5.rész - El fogok költözni

Másnap reggel mikor felébredtem és ki keltem az ágyból kinéztem az udvarra hogy ki van itthon. Egy kocsi sem állt bent ami jó volt mert kimozdulhattam a szobámból és egyik sráccal sem fogok össze futni reggeli közben. Apám sincs itthon akivel szintén nem sok kedvem volt találkozni pláne nem a tegnapi kis beszélgetésünk után.

Kizártam az ajtót majd lementem a konyhába. Sosem örültem ennyire a csöndnek a házban mint most. Jó hogy nem volt otthon senki. Bementem a konyhába ahol neki kezdtem össze dobni valami reggeli félét. Épp kotorásztam a hütőben mikor megtaláltam a tökéletes reggelinek valót magamhoz véve őket meg fordultam de amint megfordítottam elhajítottam őket síkitva.

-Bocsánat nem akartalak megijeszteni. - jött oda Tom és közben össze szedte az elgurult dolgokat

-Milyen jó érzés hogy korán reggel rá hozzá az emberre a szívbajt. - morogtam miközben felkaptam egy narancsot

-Tényleg sajnálom. - tette le az asztalra a szalámlit és a sajtot

-Mindegy. - rántottam meg  a vállam majd nem foglalkozva vele folytattam a reggelimet

-Nem igazán kedvelsz minket. - ült le az asztalhoz Tom

-Nektek sem kell engem. - mondtam fél váron

-Pedig én szeretnék barátkozni. - Tom

-Én meg inkább kihagynám. - mondtam majd fel pakoltam a reggelimet egy tálcára és fel sliszoltam a szobámba magam után bezárva az ajtót

Azt hittem végre lesz egy rendes konyhában eltöltött reggelim de erre meg megjelenik az egyik srác. Mikor lesz már vége ennek az egésznek és kaphatom vissza nyugodt minden napjaimat amikor nem a szobámba zárkozva kell el fogyasztanom a reggelimet hanem ott ahol kell.

Letelepedtem az ágyamra és bekapcsolva a tv-t megreggeliztem. Mikor végeztem és készültem fürdeni menni kopogtak az ajtómon.

-Nem érdekel hogy ki vagy. - szóltam ki hangosan

-Jöttek hozzád. - hallotam meg Tom hangját

-Úgy sem engedlek be ilyen nyomorult szöveggel. - én

-Hát jó akkor mondom a barátodnak hogy nem jössz ki. - mondta

Na ne Roli itt van? És lent fog beszélgetni Tommal? Na nem azt nem tehetem. Kirántottam az ajtót és lerohantam a földszintre. Bill épp akkor lépett be a házban és beszélgetni kezdett Rolival.

-Szia. - rohantam Rolihoz bele csimpaszkodva a nyakába és hosszan megcsókoltam

-Tudtam hogy teljes lesz veled a napom. - mosolygott rám átkarolva a derekam

-Menjünk fel a szobámba. - adtam puszit a szájára majd megfogva a kezét húzni kezdtem az emeltre

-Be se mutatsz a barátodnak? - szólt utánunk Bill

-Nem tartozom senkinek se közültek bemutatásnak. Ti itt senkik vagytok. - piritottam rá majd eltűntem a folyosón

-Hülye liba. - sziszegte Bill dühősen

-Hallottam. - kiabáltam az emeletről

-Kit érdekel? - ordította Bill

-Miért ordítasz? - lépett be apu  házba

-Sajnálom. - Bill

-Ki volt ez a srác? - apu

-A lányod barátja. - Bill

-Hogy milye? - akadtak fent a szemei

-Szóval nem tudtál róla? - Bill

-Nem. A viszonyunk nem a legjobb. - mondta lehajtva a fejét

-Miattunk? - kérdezte Tom

-Többek közt de azt hiszem főként velem van a baj. - apu - Na de menjünk dolgozni.

-Rendben. - mondták egyszerre

Majd lementem a pincébe apu egy pillantra megállt és azzon filozott hogy felmenjen és bejöjjön hozzám de nagyon jól tudta hogy úgy sem engedném be. Így hát ő is lement a srácok után és neki fogtak a munkának.

Míg ők lent társalogtak eközben fent nálam Roli az ágyamon ülve figyelte ahogy a szekrényemben kotorászok közben pedig beszélgettünk.

-Nem tűntek valami barátságosnak. - Roli

-Hidd el velem se olyan barátságosak pláne a fekete. - néztem rá

-Most már értem miért nem szeretsz itthon lenni. - Roli

-Pár napja vannak itt de már most utálom ezt az egészet. Nem tudok olyan nyugodtan közlekedni a házban ahogy én szeretnék hisz állandóan bele futtok valakibe. - én

-Költözésen nem gondolkodtál? - Roli

-Éppen ez futott át az agyamon tegnap de nincs erre pénzem. Ha bejön az a munka amit tanárom ajánlot akkor esetleg lesz alkalmam keresni lakást ahol végre nyugtom lehet. De adig nagyon mesze vagyok. - én

-Na és mit szeretnél mit csináljunk ma? - Roli

-Nem tudom, ötlet? - kiabáltam ki a fürdő szobából

-Mit szólnál ha lemennék a strandra hívhatnánk Tinát és Jeff-et. - Roli

-Nekem megfelel már úgy is rég jártam arra. - én

-Rendben akkor szólok nekik míg elkészülsz meg adig haza ugrom én is. - Roli

-Jól van. - léptem ki hozzá

-Siettek vissza. - karolt át

-Rendben. - mosolyogtam rá

Adott egy csókot majd kiment a szobámból. Miután Roli elment felöltöztem és elkészítettem a strandos cuccomat. Mikor kész lettem mindennel úgy döntöttem lemegyek és csinálok pár szendvicset magunknak. Nem volt mozgás lent a konyha területén ezért örültem h végre nyugiban leszek amíg meg csinálom a szendvicseket.

Míg csináltam elszórakoztattam magam. Még azt se figyeltem hogy valamelyik srác vagy épp apu feljött a konyhába. Ez esetben apu volt aki megjelent a konyhába mikor csomagoltam be a szendvicseket.

-Hova csinálod ezt a sok finomságot? - támaszkodott a pultra

-Lemegyünk a partra. - mondtam rá sem nézve

-Nem is meséltél hogy van barátod. - apu

-Mert el voltál fodlalva. Csoda hogy egyáltalán érdekel. - én

-Nyky nem lehetne hogy ne viselkedj úgy velem mint egy idegennel?  - fogta meg a kezem

-Talán majd ha jobban oda figyelsz rám. Ami lehet majd akkor lesz mikor én már nem leszek itt. - indultam meg

-Evvel mire akarsz kijukadni? - nézett rám kétségbe esve

-Elfogok költözni amint lesz annyi pénzem hogy kivehessek egy lakást magamnak. - én

-De miért? Hisz ez a te otthonod. - apu

-20 éves vagyok.Nem maradhatok örökké a szülői házba. És nekem ez sok ami most itt megy. Nem vagyok hozzá szokva ahhoz hogy négy sráccal találom szembe magam minden egyes reggel és sosem tehettem azt amit szeretnék. Nekem ez nem megy. - mondtam mikor meghallotam Roli kocsijának dudáját - És most mennem kell. Szia.

Majd felkaptam a táskám és a kosarat amibe bele pakoltam a cuccokat majd ott hagyva aput a konyhában kimentem a rám várakozó barátaimhoz. Marta a sírás a szemeimet de nem akartam ki ereszteni. Sosem bírtam "közönség" előtt sírni csak akkor ha nagyon muszáj.

Mikor kiértem mosolyt csaltam az arcomra hogy ne tünjön fel nekik az előbbi konyhai jelenet. Bepakoltam a kocsiba a cuccokat majd beülltem hátra Tina mellé.

-Indulhatunk? - Roli

-Persze. - mosolyogtam rá

-Akkor nyomás. - inditotta be az autót

Majd elindultunk. Útközben nagyon jól elszorakoztunk. Már nem is gondoltam arra hogy apuval megint csak nem egy jó beszélgetést folytattunk de ettől függetlenül még mindig eléggé bántott ez az egész de nem akartam senki kedvét lekötni és én is jól akartam érezni magam.

Nem voltunk kint egész nap hisz holnap suli. 4 óra is elmúlt mikor beparkoltak  a kocsival a házunk udvarába. Elköszöntem Tinától és Jefftől majd Rolival kézzen fogva sétáltunk az ajtóig.

-Nem tudom mikor látlak újra mert én holnap utazom apámmal. - Roli

-Adig majd beszélünk telefonon ha lesz időd. - mosolyogtam rá

-Rád mindig van. - hajolt közelebb hozzám

-Ennek örülök. - csókoltam meg

Bele merültünk észre sem véve hogy a többiek Rolira várnak csak akkor váltunk szét mikor Jeff ki ordított a kocsiból hogy most már mehetnének. Mosolyogva engedtünk el egymást majd egy utolsó csókot váltva elindult a kocsihoz és mielőtt elhajtottak volna intettek és kihajtottak az udvarból. Mikor már nem láttam őket én is bementem a házba. Lepakoltam a konyhában és miután elraktam mindent  a helyére felmentem a szobámba ahol egy kis tanulás után lefeküdtem az ágyamra és a tv-t kezdtem el nézni nem számítva arra hogy hamarosan vendégem fog lenni...