek el a szemeim meglepődötségtől

-Tom elérkezetnek tekinti az időt h bemutassa anyuéknak. - mosolygott rám

-Szegény Lilli tuti nem aludt az este. - nevettem

-Te is ideges voltál mikor én mutattalak be nekik. - Bill

-Azért az én helyzetem más volt mert engem már ismertek és inkább maradj csöndben mert nem tudom ki volt olyan ideges h nekem kellett más irányba terelnem a gondolataidat h ne azzon rágódj mi lesz a szüleimmel. - én

-Én nem is voltam akkor ideges. - Bill

-Persze én meg az angol királynő vagyok. - én

-Ne gúnyolodj. - Bill

-Én nem gúnyolodom csak azt mondom ami igaz. - én

-Akkor nem szóltam semmit. - Bill

-Helyes. - öltöttem rá a nyelvem

-Na. - vágta hozzám konyha ruhát

-Ne dobálozz. - dobtam vissza hozzá mire a fején landolt

Nevetnem kellett ahogy kinézett a fején a konyharuhával. Leszedte a fejéról majd oda sétált hozzám kihasználva h nem figyelek majd elkapott a derekamnál fogva és csikizni kezdett.

-Hagyál. - fogtam be a szám h ne nevessek annyira

-Hm... meg gondolandó. - nézett rám értelmes fejjel

-Én is beszálhatok? - hallotuk meg Hayley hangját

-Persze. - vágta rá egyből Bill

-Na ne hogy már. - vágtam ijedt fejet mikor Bill rá mondta az igent

Menekülőre fogtam de Bill megragadt jobban a derekamnál h Hayleynek könnyű dolga legyen de Hayleynek más ötlete volt és ha már engem kikészít őt is ki kell. így hát rágurott Bill hátára és a nyakába csimpaszkodva kezdett el lovagolni rajta amitől Bill elengedte a derekam és amilyen gyorsan berohantam a szobámba nem sokra rá Hayley is jött utánam aki belém rohant és azt hajtogatta h segítsek neki. Oda siettem az ajtóhoz és bezártam így Bill nem tudod bejönni.

-Engedj be. - Bill

-Most nem érek rá. - mondtam miközben ruhát kezdtem el keresni magamnak

-Ne csináld már. - Bill

Nem szóltam semmit csak magamra kaptam a kiválasztott ruhákat. Hayleyt is felöltöztettem és össze fogtam a szőke haját két kis cofba. Aranyosan nézett ki és neki is tetszett. Párszor megfordult körülöttem és figyelte ahogy a szoknyája pördült miközben forog.

Mikor kijátszotta magát kizártam az ajtót és kimentünk a szobából de Bill nem volt sehol. Vagy is csak azt hittem de a konyhába ücsörgött és telefonált. Bementünk hozzá, Hayley pedig leüllt az asztalhoz majd én is mellé miközben leraktam a reggelinket.

Mikor Bill letette a telefont elköszönt tőlünk és ment is mert h megjött érte Tom. Miután Bill elment és mi is befejeztük a reggelinket összepakoltam majd mielőtt elmentünk volna a szüleimhez lementünk a játszótére aminek Hayley nagyon örült.

11 fele felugrottunk a lakásomra összepakoltam a szükséges dolgokat és mentünk a szüleimhez akik már izgatottan várták a meglepetésemet de mikor oda értem elszállt a jó kedvem a látványtól...