59.rész - Kibirhatatlan vagy

Vacsi után Bill felment az emeltre megnézni Hayleyt adig David kihasználva az alkalmat faggatni kezdett.

-Miért kell befeküdnöd a korházba? És mi ez autóbalesetes sztori? - David

-Terhes vagyok. - mondtam egyszerűen

-Mi? - ordított fel

-Csönd már. - vágtam vállon miközben kinéztem h nem e jön Bill de nem jött

-Gyereket vársz? - nézett maga elé sokkosan

-Igen. Egy ideje túl zavarosan viselkedtem és hirtelen híztam ami tőlem meg nem szokott dolog volt mert ugye én nem hízom oké 1-2 kilot de nem ötött egy szúszra. És ma csináltattam egy tesztett mert rá jöttem h késik a bajom. Lillit megkértem hozzon mert itthon nem volt és megcsináltam, pozitív lett. Aztán elmentünk az orvoshoz aki rá erösített h tényleg tehes vagyok még hozzá 2 hónapos. És amiatt kell befeküdnöm h nincs e semmi baj vagy más ami kockázatos lehet számomra vagy a babára. - én

-Akkor már értem miért nem mondtad el Billnek a dolgot. Vagy amiatt h megbizonyosodj benne h nincs semmi gond vagy nem az övé. - David

-Mit gondolsz te rólam? - néztem rá szúrosan

-Oké csak vicc volt persze h az övé. - David

-Ez nem jó vicc David. - én

-Oké bocsi. És mikor mondod el neki? - David

-Pénteken ha megkaptam az eredményeket h minden rendben van. - én

-Én már kíváncsian várom mit fog szólni hozzá. - csapta össze tenyerét

-Meg kell ígérned azért valamit. - én

-Nem szólok senkinek sem. Tartom a szám. Majd te elmondod akinek akarod.- vigyorgott rám

-Helyes. Örülök h tudod mi a dolgod. - vigyorgotam rá

-Feldobtad a hangulatomat. Örülök h sikerült teherbe esned és még sem volt igazzuk az orvosoknak. - David

-Elhiheted nekem milyen érzés. Majd kicsattanok és mindig vissza kell fognom magam h ne szóljam el magam. - én

-Te mindig a hosszabb útat választod. - David

-De most csak azért húzom mert nem akarom h Bill csalódjon ha nincs valami rendbe. - én

-Persze ez érthető de nem lesz gond. - David

-Nagyon remélem mert nagyon szeretném. - simitottam végig a hasamon

-Nem lesz higy nekem. - ölelt meg David - Ideje lesz mennem.

-Rendben. - engedtem el

-Majd holnap benézzek hozzád mikor végeztem a lányokkal. - David

-Jól van aztán csak ügyesen velük. - pusziltam meg

-Persze. Jó éjt. - David

-Neked is. - én

Majd kiksértem. Miután David elment visszamentem a konyhába ahol el kezdtem mosogatni. Eléggé elgondolkoztam azzon h mit várhatók ettől a pár napos korházban lévőségtől de aztán csak arra eszméltem fel h a kezemből eltünnik a tányér és Bill veszi át helyemet a mosogatást.

-Hé. - néztem rá

-Nem bírtam már nézni h negyed órája csak azt az egy tányért mosógatod. - vigyorgott rám

-Ne gúnyolodj. - vágtam egy adag habot az arcába

Aztán én kaptam az újabb adagot de hamar felhagytunk vele mielőtt kész káosz nem lett volna a konyhában. Nevettünk magunkon miközben elpakoltuk a tiszta edényeket és tányérokat.

Mikor végeztünk az emeletre mentünk ahol átöltöztünk pizsamánkba és lefeküdtünk aludni. Ami nekem könnyen ment de Billnek nem sikerült valami motoszkált a fejében és nyugtalan volt. Tervezett valamit és most h korházba megyek ki kell tolni pár napra azt a dolgot amit már jó ideje el tervezett. Mosolyogva nézett másik oldalára ahol kedvese aludt békésen míg jó maga a kezében szorongatta azt a pici dobozkát amiben élete egyik legfontosabb döntése van.

Reggel mikor felébredtem Bill még szuszogott mellettem. Adtam egy puszit a arcára majd ki keltem az ágyból és a fürdőbe mentem, Kicsit izgatott voltam mert már tudni szerettem volna h minden rendbe van a babával... a Billel közös babánkkal.

Miután lefürődtem és felöltöztem lementem a konyhába és neki fogtam reggelit csinálni. Épp h végeztem mikor megszólalt a telefonom. Letettem a reggeli palacsintákat az asztalra majd bementem a nappaliba h felvegyem a telefonom.

-Szia Lilli. - én

-Szia. Na hogy vagy? - Lilli

-Izgatottan. David tegnap itt volt nálunk és tud róla h terhes vagyok. - én

-Mit szólt hozzá? - Lilli

-Láthatólag örült neki. - én

-És nem aggódik? - Lilli

-Nem vettem észre rajta de szerintem bizik bennem és abban h minden rendbe lesz. - én

-De tuti h minden rendbe lesz hisz semmi nincs ami közéd és Bill közé állna. - Lilli

-Igen. - én

-Na jó leteszlek mert Tom várja a reggelijét. - nevetett

-Rendben majd ha lesz időd nézz be hozzám. - én

-Ez nem volt kérdés h bemegyek. - Lilli

-Jól van. Szia. - én

-Szia. - Lilli

Majd letettük. Valahogy már nem volt olyan jó kedv bennem még mindig élt bennem az izgatotság de most már keveredett némi aggódalommal. Mi is állhatna Bill és az én boldogságom közé hát Rick... Annyira lekötötte a figyelmem a terhességem h nem is gondoltam rá h egy hónapom sincsen már és elszakadom a boldogságomtól és egy rém álom veszi át az életemet. Már abban sem voltam biztos h Hayleyt magammal kéne vinnem mert féltem h valami baja lesz de azt sem akartam h ha megtörténik az h Rick elszakit Billtől ott maradjon vele és elmondja neki azt a bizonyos délutánt és utánam jöjjön, az csak nagyobb bajt szülne magával.

Megráztam a fejem h kiüzzem a rossz gondolatokat és helyet szorírtsak a jóknak h Billnek ne tünjön fel semmi abból a kis szomorúságból ami el lepett az idő hiány miatt. Vissza mentem a konyhába és befejeztem a teendőimet. Mikor végeztem Bill és Hayley is felkeltek és miután megreggeliztünk és elkészültünk Bill a studióba ment Hayley-vel én pedig összepakoltam pár holmimat kocsiba ültem és a korházba mentem.

Fél óra alatt oda értem. Oda adtam az egyik nővérnek a papíromat és mosolyogva vezetett a kortermembe. Átöltöztem és nem sokára rá már jöttek is h elkísérjenek az első vizsgálatokra. Közben tájékoztattak h ma és holnap 4 vizsgálatott végeznek el rajtam h velem és a babával is minden rendben van-e.

A vizsgálatok eléggé kifárasztottak így mikor visszatértem a kortermembe csak aludni akartam de az ebédem várt ott. Megebédeltem közben elintéztem pár dolgot a gépemen gyorsan mielőtt Bill be nem jönne és rajta nem kapna mit művelek. Eltettem a gépet aztán a fáradtságnak útat engedve adtam át magamat az alvásnak.

Mikor felébredtem Bill mosolygó arcával találtam magam szembe.

-Szia. - puszilt meg

-Szia. - ültem fel mosolyogva

-Jót aludtál? - Bill

-Igen azt hiszem. - én

-Ennek igazán örülök. - Bill

-Hayley?- én

-Tom és Lilli vigyáznak rá majd jönnek később. - Bill

-Akkor csak mi ketten leszünk? - bújtam közelebb hozzá

-Korházban vagyunk. - döntötte homlokát az enyémnek

-Az engem nem érdekel. - csókoltam meg

-Engem meg igen. - huzodott el tőlem mosolyogva

-Gonosz vagy. - dőltem hátra "sértödötten"

-Két napot kibírsz. - Bill

-Probáltatok ma? - én

-Persze. - forgatta meg a szemét nevetve -Egyébként kibírhatatlan vagy.

-Na. - löktem meg mire jobban felnevetett

-Nem megyünk le sétálni a parkba, ott talán nem láttnak meg a rajongók. - Bill

-Persze menjünk. - dobtam le magamról a paplant

-Még jó h nincs semmi jó doki ebben a korházban mert még a végén féltékeny lennék. - adta rám a köntösöm Bill

-Nincs okod az lenni. - fordultam szembe vele miközben adtam egy puszit a szájára

-Rendben. - Bill

Majd miután magamra kaptam a cípőmet és a kabátomat lementünk az udvarra és sétáltunk egy keveset de mivel eléggé hüvős volt hamar vissza mentünk de nem a szobámba hanem a büfébe foglaltunk helyet ahol megittunk egy egy teát közben Bill elmesélte mi jót csináltak a studióba. És azt is h Hayley h rá szólt Georgra aki lazábbra vette a mai probát. Jót nevettem rajta ahogy Bill elő adta h Hayley át veszi az irányítást. Közben David is hívott h felvette a lányokat és h benne vagyok e h ő menedzselje a feltörekvő bandát. Természetes volt h bele egyezek hisz tudtam h mióta nem foglalkozik a srácokkal több szabadideje van és nincs mivel lekösse magát evvel viszont lesz. Egy új banda beindítása nem kis feladat volt ahogy egy kihallni készülő bandáé sem. Billék sem voltak egyszerű esettek. Mindig meg mosolyogtatt h mennyiszer kellett rájuk kiabálnom és mennyi nyügöm volt velük de legfőképp Billel és Tommal.

-Min gondolkozol? - nézett rám Bill immár a szobámba

-Csak azzon h milyenek voltatok mikor beléptem az életetekbe. - mosolyogtam

-Először mi léptünk be a tiédbe. Minden a kávézóban kezdődött. - Bill

-Oh tényleg ezt már el is felejtettem. - én

-Emlékszem én el mélyültem a gondolataimba és mikor oda jöttél csak rá vágtam mit kérek aztán mikor Tom állandóan rólad beszélt már kezdtem unni és azt gondoltam h hamarosan az ágyában fogsz kikötni mint ahogy az a sok lány aki már meg fordult nála. - Bill

-De rosszul hitted.- én

-Oh igen más hogy alakultak a dolgok. - Bill

-És én ennek igazán örülök. - én

-Én is. - karolt át a vállaimnál és úgy vont mellkasához

-Szeretlek. - néztem fel rá

-Én is. - puszilta meg fejem búbját

Mindketten csendben ültünk egymás karjaiba burkolozva és észre vettem valami igazán furcsát Billen. Nem tudom mi volt az de valami miatt nyugtalan volt de biztos a turné miatt volt hisz itt van a nyakunkon mivel több mint egy éve nem koncerteztek nem csodálom h meg van rémülve miatta. De tudtam h minden rendbe lesz hisz az album nagyszerűen alakított hétfői megjelenésén ekkor tudatosult bennem h péntek este lesz a fan party amit szerveztem nekik ami edig a legjobb munkám volt amit edig csináltam mióta a fiúk menedzserre voltam. Még egy dolog ami teljesen kiment a fejemből. Azt hiszem össze kéne szednem magam és kicsit jobban oda figyelni a dolgaimra és nem pedig szét szórt menedzsert alakítani...