-3-

-         Bill Kaulitz. – �llt fel p�r perc m�lva �s kezet ny�jtott nekem.

-         Ria Brown. – fogtam kezet vele… soha �letemben nem �reztem m�g ilyen b�n�nak �s ennyire nem hely�n val�nak egy bemutatkoz�st.

-         Arra gondoltam, �t k�ne �rt�keln�nk a dolgokat. – �lt le mell�m.

-         Ezt hogy �rted?

-         Nem v�letlen vagyunk itt mi ketten szerintem. Valami k�z�s biztos van benn�nk.

-         Nincs ellens�gem, ha arra gondolsz.

-         Mivel foglalkozol?

-         �desap�m rekl�mc�g�n�l vagyok l�tv�nytervez�. B�r tudn�m mennyi az id�. – m�rgel�dtem. – Miel�tt bel�d futottam a m�snapi prezent�ci� anyag�val siettem haza, hogy befejezzem.

-         Szerintem m�g aznap van.

-         Nincs egy rohadt ablak! – n�ztem rem�nytelen�l �jra sz�t.

-         �s �desap�d rekl�mc�ge nem tett valami fejesnek keresztbe? – pr�b�lkozott tov�bb t�retlen�l.

-         Nem forgunk maffia k�r�kben. Ha megnyer�nk egy p�ly�zatot gratul�lunk egym�snak �s k�sz. Nem raboljuk el a munkat�rsakat.

-         Nyugi, csak tal�lgatok.

-         �s te? T�ged nem ut�l senki?

-         �gy tudom, nem. Rengeteg bar�tom van, f�l Kiel t�lem veszi a hangszereit, mi�ta megnyitottam az �zletem.

-         Akkor Kiel m�sik fele ut�lhat b�tran. – ironiz�ltam.

-         Azon k�v�l, hogy ma este l�ttalak �letemben el�sz�r, semmi k�z�nk egym�shoz ezek szerint.

-         Nekem is �gy t�nik. De ha holnap reggel nem leszek ott a prezent�ci�n, apu azonnal a keres�semre indul. Soha nem k�sek, mindig id�ben elv�gzek minden feladatot.

-         Gondolod, hogy megtal�l?

-         Fogalmam sincs. Azt sem tudom, nagyj�b�l merre lehet�nk.

-         Min�l el�bb r� k�ne j�nni, mi a c�lja az ittl�t�nknek.

Ahogy fel�lltam �jra tettre k�szen, r�m sz�lt.

-         Nem ez a c�lravezet�, mint ahogy az el�bb is l�thattad.

-         Igazad van, az ismerked�seddel sokkal el�r�bb jutottunk.

-         R�szemr�l igen. Amikor els�t�lt�l majd meg�t�tt a guta, hogy nem k�rdeztem meg a neved. – jelent meg halv�ny mosoly az arc�n, amivel tal�n a l�gk�rt szerette volna oldani kicsit.

-         H�t azt most m�r tudod legal�bb.

Alig �rtem az ajt�hoz, azonnal h�tr�ltam is, ahogy megl�ttam, hogy lenyom�dik a kilincs.

-         Bill, velem j�ssz! – parancsolt r� az im�nt m�r unszimpatikuss�g�t bebizony�t�, k�tajt�s szerk�ny m�ret� figura.

�rtetlen�l b�multam Billre, � pedig engedelmeskedve fel�llt �s kiment az ajt�n.

Tudja a nev�t? Hab�r nyilv�n az eny�met is tudja. M�rmint ha okkal vagyunk itt, ha nem csak v�letlenszer�en, random kiv�lasztottak k�t j�r�kel�t. Ezek szerint semmi sem v�letlen. Tal�n Billnek igaza van, azon k�ne gondolkodnunk, milyen sz�lak vezetnek minket egym�shoz. De tal�n most Bill meg tud valamit. De �n mi�rt nem kellettem? Mi�rt csak �? �s hova viszik? Visszaj�n m�g egy�ltal�n? Te j� �g, mi van, ha nem j�n vissza, �s magamra maradok ebben a s�t�t lukban??

K�ts�gbe estem. �jra… nekid�ltem az ajt�nak, h�ttal lecs�szva rajta a f�ldre huppantam �s kit�rt bel�lem a s�r�s. Rettegtem m�r mag�t�l a t�nyt�l is, hogy elraboltak �s bez�rtak, de most hogy �gy �rzem, magamra maradhatok, ez az �rz�s sokszoroz�dik.

Az id��rz�kem egyenl� a null�val norm�lis esetben is, de az�rt nagyj�b�l re�lis keretek k�z� tudom saccolni. De itt… kiborulva, k�ts�gek k�zt arra v�rva, hogy Billt �jra l�thassam, �r�knak t�nik minden eltelt perc.

Mikor v�gre megmozdult a kilincs, arr�bb h�z�dtam a f�ld�n �s kis�rt szemekkel b�multam felfel�.

Billt l�kte be valaki az ajt�n, �n pedig felpattantam �s magamhoz �leltem. �reztem, ahogy r�vid ideig tehetetlen�l l�g� karjai a derekamra fon�dnak �s viszont �lelnek.

-         K�rlek, ne haragudj! – l�ptem p�r l�p�ssel h�tr�bb t�le, mikor m�r �gy �reztem sok lesz ebb�l az �lelkez�sb�l.

-         Mi�rt? – n�zett r�m �sszezavarodva.

-         Szem�t voltam veled, pedig te nem tehetsz err�l �s elvittek �s azt hittem, bajod esik, �s magamra maradok. F�ltem, hogy s�lyos s�r�l�sekkel l�tlak viszont, �s nem tudok majd seg�teni. – hadartam k�nnyeimet nyelve. – Kiborultam, sajn�lom, nem b�rom ezt! Tudni akarom mi ez az eg�sz, �s hol vagyunk �s mi fog t�rt�nni!

K�zelebb l�pett, fejemet mellkas�ra h�zta �s hajamba t�rva simogatott.

-         Nyugodj meg. – csit�tgatott halkan. – Vegy�l m�ly leveg�t �s pr�b�lj megnyugodni. Ne ess p�nikba.

K�nny� volt mondani… csak szor�tottam magamhoz �t �s zokogtam. A tehetetlens�g az �sszes v�gtagomig el�ramlott, forgott velem a f�ld. Sz�d�ltem �s egyre nehezebben kaptam leveg�t. �jul�s k�zeli �llapotban voltam �s amint elhagytam magam, karjaiba vett. Az �gyhoz vitt �s letett. Oldalra fektetett, le�lt az �gy mell�, kezeit tov�bbra sem vette el r�lam. K�rk�r�s mozdulatokkal �vatosan massz�rozta h�tamat.

-         M�ly leveg� Ria! Lassan. Csin�ld! – sz�lt r�m kicsit er�lyesebben, hogy visszar�ngasson a testembe. – Gyer�nk! – tette mindk�t kez�t az arcomra. – Nyisd ki a szemed! – k�rlelt �s hallottam a hangj�n, hogy kezd p�nikba esni.

Megmutatta, hogy csin�ljam. M�ly leveg�t vett lassan, majd kif�jta. �jra m�ly leveg�, �jra kif�j. A harmadik ut�n m�r k�vettem. M�r eljutott minden egyes hang a tudatomig �s ut�noztam �t.

J�l esett a k�zels�ge, finom illata �s simogat� kezei. �reztem, ahogy sz�pen lassan �tj�r a nyugalom. M�r nem k�sztetett semmi s�r�sra, m�r nem marcangolt a f�lelem. Biztons�gban �reztem magam, �s szemeim lassan lecsuk�dtak.