9. r�sz. Az �j asszisztens

Feldobott a t�ny, hogy Bill itt lesz vel�nk. Mi�ta ismerem �ket, j�ban vagyunk �s az �vek alatt nagyon j� bar�ts�g, szinte m�r testv�ri viszony alakult ki k�zt�nk. Sosem c�lom �ket kett�v�lasztani, tudom j�l, hogy � Tomhoz tartozik, �s mell� kell �llnia, de ezt valahogy mindig j�l kezelt�k mind a h�rman. Tom is mindent megbesz�l vele �s �n is. � nem kavar, nem avatkozik bele, csak hallgat �s pr�b�l seg�teni, ha m�ssal nem is, legal�bb felt�tel n�lk�li t�mogat�ssal.

Tomnak nagyon hi�nyzik, hogy nincs mindig a k�zel�ben. Azel�tt egy�tt laktunk, de Billt felfedezte egy n�v�s modell�gyn�ks�g, �s az�ta utazgat a vil�gban. Mil�n�ban lakik �gy egy �ve m�r, �s nagyon ritk�n tud p�r napra hazautazni. Ilyenkor hagyom �ket kibontakozni �s kiv�rom, hogy Billnek r�m is legyen egy kis ideje. Tom az els� �s ezzel mindig is tiszt�ban voltam.

Megittam a k�v�mat, megmostam a fogam, felvettem egy k�nyelmes ruh�t �s kocsiba pattantam.  Ha Bill itt t�lt egy p�r napot, arra fel kell k�sz�lni. Persze, hogy csak olyan �d�t�t �s italt iszik, amit mi nem tartunk itthon, nan�, hogy a kedvenc�t kell f�zn�m ma, amihez be kell szereznem ezt-azt �s vennem kell neki koffeinmentes k�v�t, amit zs�rszeg�ny tejjel fogyaszt majd.

Lefoglaltam magam legal�bb, m�g mindent megkerestem �s megvettem.

Fel akartam h�vni anyut, hogy az egyik hi�nyz� f�szert tudom-e helyettes�teni egy m�sikkal, de �szrevettem, hogy a mobilomat otthon hagytam. Ami otthon a nyug�gyon cs�r�gni is kezdett…

-          Szia, �n vagyok. – sz�lt bele egy Tom sz�m�ra ismeretlen hang.

-          Igen, �s ki az az �n?

-          Josh. – felelt kisebb hallgat�s ut�n.

-          �gy nekem m�g mindig nem tiszta.

-          Viki asszisztense vagyok. – v�gta r� n�mi hallgat�s ut�n.

-          �rtem. Nos, � �pp nincs telefonk�zelben, �zensz neki valamit?

-          Mindegy, nem fontos, majd k�s�bb h�vom m�g.

-          Rendben. Hello. – nyomta is ki gyanakodva a telefont.

Mivel �tmentem egy m�sik boltba azt a bizonyos f�szert felkutatni, t�z �ra is elm�lt m�r, mire haza�rtem.

-          Szia. – k�sz�ntem bel�pve a h�zba Tomnak, aki �pp a nappaliban szedte �ssze tegnap sz�tdob�lt ruh�inkat.

-          Szia. Ezzel mi legyen? – mutatott a b�r�nd�mre.

-          Mindj�rt elrakom.

-          K�ne mosni egy sz�neset �s egy feh�ret.

-          Rendben. Arra is ker�tek id�t.

Soha sem volt hajland� megtanulni a mos�g�p roppant bonyolult m�k�d�s�t, �gy jellemz�en csak bedob�lja a szennyest a mos�konyh�ba �s megeml�ti, hogy ott van. Persze r�gen m�g egy puszival egybek�tve k�z�lte, hogy „sok a szennyes, asszony”… �s akkor ez m�g csak nem is b�ntott. Sosem �gy mondta, hogy b�ntson.

A konyha fel� vettem az ir�nyt, ahol kipakoltam a zacsk�kb�l �s nekil�ttam el�k�sz�teni az eb�det. Onnan egyenesen a mos�konyh�ba mentem, �s beraktam egy adag sz�nes ruh�t. Ek�zben Tom a h�ts�kertben telefon�lgatott �s csak akkor tette le a telefont, mikor Bill megj�tt.

Szorosan �lelt mag�hoz, �s mikor k�z�ltem, hogy hamarosan k�sz az eb�d, m�r ment is ki a b�tyj�hoz.

-          Szevasz �csi.

-          Ti egy l�gt�rben sem tart�zkodtok m�r?

-          El kellett int�znem p�r telefont.

-          �s mi ez a vir�gz� j�kedv?

-          Valami nem hagy nyugodni.

-          Mes�lj.

-          Felvettem reggel Viki telefonj�t �s egy sr�c h�vta. Mikor r�k�rdeztem megillet�dve v�laszolt egy nyilv�nval�an kamu kifog�ssal, miszerint � Viki �j asszisztense. Baromi fontos lehet, ami�rt h�tv�g�n felh�vja, de �zenetet nem akart hagyni �s azt mondta, nem sz�m�t annyira.

-          Most �gy, hogy �rtsem, mit akarsz kihozni ebb�l.

-          M�r sejtem egy ideje, hogy van valakije.

-          �s gondolod, hogy ez a sr�c volt az?

-          Igen. K�zenfekv�.

-          Ne kombin�lj.

-          Nem kombin�lok, t�nyeket k�zl�k. Mel� ut�n nem j�n egyb�l haza, de �gy tesz, mintha m�r r�g itthon lenne, r�ad�sul most ez a telefon is.

-          Szerintem csak bele akarsz l�tni valamit, ami nem is l�tezik.

-          Gondolod, hogy nem csalna meg?

-          Azt sem gondoltam, hogy te megcsalod.

-          Na ugye.

-          Hab�r r�lad az�rt el�bb felt�teleztem volna.

-          Kiny�rom azt a f�rget.

-          Ne rohanjunk az�rt annyira el�re. Lehet, hogy nincs is senki.

-          Megk�rdezem az�rt.

-          �s m�gis hogy? Te baba, megcsalsz? – ut�nozta b�tyja hangj�t.

-          Nem tudom. Fogalmam sincs, de nem nyugszom, m�g r� nem j�v�k.

-          Te zoksz� n�lk�l f�lrel�psz, de ahogy sejt�sed van, hogy � is megteszi, akkor m�r az �gy nem m�k�dik. Hagyd �t, ne sz�ts �jabb felesleges vit�kat.

-          Tal�n igazad van. – z�rta le a t�m�t, de ink�bb az�rt, mert unt m�r tov�bbi ellen�rveken gondolkodni. �gy d�nt�tt, majd � cselekszik, nem kell m�s v�lem�nye.

F�l �ra m�lva m�r asztalon volt az eb�d, �s Bill nem b�rta sok�ig, hogy ne hozakodjon el� a tegnap est�vel.

-          Na mes�lj, hogy ker�lt�l te a rend�rs�g kez�re. – faggatott mosolyogva.

-          �ll�t�lag gyorsan hajtottam, �gy t�nt, nem kellett volna el�tte pezsg�t innom, �s az sem seg�tett, hogy a parton hagytam a pap�rjaimat.

-          Bilincset is kapt�l? – k�rdezte izgatottan.

-          Igen kaptam. Megmotoztak ketten is, s�t ujjlenyomatot is vettek. Rem�lem kiel�g�t� v�laszt kapt�l.

-          Ne m�r! Sosem ker�ltem m�g ilyen helyzetbe, k�v�ncsi vagyok.

-          H�t eddig �n sem. �s nem is tervezem megism�telni.

-          T�k j�l �sszebar�tkozott k�t lepukkant prostival. – tette hozz� Tom teli sz�jjal. – Igaz, kicsil�ny? – g�nyol�dott.

-          Meg�rt�, pasigy�l�l� f�lekre tal�ltam.

-          Azok a pasik tartj�k el �ket, akiket annyira gy�l�lnek.

-          Te nyilv�n otthon vagy a t�m�ban. – v�gtam vissza.

-          Sz�val van priuszod. – pr�b�lta visszaterelni eredeti medr�be a t�m�t.

-          Nincs. – v�laszolt helyettem Tom. – K�z�ti kih�g�s �s m�r kicsengettem �rte a b�ntet�st is.

-          Nem vagyok b�ntetett el��let�, sem sz�mon tartott alkoholista, �gyhogy megtarthatom a jogsimat is.

-          Mi�rt j�tt�l haza k�sz�n�s n�lk�l?

-          Err�l most nem sz�vesen besz�ln�k.

-          De besz�lj. �n is k�v�ncsi lenn�k r�. – fordult fel�m Tom.

R�szemr�l az eb�det befejezettnek tekintettem, otthagytam az utols� p�r falatot. Felemeltem a t�ny�rom �s �gy k�z�ltem a t�nyeket.

-          K�t n� a v�c�ben �pp azt ecsetelte, hogy mekkora szerencs�tlen n� vagyok, aki soha nem is volt val� a f�rj�hez. Ja �s nem akartam valami Nicolet akad�lyozni, aki akkorra m�r tervbe vette, hogy az �n f�rjemmel t�lti az �jszak�j�t. Nos, ezek ut�n �gy voltam vele, nem �llok semmi kellemes �tj�ba. K�sz�n�m az eb�det. – z�rtam le kis besz�demet �s ott hagytam �ket az asztaln�l.

-          Brili�nsan v�lasztasz t�m�t �csi.

-          Gondoltam, ha itt vagyok, tudtok norm�lisan besz�lni egym�ssal.

-          Na j�. – �llt fel az asztalt�l.

-          Mi az?

-          Mindj�rt j�v�k. – felelte �s ut�nam j�tt a konyh�ba.

Berakta a t�ny�rj�t a mosogat�ba, �s nekid�lt a pultnak mellettem.

-          Mi az? – n�ztem r�.

-          Nem is mondtad, hogy �j asszisztensed van.

-          Tal�n, mert nincs is. Honnan veszed ezt?

-          Akkor csak f�lre�rtettem valamit, hagyjuk. – hagyott is magamra.