A színfalak mögött dolgozó embereknek és számos rajongónak ez csak egy újabb party amit velük tölthetnek.De nekem ez az első és lehet,hogy az egyetlen.Egész nap....vagyis inkább egész héten annyira izgultam.Mi van hogyha elmegy mellettem,mi van hogyha észre se vesz?Már ott voltam vagy 1 órája mikor végre megjelentek.Leültek egy asztalhoz és nézelődni kezdtek.Vaciláltam,hogy odamenjek vagy ne,de mielőtt eldönthettem volna Gustav felállt és elindult az italok felé.Most vagy soha...gondoltam magamban és megindultam felé.
-Szia!-köszöntem rá mikor mellé értem
-Nem adok autógrammot.-mondta köszönés helyett és elfordult
Teljesen ledöbbentem,hogy milyen bunkó.
-Lehet,hogy rossz napod volt,de ezt nem másokon kéne letölteni.-bögdöstem meg a hátát
-Nem volt rossz napom oké?-Gustav
-Akkor meg főleg nem értem miért kell ilyen bunkónak lenni,nem autógrammot akartam csak idejöttem köszönni.-én
-Minek?Nem is ismersz.-Gustav
-Mert azt hittem olyan vagy mint amilyennek mutatod magad,azt hittem,hogy tök jó fej vagy és megszerettelek volna ismerni.De tudod mit?Elég rossz ötlet volt,nem is tudom,hogy mit képzeltem...-otthagytam és kimentem a teraszra
-Ne haragudj....-szólalt meg egy mély hang néhány perc múlva
Hátranéztem és Gustav állt nem messze tőlem.Odasétált mellém és a korlátnak támaszkodott.
-Csak tudod....már megszoktam,hogy mindenki egy autógrammért visít és általában ezzel a bunkó beszólással koptatom le őket amikor már elegem van.-Gustav
-Oké megértem.-én
-Szóval....tényleg sajnálom...-nézett a szemembe és a kezét a kezemre csúsztatta
Közelebb lépett és megcsókolt.
10 év múlva Van egy gyönyörű kisfiam és egy szerető férjem.Ki gondolta volna,hogy egyszer Gustav lesz a férjem?Hát én biztos,hogy nem.Mi lett volna,ha akkor nem szólok vissza neki? |