20.rész - Bill vagy Roli?

Mikor elértünk a házunkhoz és bementünk a konyhába mindenki ott ült és reggelizett. Mikor beléptünk mindenki egyszerre pillantott ránk és megnyugodtak hogy minden rendbe mikor meglátták mosolygós arcomat.

-Jól vagy? - lépett oda hozzám Roli és átkarolt a derekamnál

-Igen minden a legnagyobb rendben van. - mosolyogtam rá

-Ennek örülök. Nagyon aggódtam miattad. - adott puszit a homlokomra aminek jobban örültem mintha máshova adott volna

-Most már jól vagyok. Hála Billnek aki nagyon sokat segített hogy jobb legyen. - néztem Billre aki csak legyintett egyet

-Kösz Bill hogy vigyáztál rá. - mondta Roli ami nem csak engem de Billt is meglepette

-Ugyan mindenki megtette volna helyettem. - mondta Bill

-Na de ne beszéljünk többet erről inkább adjatok valami reggelit mert farkas éhes vagyok. - én

-Van választék csak körbe kell nézned. - felelte Tom vigyorogva

-Tőled mást nem is vártam. - néztem rá

-Tudom. - nevetett

-Szörnyű vagy. - forgattam meg a szemeim

Leültem közéjük majd megreggeliztem közben természetesen szórakoztattak. A nap további részében semmi érdekeset nem csináltunk pihenő napot adtam a srácoknak amit ki is használtak. Roli egy idő után haza ment hogy vizsgáira készüljön nekem meg viszont eszembe jutott hogy be kéne néznem a suliba pár anyagért. De mielőtt bementem volna felhívtam Tinát.

-Szia. - vette fel pár perc elteltével

-Szia. Kipihentétek magatokat? - feküdtem el az ágyamon

-Persze. És milyen volt utána a hangulat? - Tina

-Azt hiszem ehhez személyesen kell találkoznunk mert van egy két dolog ami nem telefon téma. - mondtam végig nagy mosollyal

-Most felcsigáztál. Mikor találkozunk és hol? - Tina

-A törzshelyünkön mondjuk egy óra múlva. - én

-Rendben ott találkozunk. De el ne kés. - nevetett

-Nem fogok ott leszek időben. - én

-Úgy legyen. Szia. - Tina

-Szia. - tettem le

Miután letettem a telefont a hátamra fordultam és mosolyogva néztem a plafonra és azon gondolkodtam amit mostanában egyre sűrűbben teszek. Lehunytam a szemem és vissza pörgettem magam előtt a pár órával ezelőtti beszélgetést Billel és azt a felemelően jó csókot amit kaptam tőle még a parkban.

Úgy éreztem hogy még mindig érzem Bill csókját az ajkaimon de mikor kinyitottam a szemem valójában nem csak a képzeletemben volt hanem maga a valóság. Bill felettem támaszkodott és apró puszit adva a számra hozott vissza a valóságba. Elmosolyodtam majd a karjaimmal átkaroltam a nyakánál és magamhoz húztam és egy apró csókot adtam ajkaira amiből többet kért. A kezei a derekamra tévedtek majd a felsőm alját megtalálva elkezdte felfelé görgetni de rájöttem nem ez a legjobb pillanat.

Elhúzódtam tőle és szemeibe néztem amik értetlenül néztek vissza rám.

-Bár mikor benyithat valaki. - húztam végig az ujjam az arcának vonalán

-Nem tud. - kutatott a zsebébe majd felmutatta a szobám kulcsát

-Ez hogy került hozzád? - néztem rá meglepődve

-Még a lázadó korszakomban csórtam el. - nézett rám sunyi mosollyal

-Áh így már értem hogy tudtál bejönni a zárt ajtón keresztül. Tudtam hogy nem vagyok hülye és tényleg bezártam az ajtót. - löktem rá az ágyra majd rá ültem derekára

-Valami motivációs eszközre szükségem volt. - mosolygott ártatlanul

-Nem áll jól neked ez az ártatlan arc. - hajoltam közel hozzá

-De ne tagadd le hogy nem tudsz ellen állni ennek az ártatlan arcnak. - Bill

-Mielőtt ilyen kijelentéseket tennél szólj előtte kimenekülők a szobából mielőtt rám szakadna a plafon. - nevettem

-Hé. - csípet bele az oldalamba

-Áh te hülye. - kaptam el a kezét de  a másikkal megragadta a kezem

Majd lehúzott magához és szorosan átkarolva a derekamnál hosszan megcsókolt úgy ahogy délelőtt. Befeledkezve a dolgokba leszedte rólam a felsőmet majd maga alá kerültem. A ruháink hamar lekerültek rólunk majd mikor ott voltunk hogy átadjuk magunkat egymásnak egyszerre csörgött a telefonom és kopogtak az ajtómon. Először nem vettem egyiket se figyelembe de egyik sem akart alább hagyni. Elhúzódtam Billtől majd a telefonomért nyúltam mikor Tina neve villogót a kijelzőn leestem az ágyról.

-Nyky! - dörömbölt az ajtón Tom

-Szia Tina pár perc és ott vagyok. - hadartam el gyorsan majd leraktam a telefont

-Tudom a dolgom. - kelt fel Bill az ágyról majd felkapva a cuccait az erkélyre ment

-Várj már. - kaptam el a kezét majd vissza húzva magamhoz hosszan megcsókoltam - Sajnálom hogy nem jön össze sosem.

-Majd összefog. - mosolygott rám majd kiment az erkélyre

Felsóhajtottam majd magamra kaptam a fürdőköpenyem és kinyitottam az ajtót Tomnak aki szabályosan beesett a nagy lendülettől a szobába. Elterült a földön én pedig nevetésben törtem ki.

-Ez nem vicces. Azt hittem valami bajod van hogy nem nyitod ki. - tápászkodott fel a földről

-Készülődtem no és még így se készültem el de már várnak rám. - én

-Hova mész? - Tom

-Tinával találkozom közbe be kell mennem a suliba. Mert?- én

-Csak gondoltam elmehetnénk megnézni a kutyákat. - Tom

-Most nem tudok de kérd meg valamelyik srácot. - én

-Ha még meg is találnám őket. Bill is úgy felszívódott hogy azt sem tudom mi van vele. - Tom

-Biztos nagyon elfoglalt. - mentem be a fürdőbe hogy magamra kapjam a ruháimat

-Nem mehetnék el veled? - kérdezte Tom egy kisebb csönd után

-Mi? - hajoltam ki döbbent arckifejezéssel

-Nem fogok zavarni csak nem akarom itthon halálra unni magam. - Tom

-Öööö Tom. Tinának és nekem pasis ügyekről kell beszélnünk és nem hiszem hogy örülne egy pasinak aki hallgatná hogy mit beszélünk. - én

-Ígérem nem fogok akadékoskodni. Befogom a füleim és úgy teszek mintha ott sem lennék. - Tom

-Nem tudom. - húztam el a szám miközben össze kötöttem a hajam

-Kérlek. - nézett rám ártatlan nagy szemekkel

-Mondták már hogy utálatos vagy? - tettem csípőre a kezem

-Akkor mehetek? - Tom

-Gyere de fül és száj befog. - én

-Köszi köszi. - kezdett el ugrálni a szobában amitől nevetnem kellett

Miután abba bírtam hagyni a nevetést elraktam a dolgaimat majd Tommal az oldalamon lesétáltam a kocsimhoz beültünk majd elvezettem a Tinával közös torzshelyünkhöz ami nem mást volt mint egy kis kávézó ahol isteni kávét és sütit lehet kapni. Fél órás kocsikázás után megérkeztünk a kávézóhoz. Mikor leparkoltam Tommal együtt bementünk majd megkerestem Tinát aki az egyik hátsó asztalnál ücsörgött háttal a bejáratnak. Oda sétáltunk hozzá majd megérintettem a vállát amitől megugrott.

-Nem elég hogy elkésel de még a szívbajt is rám hozod? - nézett rám Tina de mikor megpillantotta Tomot értetlenül rám nézett

-El akart jönni mert nem akarta halálra unni magát. - ültem le vele szembe

-Szia. - köszönt Tom mosolyogva

-Szia. Akkor nem mesélsz? - Tina

-Rám se hederítsetek. - tette fel a kezeit Tom miközben felhelyezte füleire a fül hallgatott

-Ez így nagyon jó lesz. - húzta el a száját Tina

-Nem tehetek róla hogy eljött. Mondtam neki hogy miről akarunk beszélni de nem fog minket zavarni. - én

-Megpróbálom nem figyelembe venni. Na de mesélj mik történtek? - Tina

-Reggel egy kisebb veszekedésem volt apuval és elmondta hogy van egy ikertestvérem akire nem szeretnék több figyelmet szentelni csak van és kész. Aztán miután én Nykysen elküldtem aput, ki akartam menni a parkba hogy kiszellőztessem a fejem de Bill nem akart elengedni egyedül szóval jött velem de nem mondott semmit csak ott volt. Aztán kitört belőlem a dolog és Bill megpróbált helyre rázni és a végére az ő telefonján felhívtam aput aki elmondta mi is valójában az igazság. De a lényeg ezután jön. - mondtam miközben rá pillantottam Tomra aki a telefonjába volt belemerülve

-Ennyi minden történt egy pár óra leforgása alatt? Na de mond mi volt Billel? - Tina

-Pár napja Bill olyan kijelentést tett amit azután mindig kiakart mondani de én sosem engedtem neki. Aztán rengetegszer átrágtam a dolgokat és eldöntöttem pár dolgot. Első sorban szakítani fogok Rolival... - én

-Mi? - akadtak fent Tina szemei - Most ez ugye nem komoly?

-De az. Billt szerettem és szeretnék vele lenni. - én

-Te komolyan meghülyültél. Elhagynád Rolit aki mindent megadna neked és egyébként is őt sokkal régebb óta ismered mint Billt. És eldobnád magadtól ezt a nagyszerű srácot egy kisgyerekért? - Tina

-Azt hittem másképp fogod fogadni a dolgot. Hisz te mondtad mindig hogy előbb utóbb bele fogok szeretni Billbe. - én

-Igen így is gondoltam amíg komolyan nem beszélgettem Rolival. Nem tehetted meg ezt vele. Életed nagy hibáját követted el vele. - Tina

-Nem értem mi ez a nagy átváltozás. Szerintem akkor követek el hibát ha nem hagyom el őt és nem avval leszek akit valójában szerettek. - én

-Bill kimosta az agyadat. - csapott az asztalra amitől még Tom is megugrott és ránk nézett de leintettem

-Nem egy őrült tudós aki ezt tenné. Miket beszélsz már? Mit mondott neked Roli ami miatt most így viselkedsz velem? - én

-Te ennyire vak vagy? Észre kéne venned hogy mennyire megbolondul érted Roli és ki tudja lehet hogy Bill iránt ez az egész csak egy fellángolás. Meg amúgy sem hozzád való. Ő egy kis srác, te pedig egy érett fiatal nő vagy sok tervvel és álommal amit megakarsz valósítani. - Tina

-Egy idősek vagyunk és neki is komoly tervei vannak az életével kapcsolatba. - én

-Na jó tudod mit majd ha észhez térsz keres meg. - állt fel idegesen az asztaltól

-Tina. - álltam fel én is

De ő rám sem nézett csak felkapta a táskáját és ki sétált a kávézóból. Fogalmam sem volt hogy Tina mért viselkedett így. Sosem volt ilyen mindig mindent meg tudtunk beszélni.

-Mi történt? - zökkentett ki Tom a gondolataimból

-Fogalmam sincs. Sosem volt eddig ilyen pedig már hosszú éven keresztül ismerjük egymást. - néztem rá

-Hát én nem igazán értek ehhez de ha igaz barátod akkor biztos hogy megfog keresni. - mosolygott rám Tom

-Bízom benne. - bólintottam

Vissza ültünk és rendeltünk magunknak egy egy kávét plusz sütit. Közben pedig Tom próbált jobb kedvre deríteni jókat nevettem bolondozásán de még is nem tudtam nem a Tinával való beszélgetésünkön gondolkozni. Tényleg rosszul járok ha Billt választom Roli helyet? De hisz én már döntöttem és Billel szeretnék lenni de akkor még is miért nem tudok olyan könnyen megválni Rolitól? Most ott állok hogy nagyon össze zavarodtam és nem tudok dönteni most az a kérdés Bill vagy Roli? Ezzel a kérdéssel egyedül kel megbirkózom amit még nem tudok hogyan fogok megtenni de meg kell mielőtt apu haza nem ér és el nem megyünk nyaralni amit jól akarok tölteni és nem állandó gondolkozásban...