19. r�sz. Hagyn�, hogy szeresselek.

Megint megtette. Megcsalta �t. Az a l�ny m�r r�g kin�zte mag�nak a b�ty�mat �s nem is nyugodott addig, m�g meg nem kapta, amit akar. Tom ilyen. Gyenge. K�nnyen elcs�bul �s kihaszn�lja az ad�d� lehet�s�geket. Sajnos nem a feje ut�n megy legt�bbsz�r. Ebben nagyon is k�l�nb�z�nk.

Tudom, hogy fel fog h�vni. Biztos nagyon ki van borulva, �s megint �n leszek az, aki eltakar�t a testv�re ut�n. Pedig � nem ezt �rdemli. � annyira t�r�keny �s m�gis er�sebb, mint b�rki, akit ismerek. Eml�kszem, mikor el�sz�r megl�ttam �t. Amikor Tom bemutatta nekem, azonnal lebilincselt az az angyali mosoly. Azonnal tudtam, � m�s, mint a t�bbi. A t�bbi l�ny, akit a b�ty�m mellett l�ttam eddig. � megl�tott valami m�st Tomban, amit azok a l�nyok soha nem is kerestek.

Mikor felh�vott �s azt mondta, sz�ks�ge van r�m, �n m�r rohantam is. Fel�lltam az �tkez� asztalt�l, k�z�ltem anyuval, hogy mennem kell �s m�r mentem is. Az �desanyja engedett be, �s h�l�san n�zett r�m, ami�rt itt vagyok �s t�maszt ny�jtok a l�ny�nak. Tudom, hogy � nem rajong Tom�rt, szerinte rossz hat�ssal van Vikire. �n ezt �gy l�tom, hogy Viki j� hat�ssal van Tomra. Nem tudom, meddig b�rja m�g, nem tudom, Tomnak mikor esik le, hogy megfogta az isten l�b�t ezzel a l�nnyal.

-                     Szia. – k�sz�ntem, bel�pve szob�j�ba.

Az �gyon fek�dt �s a plafont b�multa. Le�ltem mell� �s a szem�be n�ztem.

-                     K�sz�n�m. – suttogta �s azonnal megindultak k�nnyei.

Megszakadt a sz�vem, ahogy gy�ny�r�, feh�r b�r�n apr� f�nyes vonalakban folytak v�gig keserves k�nnyei.

-                     Gy�l�l�m, ha s�rni l�tlak. – sim�tottam v�gig �vatosan kezemet arc�n.

Fel�lt �s szorosan mag�hoz �lelt. Karjait nyakam k�r� fonta �s arc�t v�llam hajlat�ba f�rta. �tkaroltam derek�t �s halkan csit�tgattam.

-                     Mi�rt csin�lja ezt velem?

-                     B�r tudn�m a v�laszt.

Elemelte fej�t v�llamr�l �s egyenesen a szemembe n�zett. M�g ilyenkor is gy�ny�r�. Ahogy a kis k�nnycseppek meg�lnek hossz� szempill�in, ahogy orra alatt b�re bepirosodik…

-                     Elmegyek. – suttogta.

-                     Hova?

-                     Apuhoz. Berlinbe.

Megijedtem �s nem tudtam leplezni.

-                     Ne menj el! K�rlek!

-                     Mi�rt Bill? Mi�rt maradjak?

-                     Mert szeret t�ged. Tudom, hogy szeret.

-                     Mi�rt vagy ebben olyan biztos?

-                     Ezt nem �rulhatom el.

-                     Van olyan dolog, amit nekem nem mondhatsz el? – tolt el mag�t�l.

-                     Ha nem szeretne, hagyn�, hogy… - nem voltam biztos benne, hogy v�gig merem mondani.

-                     Mit hagyna? Ne csin�ld ezt velem! Csak te vagy nekem, csak benned b�zhatok igaz�n!

H�lyes�get tettem. Nagyon nagy h�lyes�get. De egyszer�en nem b�rtam ellen�llni. �vatosan k�zel�tettem fel�, �s ahogy �ssze�rtek ajkaink, elvesztettem a fejem.

-                     Hagyn�, hogy �n szeresselek. – suttogtam.

Hatalmasra ny�ltak szemei, �rtetlen�l n�zett r�m. Tudtam, erre nem sz�m�tott.

A k�vetkez� pillanatban karjai �jra nyakam k�r� fon�dtak, ajka ism�t az eny�mre tapadt. Viszonozta a cs�komat, de nagyobb h�vvel, mint ahogy �n kezdtem. Fenek�be kapaszkodva, megemeltem �t, az �lembe tettem �n �gy cs�koltam tov�bb.

Ha akkor, abban a pillanatban nem sz�lal meg a telefonja, fogalmam sincs, meddig ment�nk volna el. Mindketten felismert�k Tom cseng�hangj�t, hisz sz�mtalanszor hallottuk m�r.

Ijedten n�zett r�m, �n pedig nagy leveg�v�telek gyors egym�sut�nj�val pr�b�ltam kiengedni testemb�l a felgy�lemlett fesz�lts�get.

-                     Ne haragudj! – �lltam fel, amint kim�szott az �lemb�l. – �n most… – indultam meg az ajt� fel�.

-                     Ne! Ne hagyj �gy itt! Ne csin�ld ezt velem!

-                     Mit? – fordultam vissza.

-                     Nem vesz�thetlek el emiatt!

Ez�rt is szerettem �t annyira. Mert tud re�lisan gondolkodni, fel�l tud kerekedni bizonyos szitu�ci�kon �s azonnal �tl�tva �ket, megold�st tal�l.

Odal�ptem hozz� �s karjaimba z�rtam.

-                     Nagyon szeretlek! Nem akarlak elvesz�teni! – k�z�lte kiss� d�h�sen.

-                     Soha nem fogsz. – �g�rtem. – Soha!

�r�kon �t besz�lgett�nk m�g aznap, bez�rk�zva a szob�j�ba. �n elmondtam neki, hogy szeretem, mi�ta el�sz�r r�m mosolygott, de meg�g�rtem, ez nem v�ltoztat majd semmin. Eddig is ment, ezut�n is a legjobb bar�tja leszek, t�rt�njen b�rmi. Tudom, hogy Tom �s � szeretik egym�st, �rzem, hogy �sszetartoznak. �s �n pedig hozz�juk. �gy azon leszek, hogy �k boldogok legyenek egy�tt. Ha nem lehet az eny�m, legyen m�ssal, de legyen boldog, mert akkor tudom, hogy meg�rte az �ldozat.

Elmondtam Tomnak. Ahogy haza�rtem, felmentem a szob�j�ba �s elmondtam neki, hogy megcs�koltam Vikit. Tudom, hogy megharagudott �rte, de m�g sem mutatta ki. Tudta, hogy mit �rzek Viki ir�nt �s biztos vagyok benne, hogy ha nem szeretn� t�nyleg �t, akkor m�r r�g h�tt�rbe vonult volna az �n �rdekemben. Nem eml�tette meg Vikinek, nem h�nytorgatta fel t�bb�, �s mi sem besz�lt�nk r�la. � �s �n.

Ak�rmennyire is hittem, hogy ez az egyetlen c�lravezet� m�d, sz�rnyen �reztem magam, ami�rt �gy besz�ltem Billel. Nem akartam �t b�ntani soha, mint ahogy most sem.

A zuhany alatt �llva t�rtek r�m az eml�kek. Az eml�kek, amiben � szerepel. Tizen�t �ves korom �ta szerves r�sze az �letemnek, rengeteg dolgot meg�lt�nk egy�tt, �s � mindv�gig ki�llt mellettem. Eml�kszem, mikor azt mondta szerelmes bel�m, de m�gis v�gig azon dolgozott, hogy megbocs�ssak Tomnak. �nzetlen volt, kiz�r�lag a boldogs�gom �rdek�ben.

Megt�r�lk�ztem, felvettem a h�l�ruhak�nt szolg�l� topom �s fraciabugyimat �s egyenesen Bill szob�ja fel� vettem az ir�nyt. Kopog�s n�lk�l, halkan nyitottam be. Ott fek�dt az �gyon a plafont k�mlelve. Becsuktam magam m�g�tt az ajt�t �s ott �lltam n�zve �t. R�m n�zett, majd felemelte a takar�j�t beinvit�lva al� engem. Elmosolyodtam magam, odal�pdeltem �s beb�jtam mell�.

-                     Sajn�lom.

-                     Tudom.

-                     Nem tudom, t�l�ln�m-e ezt n�lk�led.

-                     �n itt leszek. – b�ztatott �s adott egy puszit a homlokomra.

-                     Akkor is, ha…

-                     Ha t�nyleg ezt akarod. – v�gott szavamba.