11. r�sz. K�l�n is eg�sz ember vagy.

�ttipegtem a nappalin a gardr�bom fel�, �gyet sem vetve az engem figyel� sr�cokra, gyorsan kiv�lasztottam Lya egyik kedvenc rucij�t, amibe beleb�jtam, el�vettem a hozz� legjobban passzol� magas sark�mat, sz�nben ill� kist�ska, bele a cigim, az �ngy�jt�m, a telefonom �s m�r k�szen is �lltam.

Lya mindig gyors. Hihetetlen, hogy olyan kev�s id� alatt is k�pes �gy kirittyentenie mag�t, hogy mag�ra vonzza az �sszes tekintetet. Im�dok vele lenni. Nagysz�j�, beleval� �s megnevettet. Gyerekkori bar�tn�m �s kisebb megszak�t�sokkal v�gig jelen volt a Tommal val� k�z�s �letemben.

Bill egy f�ttyent�ssel nyugt�zta v�lem�ny�t, mikor teljes menetfelszerel�sben tipegtem az el�szoba fel�. Tom is alaposan v�gig m�rt, de m�r nem l�ttam azt a szenved�lyt a szemeiben, amit r�gen.

Ahogy meghallottam a megszokott dudasz�t, felkaptam a kulcsom, elk�sz�ntem a sr�cokt�l �s mentem is.

-          Szia! – pattant ki Lya a kocsib�l �s �t�lelt.

-          Szia! – szor�tottam magamhoz.

-          A kedvenc rucim. – forgatott k�rbe, amint elengedt�k egym�st.

-          Neked tartogattam.

-          Na menj�nk is, ki vagyok sz�radva.

Besz�lltunk a kocsij�ba �s indultunk is az �ltala v�lasztott sz�rakoz� helyre.

-          �s milyen volt Amsterdam?

-          Unalmas. A holland pasik nem t�l vonz�ak, m�g akkor sem, ha alaposan ki vagy �hezve. M�g egy h�t �s eret v�gok.

-          El sem hiszem, hogy eltelt az egy h�nap. Baromira hi�nyozt�l m�r.

-          Te is nekem. De most j� ideig nem megyek sehova.

-          Tom �r�lni fog. – jegyeztem meg fintorogva.

-          Gondolom kit�r� �r�mmel vette a j� h�rt.

-          Csak a szok�sos.

-          H�t �n nem k�nny�tem meg a helyzet�t.

-          Tudod nem olyan rossz �m, hogy van kivel ut�lnom �t.

-          Ne mondj semmit. Le�l�nk, kik�rj�k az els� k�rt �s mindent tudni akarok.

Engedelmeskedtem. Lakatot tettem a sz�mra �s k�pletesen hozz�v�gtam a kulcs�t.

-          Nos. – emelte pohar�t. – Akkor kezdj bele.

-          Hossz� este lesz.

-          Hamar lezavarjuk, azt�n kicsit j�l is �rezz�k magunkat.

-          J�runk a tan�csad�sra tot�l feleslegesen, a legut�bbin fak�pn�l hagyott. Lebuktam, hogy rendelt kaj�t raktam el�, mintha �n f�ztem volna. Georg�k esk�v�j�r�l lel�ptem �s Tom hozott ki a fogd�b�l. Szexelt�nk, mint r�gen, de persze nem v�ltoztatott semmin.

-          �s �gy �rzem, van itt m�g valami. A telefonban is utalt�l r�, hogy akad egy �j inform�ci�.

-          Lya soha, de soha, m�g d�h�dben sem sz�lhatod el magad, �g�rd meg!

-          Lefek�dt�l valakivel! – csillant fel a szeme. – M�g k�t k�r ilyet. – kapta el az �pp az asztalunk mellett els�t�l� pinc�rfi�t.

-          Halkabban. – sz�ltam r�.

-          Na v�gre!

-          Ne m�r! Kicsin�l a b�ntudat.

-          Ki �? Hogy n�z ki? Milyen volt?

-          Nem egyszer t�rt�nt meg.

-          Neked szeret�d van! – n�zett r�m t�tott sz�jjal, hatalmasra kerekedett szemekkel.

-          Azt hiszem. De v�get akarok vetni neki.

-          Mindent tudni akarok.

-          Na j�. Joshnak h�vj�k. Az apja a f�n�k�m. N�ha bej�r hozz�, �s �gy futottunk �ssze. Azt�n valahogy mindig �gy rendezte, hogy �sszefussunk. B�kolt, kedves volt…

-          Mindent megadott, ami Tomb�l hi�nyzott. – fejezte be helyettem.

-          Igen. �n esk�sz�m minden er�mmel ellenkeztem, de egyik este nagyon �sszeveszt�nk Tommal, �n pedig reggel felh�vtam Josht �s tal�lkoztam vele. Ennek m�r h�rom hete. P�rszor egy�tt voltunk, de � most szerelmet vallott �s �n be akarom fejezni. �n ezt nem akartam. Nem csin�lom tov�bb.

-          Nem hiszem el. – hitetlenkedett m�g mindig.

-          �n sem. De � annyira aranyos. K�nyeztet �s levesz a l�bamr�l. Ragaszkod� �s rajong �rtem.

-          Ha Tom csin�lhatja, akkor te is.

-          Nem. �n nem akarok visszav�gni, nem akarom b�ntani �t. Rosszul vagyok att�l, amit tettem. Gyenge voltam �s sz�nalmas. F�rjn�l vagyok, az isten szerelm�re! – h�ztam le az italt, amint a pinc�r letette az asztalunkra.

-          V�rj csak. – n�zett r�m pont �gy, mint akinek az a bizonyos kisl�mpa felvillan az agy�ban.

-          Igen?

-          Azt mondtad, az apja a f�n�k�d.

-          Aham… – b�logattam als� ajkamba harapva.

-          H�ny �ves ez a Josh?

-          Id�n lesz h�sz. – mondtam ki f�lve.

-          Az igen! – j�tt a kisz�m�that� reakci� hatalmas vigyorral k�s�rve. – Mi�rt nem fogadj�tok �r�kbe?

-          H�lye! – v�gtam hozz� egy poh�ral�t�tet. – Nem kellett volna elmondanom.

-          Dehogy nem. Fogalmad sincs, milyen b�szke vagyok.

-          Lya �n ezt nem b�rom tov�bb. – fakadtam ki. – Nem megy. Egyszer�en sz�thullok, �gy �rzem mindent elvesztettem, mag�nyos vagyok �s minden rem�nytelen. Nem fog ez m�r helyre j�nni �s ezt be kell l�tnom. Ki kell mondanom, hogy v�ge a h�zass�gomnak.

-          Jaj �desem, ne csin�ld. – fogta meg a kezem az asztal f�l�tt.

-          Nem �lltathatom tov�bb magam. Nem dolgozunk rajta, hogy jobb legyen, �s �szint�n sz�lva nem is tudom, hogy akarok-e.

-          Szereted �t.

-          Az �letemn�l is jobban szeretem. – suttogtam �s szemeim azonnal megteltek k�nnyel. – De kev�sb� fog f�jni elengedni, mint �gy vele lenni.

-          El akarsz v�lni?

-          Nem l�tok m�s kiutat. � sem boldog. Belehaln�k, ha � �llna el�m ezzel.

-          Ez�rt megel�z�d? Nem fog bele menni, ezt te is tudod.

-          Tal�n igen. Nem tudod, hogy n�z r�m. Nem tudod, hogy besz�l velem.

-          Tudod, hogy nem rajongok �rte, mi�ta el�sz�r megcsalt, �s akkor is megmondtam, ha egyszer megteszi, meg fogja m�skor is. �s a legut�bbin�l mit mondtam? Hogy k�t lehet�s�ged van a t�l�l�sre. Vagy azonnal kil�psz �s vissza se n�zel, vagy megbocs�tasz �s befogod a sz�d. Nem lehet maradni, ha a megbocs�t�s nem megy.

-          Fogalmam sincs, tudok-e n�lk�le �lni.

-          Te k�l�n is eg�sz ember vagy. Fiatal vagy, gy�ny�r� �s sikeres.

-          Nem akarok m�st tal�lni. – szak�tottam meg a gondolatmenet�t. – De nem maradhatok vele. Nem akarom �t gy�l�lni.

-          Most j�n az, hogy � jobb n�t �rdemel?

-          Egy olyan n�t, aki boldogg� tudja tenni. Aki tud neki sz�l…

-          Na nem! – tette sz�mra a kez�t. – Ezt ki ne merd mondani! Nem a te hib�d!

N�m�n b�logattam, k�v�r k�nnycseppjeim v�gig folytak karj�n.

-          Meg�g�rted! Ne hagyd el magad! Leveszem a kezem a sz�dr�l �s nem akarok semmi olyat hallani, amivel a bar�tn�m �nbecs�l�s�t h�zod le.

-          Sajn�lom, hogy megint elcsesztem a k�z�s est�nket.

-          Dehogy cseszted el! Csak ezt a baroms�got hagyd abba, rendben? Egy baj van veled. Az, hogy vakon b�zt�l ebben a kapcsolatban m�r tizen�t �vesen, �s az�ta ragaszkodsz is ahhoz, ami nincs is. V�lj el, ha nincs m�s ki�t, de legyen tart�sod, mert m�shogy nem fog menni.

-          Nem mehetsz el t�bbet a k�zelemb�l. – mosolyodtam el magam.

-          Nem fogok. M�r most b�nom, hogy itt hagytalak annyi id�re. N�zd meg, mit lett bel�le.

A zene hirtelen elhalkult �s egy l�ny �llt a kever� pult mellett mikrofont ragadva.

-          A k�vetkez� dalt a legjobb bar�tn�mnek k�rem. Holnap f�rjhez megy a vil�g legaranyosabb pasij�hoz, �s ezt az est�t bizony feledhetetlenn� tessz�k csajszi! Szeretlek!

Tekintete ir�ny�ba n�ztem, ahol egy csapat vih�ncol� ittas n� vette k�rbe a menyasszonyt. Egy �veg pezsg�vel a kez�ben, f�tyollal a fej�n, kiab�lt vissza bar�tn�j�nek:

-          Szeretlek!