3. r�sz. A t�rt�net�nk

-          Na h�zzunk innen. – fordult az ajt� fel� azonnal Tom.

-          Mi�rt? Nem teljesen mindegy, hogy ki �l ann�l az asztaln�l?

-          De. Az teljesen mindegy.

-          Magyar�zd meg �s fel�lem mehet�nk is.

-          Egyszer�en nem, �s k�sz. Nem fogom kiteregetni a h�zas�letemet minden j�ttmentnek.

-          Ez a j�ttment �ppens�ggel egy szak�rt�. Kedvesnek t�nik.

-          R�gt�n gondoltam. Neked mindenki kedves, aki a kapcsolatunkon akar cs�mcsogni egy j�t.

-          Ne csin�ld. Maradjunk, nincs veszteni val�nk.

-          N�zd, �n nem akarok ezzel a n�vel besz�lgetni egy �r�n �t kett�nkr�l. Az el�z� pasast is nehezen szoktam meg, nem kell most egy m�sik agyturk�sz nekem.

-          Mi lenne, ha kiv�telesen azzal t�r�dn�l, ami�rt idej�runk? – h�ztam fel magam. – Nem mindegy, ki seg�t ezen az eg�sz szars�gon, ha valaki v�gre seg�t?

-          Komolyan nem hiszem el, hogy te egy idegent�l v�rsz seg�ts�get!

-          Az ismer�s�kkel eddig baromi sokra ment�nk. Itt maradunk, �s k�sz. Egy �r�t kib�rsz. �n nem fogom anyu�kt�l hallgatni, ha most lel�p�nk innen.

-          Tudod mit? Maradj, majd �n hallgatom.

-          Ezt ne csin�ld. – k�rtem. – H�t sosem fogsz meg�rteni? – suttogtam �vegesed� tekintettel.

-          Besz�lj velem, hogy meg�rtselek. Ne csak itt �llj velem sz�ba, heti egyszer egy �r�t.

-          Ehhez most nincs kedvem. Tudod mit, menj. Add fel, abban legal�bb j� vagy.

-          Ki mihez �rt, ugye? – g�nyol�dott. – Te m�r t�k�lyre fejlesztetted az �rzelmi zsarol�st.

-          Az csak akkor menne, ha lenn�nek �rzelmeid. – pr�b�ltam visszav�gni, de mint oly sok minden m�s, ez is lepergett r�la.

-          Otthon tal�lkozunk. – hagyott fak�pn�l, �n pedig tan�cstalanul huppantam le a megszokott b�rfotelembe �s tenyereimbe hajtottam arcomat.

-          Frau Kaulitz, �n…

-          Viktoria. – szedtem �ssze magam.

-          Viktoria, ha gondolja, maradhat ett�l f�ggetlen�l.

-          Annyira neh�z vele. – b�logattam k�ts�gbeesve. –  De gondolom, ismeri a t�rt�net�nket.

-          Jobban szeretn�m �nt�l hallani, ha nem vagyok t�l tolakod�. – �lt le az asztal m�sik v�g�ben l�v� fotelbe.

-          Fogalmam sincs, hol kezdjem.

-          R�gt�n az elej�n. Mindent mondjon el, amit el szeretne mondani.

Egy nagyobb s�hajjal szedtem �ssze gondolataimat �s h�trad�lve a fotelben, elkezdtem a t�rt�net�nket.

-          � az els� szerelmem. Megl�ttam �s azonnal tudtam, hogy ak�rmilyen nevets�gesen is hangzott, � a nagybet�s �. K�z�piskol�ban kezd�d�tt, �s mikor le�retts�gizt�nk, mindketten tudtuk, hogy egym�ssal k�pzelj�k el a j�v�t. Persze t�lest�nk p�r tin�dzser kori megpr�b�ltat�son, de m�g azon a ny�ron megk�rte a kezem. Mindk�t csal�d mereven ellenezte az esk�v�nket, mondv�n, hogy fiatalok vagyunk �s vannak fontosabb dolgok is a h�zass�gn�l. De mi meg�g�rt�k, hogy ez nem v�ltoztat semmin. Elv�gezz�k a f�iskol�t, �s minden halad a sz�l�k �ltal tervezett �ton, csup�n annyi v�ltozik, hogy att�l a napt�l fogva az � vezet�knev�vel �rom al� a hivatalos pap�rjaim. F�suli ut�n azonnal el tudott helyezkedni egy j�l men� c�gn�l, ahol a gyakorlat�t t�lt�tte, de �n belef�radtam a tanul�sba, pihen�re v�gytam. Csak ellenni �s l�gatni a l�bam. Tom keresett annyit, hogy ezt megtehess�k. – kis sz�netet tartottam, mert neh�z momentum k�vetkezett. Magam el� meredve folytattam v�g�l. – Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, mikor azt a pozit�v terhess�gi tesztet tartottam a kezemben. Eml�kszem, megijedt el�sz�r, de boldog volt, �s azonnal felh�vta az �ccs�t, hogy el�js�golja a nagy h�rt. A vil�g legboldogabb n�je voltam, mindenem meg volt, amire csak v�gyhattam. Bianc�t egy berendezett kis bababirodalom v�rta a szomsz�d szob�ban, �s mi m�r azt tervezt�k, hova fog iskol�ba j�rni. – �jabb kis sz�net k�vetkezett, k�nnybe l�badt szemekkel mondtam ki v�g�l, ami annyira f�jt m�g mindig. – A hetedik h�napban vesztett�k el. Minden �lmunk �sszet�rt egy szempillant�s alatt. F�l �v kellett, m�g kil�baltunk a gy�szb�l, apu felvett a c�g�hez, kaptam egy t�gas irod�t, p�r beosztottat, �s minden �jra a r�gi volt. Csak kicsit kev�sb� boldogan. A k�vetkez� baba m�r a harmadik h�napban elment, de akkor m�r nem adhattuk fel. Elhat�roztuk, hogy b�rmi is t�rt�njen, lesz egy gyerek�nk. V�get �rhetetlen vizsg�latoknak vetett�k al� magunkat, Tom kezel�sekre j�rt, engem injekci�ztak. A szexet a menstru�ci�s ciklusaimhoz igaz�tottuk, de egyszer sem j�tt �ssze. Belef�radtam, m�r nem k�v�ntuk egym�st, m�r nem is �lvezt�k az egy�ttl�tet, mert csak egyetlen c�llal tett�k, ami iszony� kil�t�stalan volt. K�ts�gbeesettek voltunk �s m�r nem t�r�dt�nk egym�ssal annyit, egym�st hib�ztattuk minden�rt.

Tartottam a folytat�st�l, mert b�rmily �rdekesen is hangzik a f�jdalmasabb r�sze most k�vetkezett. Az, amit nem vagyok k�pes feldolgozni az�ta sem.

-          K�rem folytassa. – sz�lt hozz�m kedves, t�mogat� hanglejt�ssel.

-           Eml�kszem aznap este m�r beadtam magamnak az injekci�mat, mikor k�z�lte, hogy bulizni megy. Cs�ny�n �sszeveszt�nk, � pedig elviharzott. Hajnali kett� �ra volt tal�n, mikor �bresztgetni kezdett. R�szeg volt �s azt hajtogatta, hogy el kell mondania valamit. Megcsalt. Ott abban a buliban, aznap este hagyta, hogy egy l�ny, hogy is mondjam, or�lisan kiel�g�tse. Nem tudom, mire sz�m�tott. Ha elmondja, meg nem t�rt�ntt� tessz�k �s alszunk tov�bb? Nem tudtam, mit mondani. Csak �ltem, n�ztem magam el� �s bel�l teljesen �sszet�rtem. S�rtam, � pedig k�ny�rg�tt, hogy mondjak valamit, k�ny�rg�tt, hogy ord�tsak, �ssem meg, k�ldjem el, de �n nem tettem. Nem b�rtam hozz�sz�lni sem. Megcsalt, mikor a legnagyobb sz�ks�gem lett volna r�, �s ezt nem b�rtam feldolgozni.  Reggel lezuhanyoztam, fel�lt�ztem �s elmentem dolgozni. Akkor, ott elvesztettem mindent, amim volt, �s amim tal�n lehetett volna. Az�ta elmegy�nk egym�s mellett. Reggel kor�bban kelek, �s mire � felkel, m�r �ltal�ban nem vagyok otthon. Napk�zben nem besz�l�nk, egy ideig nem vettem fel a telefont, azt�n feladta. Este k�s�n �r�nk haza, v�gigk�nl�dunk f�l �r�t, m�g egy�tt megvacsor�zunk, �s v�gre lefekhet�nk aludni. Kint a t�v� el�tt v�rja meg, m�g elalszom, �s csak ut�na fekszik be mell�m. �s most itt tartunk. Eredm�nytelen�l t�ltj�k az id�nket, hallgatjuk m�sok tan�csait, de egym�ssal nem besz�l�nk err�l.

-          Besz�ltek m�r err�l kettesben veszeked�s n�lk�l?

-          Nem.

-          �n nem kezdem�nyez, vagy �?

-          Azt hiszem, ink�bb egyik�nk sem. � t�l b�szke ehhez.

-          �s �n?

-          Tudja milyen �rz�s err�l besz�lni? Tudja milyen �rz�s �gy emberek k�zt lenni, hogy azt gondolom, mindenki �gy n�z r�m? Mindenki biztosan tudja, mindenki rajtam nevet. A n�, aki nem tud gyereket sz�lni a f�rj�nek �s m�g csak meg sem tudja tartani �t.

-          Teh�t mag�t okolja a t�rt�ntek�rt. – vonta le a k�vetkeztet�s�t.

V�gigbesz�lgett�k az egy �r�t, �s �gy v�ltunk el, tal�n r� tudom venni Tomot, hogy elj�jj�n. Szerinte nem kellene er�ltetnem, ki k�ne v�rnom, hogy a f�rjem mag�t�l j�jj�n r�, hogy meg kell menteni a h�zass�gunkat. �n erre annyit feleltem, ha egy�ltal�n meg akarja menteni.