8.rész


Másnap már alig tudtam aludni így elég korán bementem az árvaházba és elintéztem mindent.Megbeszéltem a nevelőnővel,hogy közvetlenül az ebéd után hozzák be a tortát és egész addig nem is mentem oda az én kicsikémhez mert meglepetést akartam neki szerezni.Messziről azért figyeltem és láttam az arcán,hogy szomorú amiért senki sem köszöntötte fel és amiért nem tartottam be amit ígértem.Viszont amikor behozták a tortát és meglátott engem is azonnal mosoly ült az arcára és futott felém.Össze-vissza pusziltam majd odaadtam neki az ajándékait.Szegénykém az autó láttára majdnem el is sírta magát.
-Héé nem azért hoztam,hogy most itt sírj nekem.Lássam azt az ellenálhatatlan mosolyodat és menjünk kipróbálni.De még előtte ruhát is cseréljünk mert ez egyáltalán nem menő.

-Köszi Viki.Azt hittem már elfelejtettél.

-Soha nem foglak és ne félj kihozlak még innen meglátod.

A nap nagy részét együtt töltöttük.Játszottunk,beszélgettünk és nevettünk minden hülyeségen.Viszont később mennem kellett,mivel vége volt a látogatásnak.Rossz volt otthagyni mert mindig bántják a bőrszíne miatt a többiek.Elhatároztam,hogy kitalálok valamit.Én még nem fogadhatom örökbe de mi lenne ha…

-Scheisse nem tudsz a lábad elé nézni??
-Elnézést csak elmerültem a gondolataimban,nem figyeltem oda.

-Te vagy az?-Nézett rám meglepődötten és látszott rajta,hogy örül.

-Igen én vagyok az,akit akkor leütöttél egy kicsit.Most meg én megyek neked.Ezek a véletlenek….
-Azt hiszem szeretem én ezeket a véletleneket.-modta vigyorogva majd kinyitotta a kocsija ajtaját és benyomott az anyósülésre.

-Képzeld az emberrablást még itt is büntetik és ha így akartál meghívni valahova ez nem éppen a legjobb módszer rá.

-Bocsi csak itt egy csomó ember van és nem akartam,hogy meglássanak.Aztán holnap nézhetném a képeket a Bild-ben.De most,hogy már így beültél elviszlek valahova.Mi is a neved?

-Vik….a Viktória nevet akarták adni de őőő Tiffany lettem,igen.-mondtam kissé zavartam mert eszembe jutott az a mail amit küldött nekem.

-Én pedig Tom vagyok és azt is akarták adni.-nevetett.

-Azért nem kell ilyen jót szórakozni rajtam főleg ha azt akarod,hogy ne köpjelek be a te híres Bildednek A helyedben kétszer meggondolnék mindent.

-Most azt mondod,hogy félnem kellene tőled?

-Én csak arra hívtam fel a  figyelmedet,hogy jobb ha résen vagy a nőkkel.Veszélyesek is tudnak ám lenni.- kacsintottam rá és mire befejeztem a mondókámat már meg is álltunk egy eldugott de helyes kis kávézó előtt.Készültem kiszállni de Tom valamilyen módon az ajtóm melttem termedt és kinyitotta nekem.

-Valaki milyen gentleman is tud lenni.

-Az előbb valaki olyasmit mondott ha jól emlékszem,hogy vigyázni kell a nőkkel.Gondoltam kedves leszek.-mosolygott édesen majd beterelt a kávézóba és leültünk egy asztalhoz,ami fallal volt elválasztva a többitől.

-Ez a kedvenc helyem,ismernek már és észrevétlen tudok maradni.
-Tehát minden kis áldozatodat betolod a kocsidba majd idehozod?

-Nem leggyakrabban irány a hotel.-nevetett.-Még csak téged hoztalak ide de azt hiszem jól tettem.Már a gépen is tetszettél nekem.

-Te sem sűrűn kertelsz,belevágsz a közepébe mi?És mi van ha  nem jössz be nekem?

-Hát olyan nem lehetséges mivel jó pasi vagyok és láttam,hogy hogyan néztél rám akkor.Tudom,hogy még a barátnőm leszel egyszer.

-Hogy valaki milyen biztos magában de azért elne szállj nekem casanova.Azért mert szépen nézel rám és mert híres gitáros vagy nem veszel le a lábamról.Azt még ki is kell érdemelni.És ha most megbocsájtasz…
Felálltam az asztaltól majd egy szalvétára ráírtam a számomat és elmentem.Láttam rajta,hogy iszonyatosan meglepődött de nem jött utának ahoz tulságosan is büszke.Ezzel tisztában is voltam de a mail-ben azt írta,hogy én is egy kis liba vagyok,mint a többi pedig ez nincs így és most láthatta is.Nem fogom szétárni a lábaimat előtte az első adandó alkalommal és meg kell szoknia,hogy megküzdjön valakiért.Amióta sztár minden az ölébe hullt és nem kellett egy lányért sem futnia,mivel ők futottak utána.Ha igazán kellek neki a számom ott lesz ha meg nem akkor felesleges rá több időt pazarolnom.