50.rész - Rosszabb mint egy öregasszony

Nem igazán bírtam aludni. Billen és rólam gondolkoztam. Hayley nyugodtan aludt mellettem magához szorítva a takaró sarkát. Mosolyogva néztem ahogy békésen alszik mellettem. Át futott az agyamon egy dolog ami arra késztett h át menjek Billhez. Kiszálltam az ágyból majd magamra kaptam egy melegítőt és át sétáltam Billhez. A szobájába érve békésen aludt már és akármennyire sajnáltam felkelteni még is meg akartam tenni. Oda mentem az ágyához majd bebújtam hozzá és az arcát kezdtem el simogatni amire egy ideig nem reagált semmit sem de mikor már puszikkal halmoztam el mormogni kezdett.

-Scotty hagy. - Bill

-Nem vagyok a kutyád. - löktem meg mire felébredt

-Nyky. - nézett rám álmosan - Azt hittem már alszol.

-Nem bírtam azzon rágódtam h nem voltunk sokat kettesben. - én

-És ezért keltettél fel? - ült fel

-Igen mert sétálni akarok. - én

-Hajnali kettő van. - nézett az órrájára aztán vissza rám

-És? - néztem rá kérdően - Holnap délután megyünk haza Hayleyvel és utána nem is igazán találkozunk. - bigyesztettem le az ajkam h hatásosabban rá vegyem

-Na jó menjünk. - rúgta le magáról a takarót

-Ez az. - borultam rá és megcsókoltam

Mikor leszálltam róla ki kelt az ágyból majd magára kapott egy melegítőt majd kézzen fogva az előszobába mentünk ahol magunkra kaptuk a cípőinket és a kabátunkat. Miközben Bill a kulcsát kereste Scotty jött a hozzánk és Billre nézett.

-Bocs pajti de most nem jöhetsz velünk mert a kis asszonnyal szeretnék lenni de beptoljuk. - simogatta meg Bill Scotty fejét

Majd megragadta a kezem és kilptünk a hideg téli levegőre. Ahogy sétáltunk a téli éjszakán a talpunk alatt ropogott a nem rég frissen esett hó ami még mindig apró pelyhekben esett. Elmentünk arra a játszótérre ahol a múltkori itt léttünkor Scotty neki vezetett egy fának amin átesetem. Oda érve beülltünk egy egy hintába és miközben lassan hintáztunk beszélgetünk.

-Edig nem árultad el h miért nem jössz velünk a nyaralásunkra. - nézett rám Bill

-A nyaralás az nem nekem készült hanem nektek és am is rengeteg dolgom lesz a turnéval kapcsolatba. - én

-És mit szolnál hozzá ha itt maradnék Lilli elmehetne helyetem. - Bill

-Bill! Tudod h én ebbe nem megyek bele. - én

-Megint nyaffogok, ugye? - nézett rám

-Én ezt nem mondtam. Elhihetted h én is szeretnék veletek tartani de nem lehet le kötti az időmet a munka. - én

-Néha bánnom h te lettél a menedzserünk de ez volt a döntésünk és remélem h hamar letelik az az idő nélküled. - Bill

-Nem lesz olyan vészes hidd el nekem. - szálltam ki a hintából és bele ültem az ölébe

-Tudom. - nézett rám mosolyogva

Közelebb hajoltam hozzá h megcsókoljam mire ő egy adag havatt nyomott az arcomba. Dühősen töröltem az arcomat Bill menekülőre fogta. Míg én össze szedtem magam adig ő elfutott de nem sokáig mert utána eredtem. Mikor kellő távolságba volt ráugrottam amitől mind ketten ble borultunk a legnagyobb hó kupacba. Kihasználva az alkalmat Bill betemettem egy nagy adag hóval.

Miután kiszórakoztuk magunkat és teljesen más irányba terelödött a mi "birkozásunk" feltápászkodtunk és szinte haza rohantunk h befejezehessük amit a kupacban elkezdtünk.

Mikor elértünk a házhoz Bill figyelmét már annyira lekötöttem h szinte az ajtót sem bírtam kinyitni. Elhúzodtam tőle h kinyísa az ajtót de alig birt bele találni akulcs jukba így kivettem a kezéből és kinyitottam az ajtót majd beléptünk. Miután csukodott az ajtó mögöttünk Bill újra magához húzott és megcsókolt majd felkapott én pedig a lábammal átkaroltam a derekánál és így mentünk fel a szobájába.

Bezártuk a szoba ajtót és átadtuk magunkat egymásnak figyelve arra h nem legyünk hangosak egy szóval csókokkal probáltuk elnyomni magunkat. Az vegyütt léttünk után összebújva aludtunk el.

Reggel Bill mocorgására ébredtem fel szinte le rugott az ágyáról. Még meglepődtem azzon h az ágyon maradtam edig. Miután nem bírtam már vissza aludni ki keltem az ágyból és magamra kaptam pár ruhadarabott és át sétáltam a szobába ahol megnéztem Hayleyt aki békésen aludt és tudtam h ma nem lesz korán kellő eléggé kimerítette a tegnapi nap. Becsuktam az ajtót és a konyhába mentem ahol tátva maradt a szám mikor megláttam a bent lévő szeméyt.

-Jó reggelt. - mosolygott rám Simone

-Szia. - nézett rám David

-Te mit keresel itt? - én

-Mindig eljövök az ikrek szüleihez de legfőkkép hozzád jöttem. - David

-Kár volt emiatt fáradnod nem vagyok rád kíváncsi. - mondtam dühősen

-Nyky kérlek legalább hallgas meg. - állt fel

-Undorodom tőled David! Ne reméld h azt amit tettél könnyen meg fogok bocsáltani. - mondtam majd sarkon fordultam és sietve elindultam h mielőbb kiengedjem magamból a felgyülemlett síró görcsöt de ahogy kifordultam bele szaladtam Tomba

-Lassan. - mondta rám néztve

-Bocs. - mondtam elhallaóan a sírástól

-Mi a baj? - nézett rám aggódva

-Semmi. - indultam el de vissza rántott és a karomnál fogva tartott

-Nincs olyan amiért sírni láttlak. Mi történt? - Tom

-Nem akarok most erről beszélni egyedül akarok lenni. - néztem fel rá vöröslő szemekkel

-Szóljak Lillinek? - remeget meg a hangja

Megráztam a fejem majd le engedte a kezét a karjaimról én pedig gyors léptekkel bementem a szobába ahol Hayley az ágyon játszott a Tomtól kapott babájábal. Gyors megtöröltem a szemeim h ne lássa rajtam h sírok.

-Szia. - mosolygott rám angyalian

-Szia. Hogy aludtál? - ültem le mellé és egy puszit nyomtam a homlokára

-Jól. - Hayley

-Ennek örülök. - mosolyogtam rá

-Muszáj ma haza mennünk? - nézett rám

-Azt hiszem a mai napot még itt tölthetjük. - én

-Tényleg? - emelte rám nagy kék szemeit

-Hát persze. - én

-Juj de jó. És játszhatok majd Hanna-val? - Hayley

-Megbeszélem majd Billel. - én

Odabújt hozzám éás átkarolt a nyakamnál. Átölelve húztam magamhoz és újra elkapott a sírás de nem engedhettem meg h Hayley előtt sírjak egy árva könnycseppet töröltem le az arcomról mielőtt követte volna a többi.

Kopogtak az ajtón elhajoltam Hayeytől de nem mászott ki az ölemből.

-Gyere. - szóltam ki

-Zavarok? - Lilli

-Nem gyere csak. - mosolyogtam rá

-Jó reggelt kislány.- simogatta meg az arcát Hayleynek

-Szia. - mosolygott rá Hayley

-Úgy éreztem h Simone valami nagyon finomat készített reggelire keresdt meg Tomot és menj le vele reggelizni. - Lilli

-Mehetek? - nézett rám Hayley

-Persze menj csak. Aztán vigyázz Tomra. - tettem le

Majd kiszaladt a szobából becsukva maga mögött az ajtót.

-Jól vagy? Tom mondta h rosszul néztél ki. - Lilli

-David itt volt vagy itt van nem tudom. - én

-Mit akart? - nézett rám kíváncsian

-Velem akart beszélni de én nem voltam hajlandó. Nem tudom mit képzelt azok után h azt mondta alkalmatlan vagyok felnevelni Hayley-t? - én

-Biztos már megbánta. - Lilli

-Tőlem az csinál amit akar nem érdekel. - álltam fel

-De érdekel mert nem borultál volna ki. - Lilli

-Nem volt semmi köze ehhez. - én

-Nem lehetne h most az egyszer túl tedd magad a sebbeiden. Mindig azt csinálog h nyalogatod a sebbeid. És ugyan azt csinálod mint mikor ott hagytad Davidet miután kiléptél a zenei ipar életéből. Akkor is magadba zárkoztál és azzon örölted magadat h mit rontottál el. Nem csinálhatod ezt. Mimi és én a legjobban tudjuk h min mentél akkor kersztül de nem szeretném ha most is azt tennéd Billnek nem tenne jót és Hayley-nek aki a legjobban számít rád. Nem teheted ezt velük meg kell bocsánatod Davidnek bármennyire is rossz. - Lilli

-Utálom h igazad van. - én

-Ezért vagyok a barátnőd. - mosolygott rám

-Itt lehet még? - néztem rá

-David. - szólt fel hangosan Lillire mire nyílt az ajtó és David lépett be rajta

-Át vertél. - löktem meg Lillit

-Miattad tettem. - nevetett majd magunkra hagyott

-Én... - kezdtünk egyszerre bele

-Nagyon... - mondtuk megint egyszerre - Sajnálom. - folytattuk egyszerre

-Hülye voltam nem kellett volna kételkednem benned de féltetelek. - David

-Mitől? - én

-Hogy Hayley gondoskodása miatt rosszul fogod érezni magad h neked nem lehet sajátod. - David

-Hayley nekem olyan mint a saját lányom nem számít h nem az enyém. Nem érzem magam rosszul amiatt h őt nevelhettem és h én nem élhetem át azt a pillanatott mikor kezembe tarthatom azt a csöp embert akit 9 hónapig együtt voltam. És tervem volt h örökbe fogadok egy gyereket és mikor Hayley-t megláttam tudtam h ő tökéletes lesz. És szügsége volt valakire. - én

-Most már tudom h hülyeséget csináltam de ahogy az első veszekedésünkből a mostaniból is tanultam. Nem kellett volna alá becsülnöm téged. - David

-Nem haragszom ha megíred ezentúl jobban fogsz bízni bennem. - én

-Ezt megígérem. - ölelt magához

Miután kibeszéltük magunkat és vagy milliószor elmondta David mennyire sajnálja a dolgot kizavartam a szobából és elmentem h lefürödjek. Mikor kész voltam úgy döntöttem h mielőtt bemennékl a többiekhez megnézzem Billt.

Belépve a szobjába láttam h még mindig alszik mondjuk nem hagytam aludni olyan sokat. Oda léptem az ágyához és bebújtam mellé de olyan hirtelen került fölém h időm se volt megijedni.

-Jó reggelt. - vigyorgott rám

-Pedig úgy szerettelek volna felkelteni. - bigyesztettem le az ajkam

-Hajnalban sikerült most én voltam a sorron. - puszilt meg

-Kibékültem Daviddel. - mosolyogtam rá

-Hallottam. - Bill

-Honnan? - én

-Tom mondta. - Bill

-Esküszöm rosszabb mint egy öregasszony. - forgattam meg a szemeim

-Örülök h minden rendbe. - csókolt meg

-Igazából kellett Lilli észhez térítése h felnyíssa a szemem de sokkal jobban érzem magam h meg tettem ezt a lépést. - én

-Tudod min gondolkoztam? - Bill

-Min? - néztem szemeibe

-Hogy ti 3-an nem vagytok véletlenül testvérek? Mindenben egy formák vagytok mintha csak testvérek lennétek. - Bill

-Tudod ha annyi mindene megy keresztül 3 különböző ember a végén olyan jól megismerik egymást h semmi sem rombolhatja le azt a kötödést ami kialakult közöttük. - mondtam elmélyedve az emlékeimen

-Ti meg rengeteg mindenen mentetek keresztül. - simogatta meg az arcom

-Legfőképp miattam. Mimi és Lilli az előtt ott voltak mielőtt elkezdödött volna minden és azóta is ott vannak mikor szükségem van rájuk és ez részemről is így van. - én

-Nálad jobb barátnőt nem is kívánhatnék. - Bill

-Én sem barátot. Veled sokkal másabb minden. Ki fordultam önmagamból és be ismerem te voltál az aki ki húztál abból a sötét gödörből amiben feküdtem mióta elvesztettem a fiamat. - én

-Ezt edig nem hallottam tőled. - Bill

-Mert most jöttem rá. Gondolj csak bele mióta be léptél az életembe a családom vissza fogadott, Daviddel a kapcsolatom sokkal jobb lett, ki taszítottam az életelmből Ricket akivel éveken keresztül nyúztuk egymást, lett egy saját lemez cégem, egy híres banda menedzsere vagyok, örökbe fogadtam egy kislányt aki hihetetlenül édes és a legfontosabb boldog vagyok egy klasz sráccal akit mindnekinél jobban szerettek. - néztem rá mosolygva

Elmosolyodott miközben kezei közé fogta az arcom és megcsókolt. Boldogság járta át a testem minden apró zúgát és semmi mással nem cserélném le ezt az érzést ami most bennem van.

Miután elváltunk egymástól Bill leszállt rólam majd a fürdőbe ment ahol rendbe szedte magát én pedig az ágyán feküdve vártam rá. Magától szokatlan módon hamar kész lett majd kézzen ragadott és kimentünk a konyhába ahol békés csevej folyt amibe mi is bele folytunk...