9.fejezet- Padl�son ragadva

 

Ok�, ne ess�nk p�nikba! Csak lehet valahogy sz�lni a t�bbieknek. De hogy? Ez az! Felh�vom R�k�t a mobilomon! M�r ny�ltam volna a zsebemhez, amikor eszembe jutott, hogy a szob�mban feltettem t�lt�re. Csod�s! A sz�vat�s folytat�dik! Ha csak…

- Bill! N�lad van a mobilod?

- Szerinted akkor m�g itt lenn�k?- flegm�zott Bill.

- J�, bocsi. De valahogy biztos ki tudunk innen jutni.

- Persze! Megv�rjuk a t�bbieket. - mondta nem t�r�d�en.

- Egy �ra van! Este nyolcig tuti nem j�nnek meg. –k�z�ltem vele a t�nyt.

- M�rt ne j�nn�nek? N�gy-�t �ra fel� m�r itthon szoktunk lenni.

- Az lehet! De az �n dr�ga h�gomn�l csak a f�lbevall� v�s�rl�s 2 �ra…h�t ha m�g R�k�val egy�tt vannak!

- Ez most komoly?

- Szerinted abban a helyzetben vagyunk, hogy vicceljek?

- �sszefoglalva minimum h�t �r�t tuti be lesz�nk z�rva a padl�sra. H�t ez remek!- morgott Bill.

- Am�gy az ajt� m�rt csak k�v�lr�l ny�lik?

- M�r �gy vett�k a h�zat. Akartunk h�vni szerel�t, de valahogy mindig elfelejt�d�tt. De eddig m�g senki nem z�rta be mag�t- vont v�llat az �nekes.

Jellemz�! Nekem bezzeg el�g idej�nn�m, �s r�gt�n bez�rom magam. Illetve magunkat. R�ad�sul ez a csend kezd egyre k�nosabb lenni. Viszont � z�rta be mag�t el�bb! Lehet, hogy nem �n vagyok az egyetlen b�na ebben a h�zban?

- Egy�bk�nt mit csin�lt�l itt fenn?

- H�t, szeretek itt lenni, olyan j� kis elm�lked�s hely. - morogta.

- �rtem. Sz�val, ha valami bajod van, vagy csak szimpl�n gondolkodni szeretn�l, idej�ssz. –vontam le a k�vetkeztet�st.

- Igen, �gy is lehet mondani. �s te m�rt j�tt�l fel?- v�ltott t�m�t.

- A f�r�g�pet kerestem. R�ka mondta m�g tegnap, hogy az ilyen dolgokat itt keressem.

- A f�r�g�pet? Minek az neked?- h�zta fel a szem�ld�k�t Bill.

- Felf�rni a polcot.

- Ne haragudj, de mintha �gy eml�kezn�k, hogy m�r van polc a szob�dban. –g�nyol�dott

Most mi baja van? Ekkora felf�jt h�lyagot! �letemben el�sz�r besz�lek vele, m�g is konkr�tan elfog a gyilkol�si hajlam, pedig nekem azt szokt�k mondani, hogy t�relmes vagyok. De ett�l a sr�ct�l viszket a tenyerem.

- Volt is. Csak siker�lt leszakadnia. Nem lehetett t�l stabil.

- Annak kellett lennie. M�gis hogy siker�lt leszakadnia?

- Egyszer�. Kipakoltam a k�nyveimet.

- �s komolyan TE akartad visszaf�rni a polcot?- kezdett el nevetni Bill.

- Igen, �N. Ezen mi olyan vicces? –kezdtem felkapni a vizet.

- Nem n�zn�m ki bel�led, hogy siker�lne. Egyszer�en nem t�nsz olyan t�pusnak.

- Milyen t�pusnak? – n�ztem r� nyugodtan, de magamban m�r a temet�s�t kezdtem szervezni.

- H�t olyannak, aki maga oldja meg a probl�m�it. Ink�bb azt n�zn�m ki bel�led, hogy mindenkit ugr�ltatsz, nem csin�lsz semmit, meg hasonl�k.

Mondjuk m�r avval is meglept�l, hogy nem szeretsz v�s�rolni.

- �s ezt �gy m�g is mire alapoztad? M�r ha szabad �rdekl�dn�m.

- Nem tudom, �gy a megjelen�sed alapj�n.

- �r�l�k neki, hogy siker�lt konkr�tan az eg�sz szem�lyis�gemet meg�llap�tani kb. 15 mondat, �s a k�ls�m alapj�n. – mondtam ridegen.

Nem �r az eg�sz annyit, hogy kiab�ljak vele. Nem besz�ltem vele sokat, de nem is akarok innent�l kezdve. M�gis mit k�pzel mag�r�l?

- Figyelj, nincs veled bajom, egyszer�en csak meg kell em�sztenem. Furcsa nekem, hogy itt vagytok az ikreddel. Hisz v�g�l is R�k�n k�v�l mindenkinek idegenek vagytok, �s ez zavar. R�k�t is neh�z volt megszoknom. R�ad�sul Amerik�ban van valami furcsas�g.

- Sz�val, csak az�rt mert idegen vagyok, �s egy sz�ke vagyok Amerik�b�l, egy elk�nyeztetett pl�zapicsa vagyok. Egy�rtelm�! Ja, egy�bk�nt csak sz�l�k, hogy el�sz�r is n�met vagyok, ugyan �gy, mint te. Csak 14 �vesen kik�lt�zt�nk az ap�nk �j �ll�sa, �s az unokates�nk miatt, aki t�rt�netesen Georg.- nem vagyok ideges, �, kicsit se.

- Hogy mi van?- akadt ki Mr. �n mindent nagyon v�gok Kaulitz

- Gondolom els�re is siker�lt felfogni, felt�ve, ha nem vagy olyan s�t�t, mint a hajad.

- Igaz�n szellemes. De most komolyan ti vagytok Georg unokates�i? Soha nem mes�lt r�latok!

- Tal�n az�rt, mert mi�ta ismer titeket nem is igaz�n besz�lt�nk.

- Mi�rt?- Hogy ez a gyerek milyen k�v�ncsi.

- Egyszer�en m�s lett az �rt�krendje. Ennyi.

- �rtem.

- Nagyszer�! Ha kijutunk innen pezsg�t bontunk!

- Te mindig ilyen kedves vagy?

- Csak azokkal az emberekkel, akik ilyen j� v�lem�nnyel vannak a h�gomr�l meg r�lam, mint neked. An�lk�l, hogy ismern�nek.

- Honnan tudod, hogy a h�godr�l mi a v�lem�nyem?

- Meg�rz�s. N�zd, ok�, nem b�zol az emberekben. Bizonyos szempontb�l ez m�g �rthet� is. De nem gondolod, hogy nem k�ne m�sokat el�t�lni ett�l f�ggetlen�l? Ugyanazt csin�lod, mint azok, akik t�ged �t�lnek el csak �gy, mert r�n�z�sre nem vagy szimpatikus. R�ad�sul te vagy az eddigi legbek�pzeltebb ember, akivel valaha is tal�lkoztam!

J�, lehet kicsit elt�loztam, de meg�rdemelte! Olyan kedvesen n�z r�m! Komolyan, mintha valami terrorista lenn�k, akit azonnal ki kell ny�rni. Teh�t nem b�rja elviselni az igazs�got. Vajon m�rt is csod�lkozom? �pp sz�l�sra nyitotta volna a sz�j�t, amikor valami zajt hallottam, �gy gyorsan a sz�j�ra tettem a kezem, �s elkezdtem f�lelni…