4.rész - Gyerekes vagy

Kettő körül ébredtem fel. Kivánszorogtam az ágyból majd lementem a konyhába. Azt hittem hogy ott lesznek a srácok de szerencsém volt. Teljesen üres volt a hely. A hütőhöz léptem majd reggeli után kezdtem el kutatni. Kezembe vettem pár dolgot amiből össze tudok dobni valamit. Míg csináltam a kajámat azzon gondolkodtam hogy felkéne hívnom Rolit hogy mikor találkozzunk. Szeretnék minél hamarább elmenni itthonról mielőtt Billel össze nem futnák. De nem csak hogy társaságban nem akarok vele találkozni de kettesben sem. Ki tudja mikor vettemedik megint arra mint tegnap. Ahogy elkészültem a kajámmal gyors iramban felmentem a szobámba és itt ettem meg hogy ne kelljen egyik th-s sráccal össze futnom. Mikor végeztem lezuhanyoztam majd felöltöztem.

Épp hogy végeztem mindennel mikor a telefonom kezdett el csörögni.

-Szia. - én

-Szia. Rá érsz késő délután? - Roli

-Persze rá érek. - én

-rendben akkor 6 körül elmegyek érted. - Roli

-Jól van várlak. - én

-Adig is szép napot. Szia. - Roli

-Köszi. Szia. - én

Majd letettem. Örültem neki hogy Roli át jön adig sem kell össze futnom avval akivel nem akarok. De az örömöm hamar elmúlt.

-Csak nem átjön a kis barátod? - nézett rám Bill az ajtófélfának támaszkodva

-Ha nem tudnád ez az én magán területem és nem tűröm el a férgeket a szobámban. - én

-Na de ha a kis barátocskád lenne nem ezt mondanád. - lépett be

-Senki se mondta hogy bejöhetsz. Menj ki. - sziszegtem dühősen

-Ugyan már. Fölösleges magad ellen szegülnöd tudom hogy ez csak álca. - hajolt le hozzám így szembe néztünk egymással

-Talán belém látsz vagy mi van? Olyan hülye vagy. - álltam fel az ágyról

-Nem nehéz nem meglátni ahogy küzdesz azzal hogy ne teperj le. - kapta el a karom

-Engedj el. - néztem rá dühősen

-Mondtam már fölöseleges harcolnod magaddal. - rántott magához

-Ha nem engedsz el súlyos gondjaid lesznek. - én

-úgy sem teszed meg. - suttogta

Majd végig simitott az arcomon és megcsókolt. Eszembe jutott egy gonosz kis terv amit véghez is akartam vinni. Ha ennyire játszani akar rendben legyen de nem fogja egy könnyen elfelejteni a nevem. Visszacsókoltam de nem egyszerűen. Éreztem ahogy elmosolyodik és ettől még jobban hajtottam a kis játékomra. Átkaroltam a nyakánál és miután egyre jobban bele lendült a helyzetbe elindult velem az ágyamig ahova ledöntött de adig se váltak el ajkaink. Felém hajolt és lekapta rólam a felsőmet majd magáról is levette. Elégedett vigyor húzodott az arcára mikor végig nézett rajtam. Mikor össze akadt a tekintettünk elmosolyodtam majd magamhoz húztam és megcsókoltam.

Mikor kellő állapotban volt és csak az apró ruha darabok választottak el a végkifejletig felkeltem az ágyról felhúzva Bill magammal. Érdeklődve figyelt rám hogy mi fog történi de csak rá villantottam egy elbüvölő mosolyt megcsókoltam és kilöktem a szobám ajtaján amit becsapva előtte be is zártam.

-Engedj be! - dörömbölt dühősen az ajtómon ami csoda hogy még nem jött ki a helyéről

Nem mondtam semmit csak össze szedtem a cuccait majd az ajtóhoz léptem elfordítottam a kulcsot kinyitottam az ajtót majd a képébe vágtam a ruháit természetesen előtte felöltöztem.

-Remélem ez jó lecke volt hogy ideje lenne békén hagynod. - én

-Gyerekes vagy. - lépett közelebb hozzá

-Takarodj el innen. - fordítottam hátat neki

-Nem fejeztem be. - kapta el a karom el hajítva kezéből a ruháit

-Hogy mondjam el hogy takarodj innen? - pofoztam fel - Utállak. Hánynom kell ha csak rád nézzek. Menj el orvoshoz mert baj van az agyaddal.

Ki téptem a kezem az övéből majd az orrára csaptam az ajtót és újra bezártam. El kell mennem itthonról és nincs jobb hely most mint Tina ahova most mennék. A telefonomhoz mentem és Tinát kezdtem el hívni.

-Szia. Mond. - Tina

-Otthon vagy? - én

-Igen. Mi történt? - Tina

-Majd elmesélem. 10 perc és ott vagyok nálad. - én

-Át mehettek én is. - Tina

-Nem inkább én megyek.- én

-Jól van akkor várlak. - Tina

-Szia. - tettem is le

Mikor letettem a telefont gyors átöltöztem mert úgy éreztem mintha Bill még mindig itt lenne. A "koszos" ruhákat bevágtam a szenyes kosárba. Mikor átöltöztem zsebre vágtam a telefonomat majd az ajtóhoz menve halkan kinyitottam és ki dugva a fejemet rajta körbe néztem nincs e Bill valahol. Tiszta volt a levegő. Oda rohantam a lépcsőhöz majd lementem rajta és csak akor lélegeztem fel mikor kiléptem a kapun és útban voltam Tinához. Gyalog mentem hisz az utca végében lakott.

Mikor oda értem ő már kint fogadott az ajtóban. Oda érve hozzá szorosan megölelt. Ismer már jó pár éve és tudja mikor nem érzem jól magam és most nagyon nem éreztem magam jól. Gyülöltem Billt. Senkit sem gyülöltem ennyire mint ezt az elme háborodott idiótát. Mást nem tudtam rá mit mondani mert az volt. Bementünk a házba és elmeséltem mindent Tinának. Később lefoglaltuk magunkat és írtam Rolinak üzenet hogy Tinához jöjjön értem mert itt vagyok nála. Tina faggatott Rolival kapcsolatba mikor is elmondtam neki hogy szeretnék komolyabb dolgokat is tőle de nem akarok semmit sem elsietni.

Apu egyszer sem kereset és ennek az volt a fő oka hogy nagyon jól meg volt a TH-s srácokkal. Rossz érzés volt hogy inkább törödik velük mint a saját lányával. És semmivel sem könnyebb h itthon van mint mikor nem volt. Már sokkal fontosabb neki a fiúk karierjének az építése mint az h velem foglalkozon. Mondjuk mindig ez van h az első két napban törödik velem aztán mintha én meg sem lennék. Ezért van az hogy én mindig Tinával vagyok és sosem otthon ha otthon vagyok mindig magányos és rosszul érzem magam. És most mégjobban nem akarok otthon lenni hogy ott vannak a srácok. Legszívesebben keresnék egy lakást ahol csak magam lehetek de nem tehettem meg hisz semmi keresetem nincs de ha megkapom az állást azzon leszek hogy vehessek maamnak egy saját lakást és elköltözhessek otthonról.

Aki azt hiszi hogy jó élete lehet annak akinek az apja egy híres banda mendzsere az nagyon rosszul van tájékoztatva. Én annak örülnék ha átlagos család lennénk és nem lenne ez a négy srác akik felforgatták a tökéletes apa lánya kapcsolatunkat. Most már csak a zene, zene és a zene él apám szeme előtt. Eleinte még minden jól ment de most? Már semmi sem olyan mint régen volt. Semmi az ég világon.

5 után pár perccel csöngettek és tudtam hogy Roli az. Mosolyogva fogadtuk az ajtóban. És miután elköszöntünk Tinától rövid tanakodás után úgy döntöttünk sétálunk.

-És milyen napod volt? -. nézett rám mosolyogva

-Pocsék. - pillantottam le a földre

-Otthoni zürök? - Roli

-Nem könnyű úgy eltölteni az otthoni időt hogy négy srác lent zenél a pincében az apád meg minden idejét velük tölti és téged meg észre sem vesz. - én

-Azt hittem jó kapcsolatod van az apáddal. - mondta miközben leülltünk az egyik padra

-Csak akkor törödik velem mikor haza jön. Az első két napban minden tökéletes de utána mintha nem is apa lenne. - én

-Nem lehet könnyű neked. - fogta meg a kezem

-Ezért is vagyok sokszor Tinánál vagy csak egyszerűen bezárkozom a szobámba és rajzolgatok. De őszintén szólva ezért álltam főként modelnek hogy ne kelljen olyan sokat otthon lennem. De mostanában nem sok munkát kapok. - én

-Mért nem mész el divattervezőnek? Biztos hogy kapkodnának érted. - Roli

-Az egyik tanárom már beajánlott az egyik cégnek ahol fő állásban dolgozhatok a suli mellett. - én

-Na hát ez jó. És melyik az? - Roli

-Konrétumot nem tudok. Hétfőn beszélek majd a tanárommal a döntésemmel kapcsolatba. - én

-Az biztos hogy nagyon jól fognak járni veled bárhova is vesznek fel. - mosolygott rám

-És te mit szeretnél csinálni ha befejezted a sulit? - én

-Én inkább a modelkedés felé huzodom de a tervezés sem áll mesze tőlem. - Roli

-Modelkedtél is vagy csak szeretnél? - én

-Volt már pár munkám a Solutice-nél de semmi komoly. - Roli

-Én is ott vagyok. - mosolyogtam rá

-Tényleg? - Roli

-Igen csak ugye ők inkább az ujoncokat keresik. Ezért is van hogy alig kapok munkát mert már kiöregedtem ott. - én

-Pedig jól áll neked a modelkedés. És akarod ezt folytatni vagy maradsz a tervezésnél? - Roli

-Mindkettőt szeretném csinálni de később szeretnénk mindenképpen saját céget alapítani. - én

-Szép terveid vannak. - Roli

-Igyekszem jól szervezni az életemet. - én

-És emellett szeretnél párkapcsolatott vagy majd később mikor talpon állsz? - Roli

-Természetes hogy szeretnék. Esetleg van alapja hogy ezt kérdezted? - néztem rá mosolyogva

-Hát elég régóta ismerjük egymást, igaz hogy csak most kezdtünk el közelebb kerülni egymáshoz de kedvellek és szeretném ha több lenne köztünk mint barátság. Persze nem kérem tőled hogy most azzonal mond azt h legyél a barátnőm szépen fokozatosan mennénk. - mosolygott rám

-Igent mondanák. - én

-Mi? - nevetett fel

-Igent mondanék ha most megkérdeznéd. Már régóta tetszel csak edig makacsul hajtogattam magamnak hogy nem. De nagyon sokat gondolkodtam és benne lennék abban hogy legyen te és én. - én

-Tényleg komolyan gondolod? Még így is hogy csak kétszer volt közös programunk? - Roli

-Hát persze de töbször volt már közös programunk hisz már jó ideje ismerjük egymást. - én

-Ez igaz de így kettesben csak kétszer voltunk. - Roli

-Nekem már az is elég volt hogy másként tekintsek rád. - én

-Hát akkor Nicol Jost lennél a barátnőm? - kérdezte teljesen felém fordulva mosolyogva

-Ezer örömmel. - hajoltam hozzá és egy apró csókot nyomtam szájára

A pocsék napomból nagyon jó lett most hogy véglegesen letisztáztam a Rolival való kapcsolatom. És jól tudom hogy nem döntöttem rosszul mert Roli egy nagyon rendes srác és mindig is jól kijöttünk egymással és ezután is jól ki fogunk. Kézzen fogva sétáltunk el az egyik közeli cukrászdába ahol egy fogyasztottunk nevetgélve egy egy sütit.

Valamikor késő este estem haza mikor is Roli ismét haza kísért ahol egy hosszabb búcsúzás után bementem a házba ahol nem kis meglepetés árán apu fogadott karba tett kézzel.

-Merre jártál? - apu

-Nem tartozom magyarázattal. Nem vagyok tinédzser 20 éves vagyok.És most jó éjszakát.  - én

-Nyky. Kérlek. Aggódtam miattad egész nap nem láttalak. - apu

-Csoda egyáltalán hogy észre veszel a srácaid közül. - én

-Ne mond ezt. Tudod hogy te fontosabb  vagy náluk. -. apu

-Nem ez már nagyon régóta nem erről szól. Ők sokkal fontosabbak neked. És őszintén sokkal jobban az apám voltál mikor a fiúk sehol nem voltak most csak egy személy vagy számomra semmi több. - mondtam majd felmentem az emeltre ott hagyva őt

Nem tudtam tovább magamban tartani. Tudatni kellett vele hogy nem jó apa bármennyire is tisztelem őt és szeretem de nem mükődik úgy mintha apa volna. Elszállt vele a ló. Mikor felértem a szobámba magamra zártam az ajtót nem akartam többet arra kelni hogy bármilyen meglepetés vár rám ha kinyitom a szemem. Egy gyors zuhany után bele bújtam a pizsamámba majd lefeküdtem aludni...