21.rész
2010.08.06. 12:40
21.rész
Eközben az ikrek a nappaliban ültek a kanapén egymástól köztes távolságra és hivatalosan a tv-t nézték viszont mindketten csak meredtek előre és talán nem gondoltak semmire vagy kitudja.
-Tom te is pocsékul érzed magad?Mert én eléggé.Egyébként meg ezt a műsort sosem nézted még.
-Tudom de Tifanny szerette vagyis Viki vagyis francba.-gyorsan kikapcsolta a tv-t majd a távkapcsolót magából kikelve a földnek csapta aztán a térdére könyököl és a fejét a kezébe temette.-Mi a fenét csinálok?Az a ribanc átvert utálnom kellene de nem tudom utálni.Miért van mindig ez?
-Jaj Tom tudod milyen a mi életünk.-közelebb ment és megveregette a bátyja hátát.-Soha nem fogunk olyat találni akiben feltétlenül megbízhatunk bár azt hittem ő más.Viszont valamit nem értek,ha ugyan olyan lenne,mint a többiek miért nem mondott semmit egy magazinnak sem?Többet tud rólunk,mint sokan mások.
-Bill ne légy naív kitudja lehet holnap már címlapokon leszünk.-felállt és ide-oda járkált.-Most kell egy kis levegő kiviszem a kuytákat.
Kiment és otthagyta az öccsét egymagában,aki sokáig csak ült és gondolkodottt.Néha tud nyers lenni és most úgy érezte kicsit bánja ahogyan viselkedett és talán mégsem olyan szörnyű a helyzet.Ő is kicsit egyedül akart lenni és elmenni valahova de félt kilépni az ajtón testőrök nélkül.Viszont belegondolt,hogy már sötét van és talán nem lenne olyan nagy baj ha sétálna egy kicsit csak itt a közelben......
New York,Hudson Hotel,amerikai idő szerint reggel 8:00
Más körülmények között nem annyira kedvelem a hoteleket viszont jelent pillanatban ez a hely és a kis kellemes szoba volt a legalkalmasabb a relytőzködésre.Az ágyammal szemben volt egy hatalmas panorámás ablak egy kisebb erkéllyel.Nem olcsó de amennyire apa figyel rám nem fogja észrevenni azt a pár ezer dolláros összeget,amit kivettem a számlámról.Általában a saját dolgaival van elfoglalva és szerinte nekem még nem kéne semmin nyavalyognom mert még nincsenek igazi gondjaim.Talán igaza is van csak néha jól esne ha törődne azzal mi van velem vagy csak annyit kérdezne milyen napom volt. Kimentem az erkélyre majd a korlátnak támaszkodtam és néztem az utcán elhaladó tömeget.Olyanok voltak innen fentről,mint valami hangyaboly.Egész nap nyüzsögnek azt hiszik sokan,hogy Amerika az a hely ahol mindenki álma valóra válik és majd felfedezik őket.Itt van egy csomó ember mindenféle nemzetiségből és mind-mind a külön kis álmával.Olyan jó lenne egyszer belehallgatni a gondolataikba,valamiért mindig próbáltam megfejteni az emberek viszont néhány esetben nem tudtam őket kiismerni.Vonzanak a kihívások és vonz,hogy megváltoztassak vagy jobbá tegyek valakit vagy nem is tudom,hogyan fogalmazzam ezt meg.Talán ezért fogott meg ennyire Tom.Kihívásnak tűnt a rosszfiúból jót csinálni és meggyőződni arról,hogy az az idézőjelben rosszfiú nem is olyan rossz.Igenis korához képest érett gondolatokkal rendelkezik nem úgy ahogy más korabeliek.A fiúk huszas éveikben élik ki magukat és csak 30 fele komolyodnak meg igazán.A lányok mások...ezért is mondják,hogy jobb legalább 6 évvel idősebb srácot választani.Igaz Tom és köztem csak 3 van mégis úgy érzem ebben az esetben ez elegendő.Mindenben megértettük egymást és annyira nagyon hiányzik.Az utolsó egy évben ha megláttam az utcán egy szerelmes párt máris rossz érzés fogott el mivel úgymond féltékeny voltam rájuk.Arra,hogy boldogok és mindig ott vannak egymásnak.Személyszerint az én kis álmom azt hiszem nem is olyan nagyravágyó.Szeretnék ebben az évben elkezdeni az egyetemet és sikeresen be is fejezni .Majd megtalálni a társamat akivel gyerekeim lehetnek és akivel együtt öregszem meg.A mai világban ez túl mesésen hangzik mégis úgy hiszem nem lehetetlen.Csak meg kell találni a megfelelő embert.... Minden nappal öregebb leszek és remélhetőleg egy lépéssel közelebb kerülök a céljaimhoz. Általában tudom mit akarok és azt véghez is viszem most viszont elmenekültem.Kicsit csalódtam is magamban.Mindezek ellenére kezdtem összeszedni magam.Elhatároztam mindent megteszek azért,hogy megbocsájtson nekem,tudom nem lesz könnyű és méginkább nem fog egyik napról a másikra menni de ha meg sem próbálok örökre megbánom. Visszasétáltam a szobámba majd leültem az ágyra és kezembe vettem a mobilomat.Volt rajta egy csomó nem fogadott hívás amelyek kitöröltem aztán rákerestem Tom számára.Nem tudtam felhívjam-e vagy sem,valyon most felveszi majd?Végülis arra jutottam egy próbát megér.Ki is csöngött a szivem pedig közben ezerrel vert.Hirtelen bekapcsolt a hangposta és először ki akartam nyomni de ha fel is venné nem tudnám elmondani amit szeretnék mert közbevágni ide viszont rámondhatom és igaz kicsi az esély,hogy meghallgatja de mégsem lehetetlen...
|