10.rész - Bébicsősz leszek

2.hét elteltével..

Az elmúlt hetekben kerültem a srácok társasságát csak akkor komunikáltam velük ha nagyon fontos volt de főleg egy személyel tartottam ezt a dolgot szigorúbban. Azt hiszem nem kell elmondanom kiről lenne szó. A vizsgáimon is túl vagyok és mindegyik jól sikerült aminek nem csak én örültem de apu is. Rolival minden egyes nap beszéltünk volt mikor töbször is. Már vártam azt az időt mikor haza tér de sokat nem leszünk együtt mert arra azt időszakra tervezte apu a nyaralást de annyi időnk lesz hogy potoljuk azokat a heteket amikben külön voltunk.

Egyik nap...

Fáradtan tértem haza egy mozgalmas nap után a suliból. A nappaliba lépve meglepődve tudatosult bennem hogy apu és az egész banda ott ücsörög bent. Mikor apu meglátott rám mosolygott majd intett hogy menjek oda.

-Sziasztok. - ültem le a srácok közé

-Nem tartalak fel sokáig csak van egy közlendőm a számotokra. - kezdett bele apu

-Hallagatlak. - döltem hátra a kanapén

-Felkerestek ma délelőtt New York-ból egy koncert miatt. - apu

-És ehez nekem mi közöm? - néztem rá értetlenül

-Először enged meg hogy befejezzem. Szóval hogy tájékoztasalak téged igen is fontos szerepet töltesz ebben a dologban. A srácok nem jönnek velem csak én megyek. És amíg én távol leszek adig te figyelsz rájuk hogy minden rendbe menjen az albummal. - apu

-Nem mondod hogy bébicsösz leszek. - álltam fel idegessen

-Nyky kérlek. Most úgy is lesz sok szabadidőd most hogy vége a sulinak. - apu

-De mért pont én? Nem tudnak magukra vigyázni? - én

-Csak szeretném ha rendben menne minden nélkülem és tudom hogy rád rábizhatom őket. - apu

-Remek. - forgattam meg a szemeim és ott hagyva őket a szobámba mentem

-Nem fogadta a legjobban. - Tom

-Majd beletörödik. - apu

-És ha nem? - Tom

-Bele fog. - apu

-Kemény egy hét lesz az biztos. - Bill

Átbeszéltek mindent evvel kapcsolatba én eközben fent dühöngtem a szobámban.

-Nem fogod elhinni amit most fogok mondani. - mondtam Tinának a telefonba idegessen

-Na mondjad. - Tina

-Haza jövök az egész társasság ott csücsül a nappaliban. Apám behivat hogy mondjon valamit, mondom oké csak essünk túl rajta minél hamarább de aztán inkább nem mondott volna semmit. - én

-Mért ennyire rossz hírt közölt vagy mi? - Tina

-Bébicsősz leszek. - én

-Hogy mi? És kire fogsz vigyázni? - Tina

-Nem hogy kire hanem kikre. A drága jó Tokio Hoteles srácoknak leszek az ovónénijük. - én

-Ne már. - nevetett fel Tina

-Ez nagyon nem vicces. - sziszegtem a telefonba

-Nyugi már. Most azért kaptad fel a vizet ennyire hogy éjjel nappal együtt leszel a kis feketével? - Tina

-Mi? Na nem dehogy. - én

-Talán arra számítasz hogy a kis fekete el akar tőlteni veled egy olyan forró éjszakát mint múltkor. - Tina

-Tina fejezd be! Mondtam már hogy nem fog többet előforulni. - én

-Hm nem is tudom ki mondta valamelyik nap milyen jó lenne egy olyan jó estét eltölteni. - Tina

-Na jó ezentúl nem mondok neked semmit. - én

-Jól van már ne kapd fel ennyire a vizet csak hülyültem. - nevetett Tina

-Nem jó játék. - én

-De azért én szoritok hogy a kis fekete lépjen feléd. - Tina

-Na jó Tina szia majd holnap beszélünk. - én

-Szia. - nevett fel majd letette

Leraktam a telefonomat az ágyra majd eldöltem rajta. Elgondolkodtam azzon hogy valójában mért kaptam fel ennyire ezzen a vizet annyira. De nem csak Tina kavarta meg bennem a dolgokat. Hogy gondolhat arra hogy Bill és köztem lesz még valami. Ha két hét alatt sikerült levegőnek néznem most is menni fog még úgy is hogy a nap 24 órájában ott lesz minden lépésemnél.

Merengve feküdtem az ágyamon és néztem a plafont mikor behajolt felém Bill.

-Mi a fenét keresel te itt? - ültem fel amivel sikerült orrba vágnom

-Kösz ez nagyon jól esett. - mondta miközben az orrát fogta

-Ha nem hajolgatsz fölém akkor nem történt volna meg. - néztem rá szúrosan

-Csak gondoltam megnézzem élsz e még. - törölte meg vérző orrát

-Mint láthatod élek. Mutasd az orrod. - vettem kezelésbe sebesült testrészét

-Kemény fejed van. - nézett le rám

-Ne beszélj mert betömöm a szád evvel a vattával. - én

El vigyorodott de csöndben maradt. El láttam az orrát majd el akartam lépni tőle de ő nem engedte. Megragadta a derekam és vissza húzott magához.

-Eresz el. - én

-Az utóbbi időben nagyon kerülöd a társasságom. - Bill

-Csak nem sérti a fene nagy egodat hogy nem ugrállak körbe mint egy kutya. - én

-Ne parázz rá kislány. Nem tudsz a földbe tiporni ahogy te gondolod. - simitott végig az arcomon

-Oh hogy oda ne rohanjak meg vissza. Még hogy nem tudlak földbe tiporni? Nevetnem kell. - rántottam el a kezét az arcomról - Nem ismersz te ahhoz hogy tudd milyen vagyok.

-Valahogy mútlkor azzon a bizonyos éjszakán nem voltál ilyen ellenszenves. - vigyorgott rám

-Hiba volt lefeküdni egy pöcsel. - én

-Hát nekem nem úgy jött le. - hajolt közel hozzám

-Meg ne probálj megcsókolni. - morogtam dühösen

-Tudom hogy te is akarod. - suttogta az arcomba

Majd az ajkait az enyémnek tapasztotta. Megremegtem és a hideg futkosott a hátamon ami a szemfüles Billnek is feltűnt ami még jobban lázba hozta. De nem adhatok neki ekkora élményt hogy megtapasztalja milyen érzéseket vált ki belőlem egy csókja. Mivel el ereszteni nem volt szándékában ezért gonosz kis tervhez kellett folyamodnom ami talán rá ébreszti nem játhatsz csak így velem.

Közelebb bújtam hozzá amitől jobban karjaiba járt majd felemeltem a lábam de olyan hirtelen és erősen hogy eltaláljam ékességét. Össze gömölyödve és szitkozodva vált tőlem szét miután közelebbről megismerkedett a térdemmel.

-És most ha megengeded ki szelőztettem a szobámat mert eléggé büdős lett bent. - löktem ki az ajtón majd becsaptam előtte

Tudtam hogy nem fog vissza jönni most el volt mással foglalva. Mikor kizavartam az össze gömölyödött Billt a szombámból vissza feküdtem az ágyamra majd bekapcsoltam a gépemen a zenét és össze pakoltam a szobámban.

-Jöhetek? - kopogott pár perc elteltével apu az ajtómon

-Gyere. - néztem rá

-Nem láttad véletlenül Billt? - ült le mellém az ágyra

-Nem, kellett volna? - kérdeztem le hallkítva a zenét a gépemen

-Csak úgy volt hogy bejön hozzád beszélni de akkor ezek szerint nem járt itt. - apu

-Az árnyékát sem láttam nem hogy saját magát. - én

-Jól van majd előkerül. A másik dolog amiatt bejöttem hogy tisztázzam veled a dolgot. - apu

-Nincs mit tisztázni ezzen. Felfogtam hogy rájuk kell vigyáznom és befogom a szám.- én

-Nyky kérlek. Ne játszd a sértödött kis gyereket. - apu

-Mért nem mehetnek veled? Vagy találnál mást aki felügyelné az ő pici féltett hátsófelüket. - én

-Most avval semmit nem érsz el hogy velem vitázol. - apu

-Jó hogy minden időmet lefoglalod és abba bele sem gondolsz hogy esetleg arra szeretném használi azt a kis időt hogy Tinával legyek mielőtt dolgozni nem kezd. - én

-Nem egész nap lesznek veled a srácok és ha annyira szeretnéd arra az időre ide jöhetne Tina. - apu

-Én nem zárom be evvel a négy kölyökkel egy légtérbe. - én

-Ne gúnyolodj a srácokról. Tudom hogy nem bírod őket de légy szíves a kedvemért fogd vissza magad. - apu

-Mikor mész?- engedtem el a fülem mellett előbbi kérését

-Holnap után. - sóhajtott fel

-Rendben. - irányítottam tekintettem a gépemre

-Remélem azért egyszer megbékélsz velük és nem fogsz ennyire utálatos lenni. - állt fel az ágyról majd adott egy puszit a fejemre és kiment a szobámból becsukva maga mögött az ajtót

Miután apu kiment a szobából felsóhajtottam és elfeküdtem az ágyon miközben hangosabbra vettem a zenét. Nem tudom hogy fogom ki bírni azt az időt amit apu távol fog tőlünk tölteni. Bill tuti avval lesz minden erejével hogy megprobáljon kicsikarni egy újabb közös éjszakát most hogy nincs olyan akadály ami megakadályozza ebben. De hülye lesz ha azt hiszi hogy én olyan könnyen meg adom neki magam ha kell újra bemutatom neki a térdemet ha úgy kívánja. Még a végén hozzá szokik ahhoz a tényhez hogy engem könnyen megkaphat. Na azt nem. Nem adom meg neki ezt az örömet az biztos.

Lehet hogy Tinának tényleg ide kéne jönnie arra az időszakra hogy féken tartsa indulataimat de nem fogom ennyi megrászkodtatásnak kitenni még a végén úgy fog elrohanni tőlünk. Inkább maradok a hátsomon nyugton max ha felkapom a vizet rajtuk ott hagyom őket a szarban.

Miután kimerengtem magam lementem a konyhába hogy megvacsorázzam. Apu és a négy srác ott ült az ebédlőben és vacsorázott de én csak fepakoltam pár dolgot egy tálcára és vissza vonultam a szobámba ahol elfogyasztottam vacsorámat de előtte mindenkép rá kellett néznem Billre aki folyamatosan engem nézett olyan velem nem szúrsz ki nézzésel. Rá mosolyogtam egy kislányos mosollyal majd végleg a szobámba mentem aminek az ajtaját még be is zártam hisz nem akartam hogy némi nemű egyén belépjen a nap további részében a szobámba. Mikor megvacsoráztam lefürődtem majd átvettem a pizsamám és befeküdtem az ágyba. Jó ideig néztem a tv-t majd kikapcsolva azt eltettem magam holnapra...